Ellenzéki előválasztás biztosan nem lesz a 2024-es önkormányzati választások előtt, mert túl sokba került, és mérhető eredménye sem igazán volt, de a pártoknál már beindult a politikai helyezkedés. Harc az arcfelismerő kamerarendszer ellen Szerbiában. Levelet kap Pintér Sándor. Egy orosz faluból annyi férfit vittek el a háborúba, hogy szinte senki sem maradt a helységben. Legfontosabb cikkeink.
Politikai pogó a színfalak mögött
Minimumra szeretnék szorítani az előválasztások számát a 2024-es önkormányzati választás előtt az ellenzéki pártok, a DK viszont szeretné, ha 2023 szeptember végéig mindenhol eldőlne, ki indul. Karácsony Gergely támogatása korántsem egyértelmű az ellenzék részéről Budapesten.
Információink szerint a DK-ban, a Momentumban, az LMP-ben és a Jobbikban kifejezetten azt szeretnék, hogy a legminimálisabbra szorítsák le az előválasztások számát. Az okok változatosak: a DK-ban úgy látják például, hogy az egész előválasztásba túl sok energiát fektetett a hat ellenzéki párt, drága is volt, és nem túl sikeres.
„Az egyik fő érv az volt az előválasztás mellett, hogy majd fokozza a részvételi kedvet, de ez nyilvánvalóan nem történt meg, semmivel nem mentek el többen a választóink közül április 3-án, mint ahányan előválasztás nélkül is megtették volna” – mondta lapunknak egy vezető DK-s politikus.
A kisebb pártok körében ugyanakkor – több forrásból is hallottuk – terjed egy összeesküvés-elmélet, miszerint a DK és a Momentum már elkezdte felosztani a budapesti kerületeket egymás között és a többiek feje fölött. Érdekes, hogy háttérbeszélgetéseinken mindkét párt képviselői azt mondták, hogy a másik részéről valóban volt ilyen kezdeményezés, de ezt visszautasították. Ambíciói viszont a DK-nak is vannak, így a kicsiknek valóban kapaszkodniuk kell, ha térképen akarnak maradni. Nagy kérdés még a főpolgármester-jelölt személye is.
Ehhez kapcsolódóan: Elfelejthetjük az előválasztást 2024-ben, de már megy az asztal alatti lábrugdosás a pártok közöttAz arcfelismerős kamerákkal teletűzdelt Szerbia
Egy belgrádi hídon történt gázolással kezdődött, de mostanra elmélyülő politikai konfliktusba torkollott az, ahogy a szerb kormány növekvő ellenérzések dacára kínai megfigyelési eszközök széles skáláját akarja meghonosítani. Kétrészes sorozatunk a kínai típusú megfigyelés elterjedését és lehetséges következményeit vizsgálja a balkáni országban.
Amikor 2019-ben a szerb hatóságok a megvásárolt nyolcezer térfigyelő kamera közül az első néhányat telepítették, Nebojša Stefanović akkori belügyminiszter büszkén állította, hogy a Belgrád központjában fekvő Köztársaság tér körül minden utcát és épületet arcfelismerő térfigyelő kamerákkal látnak majd el. A Szerbián belüli ellenállásnak eddig sikerült megakadályoznia, hogy a projektet teljes mértékben bevezessék. A civil társadalom ellenállása miatt a kormány felkérte a belügyminisztériumot, hogy dolgozzon ki jogi keretet a technológia használatára – és bár már több ezret telepítettek, a kamerák arcfelismerő funkcióját még nem aktiválták.
Ehhez kapcsolódóan: Harc Szerbiában a kínai típusú megfigyelés ellen, 1. részLevelet kapnak
Folytatják a tiltakozást az elbocsátások és az oktatás helyzete miatt a tanárok és a diákok. A Tanárok a Tanárokért Facebook-csoport hétfő reggeli összesítése szerint 93 iskolában összesen 929 tanár kezdett munkabeszüntetésbe.
A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból – ahonnan először bocsátottak el tanárokat, mert részt vettek a polgári engedetlenségben – a tervek szerint délelőtt levelet visznek Pintér Sándor belügyminiszternek és Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak.
Ehhez kapcsolódóan: Tanárok százai sztrájkolnak, Pintér Sándor pedig levelet kap a Kölcsey gimnáziumbólDecember 3-án, szombaton ezrek vonultak Budapesten a Bajcsy-Zsilinszky útra, hogy kiálljanak az oktatásért és a november 30-án kirúgott újabb nyolc tanár mellett, akiket azért menesztettek, mert részt vettek a polgári engedetlenségben.
„Nem félhetünk, mert a gyerekeink élete a tét” - Ismét ezrek tüntettek az oktatásért
Bukacsacsa – ahonnan elfogytak a férfiak
Helyszíni riportunkban megmutatjuk azt az orosz falut, ahonnan annyi férfit vittek el katonának, hogy alig maradt férfi az elszegényedett településen.
A tajga mélyén fekvő, 1200 fős falu Oroszország távol-keleti részén, a Bajkálontúli területen található. Nehezen megközelíthető – és a helyiek szerint még nehezebben élhető hely. Oroszország háborúja Ukrajna ellen, amelynek nem látszik a vége, tovább súlyosbította a bukacsacsaiak problémáit.
„A környékünkön folyó szénbányászat miatt a falu, mondhatni, nem élhető. Már háború nélkül is úgy pusztultunk, mint a legyek – mondja Andrej. – És hamarosan el kell temetnünk a fiatalokat – azokat, akiket Ukrajnából hoznak vissza. Nézd, már előkészítettek egy telket az új temetkezésekhez” – mondta az egyik falubeli.
Ehhez kapcsolódóan: „Hullunk, mint a legyek” – Egy távoli orosz falu a férfiak hiányával küzd a háború idejénKellemes napot kívánok!
Báthory Róbert