3 perc: ma is tüntetés lesz, miután a parlament megszavazta az új katatörvényt

A katatörvény ellen tüntetők zárták le a Margit hidat Budapesten 2022. július 12-én.

Közel félmillió vállalkozónak fognak drasztikusan emelkedni az adó az új katatörvény miatt. Oroszország, Ukrajna és Törökország küldöttségei Isztambulban egyeztetnek a gabonaexportról. Az ukrán menekültek alig két százaléka marad Magyarországon, csak 24 ezren kértek menekültstátuszt.

Hiába foglalták el a tiltakozók a Margit hidat és tüntettek az Erzsébet hídon is, a parlament kormánypárti többsége a benyújtástól számítva kevesebb mint 24 óra alatt szavazta meg az új katatörvényt, lépéskényszerbe hozva, szakértők szerint ellehetetlenítve ezzel az adóév közepén 450 ezer embert.

Ezt az adózási formát szeptember elsejétől csak a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, termékeket értékesítő egyéni vállalkozók választhatják. Ez alól csak a taxis személyszállítást végzők képeznek kivételt. A kata 18 millió forintos éves bevételi értékhatárig lesz alkalmazható, mértéke továbbra is havi 50 ezer forint, megszűnik azonban az a lehetőség, hogy 75 ezer forint befizetésével az ellátási alap is emelkedik.

Ehhez kapcsolódóan: Hiába a hídfoglalás, megszavazta a parlament az új katatörvényt

Ukrán háború

Szerdán találkoznak Oroszország, Ukrajna és Törökország katonai küldöttségei az ENSZ képviselőivel, hogy megvitassák az ukrán gabona biztonságos exportját, amely nagyrészt leállt Oroszország ukrajnai inváziója miatt. A találkozó Isztambulban lesz – mondta Hulusi Akar török védelmi miniszter kedden.

Ukrajna és szövetségesei az ukrán fekete-tengeri kikötők újbóli megnyitását próbálják elérni, amelyek Kijev szerint az orosz blokád miatt vannak zárva.

A nyugati országok egyre határozottabban követelik a kikötők megnyitását, hogy lehetővé váljon a gabonaszállítás, különösen azokba az országokba a Közel-Keleten és Afrikában, ahol lakossága ellátása az ukrán gabonától függ.

Ehhez kapcsolódóan: Oroszország, Ukrajna és Törökország küldöttségei Isztambulban egyeztetnek a gabonaexportról

Eközben az ukrán hadsereg bejelentette, hogy jelentős ellentámadásba kezdett az ország déli részén, hogy visszaszerezze az orosz csapatok által korábban elfoglalt területeket, jóllehet az oroszok folytatják a robbantásokat Kelet-Ukrajnában, hogy megszerezzék a kulcsfontosságú Donyec-medencét.

Az ukrán déli parancsnokság július 12-én közölte, hogy csapást mért egy lőszerraktárra az orosz kézen lévő Nova Kahovka városában, hatalmas robbanásról jelentek meg képek a közösségi médiában, és több orosz katona meghalt.

Ehhez kapcsolódóan: Ukrajna déli ellentámadást jelentett be

Nem Magyarország a cél

Sokan jöttek, de alig maradtak. Az ukrajnai háború kitörése óta a kormányzat adatai szerint 1.3 millió menekült érkezett Magyarországra, azonban közülük, csak alig több, mint 24 ezren kértek menedékes státuszt.

Ez azt jelenti, hogy hivatalosan a menekültek 2 százaléka sem marad Magyarországon. A Frontex adatai szerint legalább annyian mennek vissza Ukrajnába, mint ahányan menekülnek onnan. Ezt erősítették meg a Szabad Európának a civil szervezetek vezetői is.

Ehhez kapcsolódóan: Ukrán menekültek – alig két százalékuk marad Magyarországon

Horvát euró, spanyol különadó

Az Európai Unió kedden hárította el az utolsó akadályokat a horvát euró bevezetése elől, ezzel csaknem egy évtized óta újra lehetővé téve az euróövezet bővítését. Horvátország 2023. január 1-jén csatlakozhat 20. tagként az eurózónához. Az európai egységes valutaövezethez legutóbb Litvánia csatlakozott 2015-ben.

A 27 tagú EU-ban az euró bevezetése gazdasági előnyökkel jár, ezek a valutaközösség többi tagjával fenntartott mélyebb pénzügyi kapcsolatokból és az Európai Központi Bank monetáris hatóságából fakadnak.

Kézzelfoghatóbban ez azt jelenti, hogy a jelenlegi eurózóna 340 millió lakosának nem kell többé készpénzét horvát kunára átváltania, ha Horvátországba látogat.

Ehhez kapcsolódóan: Elhárítják az utolsó akadályt a horvát euró elől

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök kedden ideiglenes adókat jelentett be a bankokra és az energiavállalatokra, és egy sor intézkedést ígért az emberek megsegítésére az emelkedő infláció és rezsiköltségek miatt, miután Oroszország ukrajnai háborúja elhúzódik.

A bankokra, valamint a földgáz-, villamosenergia- és kőolajipari vállalatokra kivetett adók várhatóan 7 milliárd euró plusz bevételt jelentenek két év alatt – közölte a spanyol kormány. A parlamenti vita nyitóbeszédében Sánchez azt mondta, teljes mértékben tisztában van azzal, hogy az emberek nehéz gazdasági helyzetben vannak, és hogy a bérek egyre kevésbé érik el azt a szintet, amelyből meg lehet élni.

Ehhez kapcsolódóan: Spanyolország különadót vet ki a bankokra és az energiacégekre

Amit még érdemes tudni

Nem a megszorítást, hanem a jövedelmet csökkentő adóemelést utálják igazán az emberek (G7.hu)

A jövedelmek nagyobb megadóztatásnál nincs népszerűtlenebb bevételnövelő intézkedés friss európai kutatások szerint.

Európai Bizottság: még tárgyalunk a magyar helyreállítási tervről (Népszava)

Egyelőre nincs eredménye, de folyamatosan egyeztetnek a magyar helyreállítási terv elfogadásához szükséges feltételekről.

Szép napot!

Wiedemann Tamás