Sokan jöttek, de alig maradtak. Az ukrajnai háború kitörése óta a kormányzat adatai szerint 1,3 millió menekült érkezett Magyarországra, azonban közülük, csak alig több, mint 24 ezren kértek menedékes státuszt. Ez azt jelenti, hogy hivatalosan a menekültek 2 százaléka sem marad Magyarországon. A Frontex adatai szerint legalább annyian mennek vissza Ukrajnába, mint ahányan menekülnek onnan. Ezt erősítették meg a Szabad Európának a civil szervezetek vezetői is.
Egy hónappal ezelőtt még azt hangoztatta a kormány, hogy az Ukrajnából Magyarországra érkezett menekültek száma átlépte az 1.3 milliót, a menekültekkel foglalkozó szakemberek szerint azonban legalább ennyien el is hagyják az országot.
„A kormányzati kommunikációban azt hallom, hogy folyamatosan jönnek, de én ezt nem látom. Egy hónapja még 400 ukrán menekült volt, most nagyjából 230-an vannak a budapesti ellátóintézményekben. Ezek mind szükséghelyek, tehát ezek az emberek mind idősek otthonában, illetve családok átmeneti otthonaiban vannak elhelyezve. És nagyon sok jövés-menés van főleg a romák között, akiket nem nagyon tud hova rakni a rendszer”
– magyarázta a Szabad Európának Tóth Ákos az Age of Hope alapítvány vezetője, aki szerint két hónappal ezelőtt a fővárosi ellátórendszer ukrán menekülteknek fenntartott szálláshelyei tele voltak. Az alapítvány, ha minden jól megy, akkor idén nyáron kétszáz hátrányos helyzetű magyar és harminc ukrán gyereket is táboroztat.
Jöttek, de inkább mentek
A tények makacs dolgok. Az egy dolog, hogy hányan lépték át a magyar határt és megint más, hogy közülük hányan maradnak végül Magyarországon. Az egy hónappal ezelőtti kormányzati számok azt mutatják, hogy hiába jöttek a háború sújtotta Ukrajnából Magyarországra 1.3 milliónyian, a hatóságokhoz a június eleji hivatalos adatok szerint összesen 24.615 ukrán állampolgár fordult menedékes státuszért. Vagyis hivatalosan a Magyarországra menekült ukránok 1.7-1.8 százaléka maradt eddig az országban.
„Nagyon sok család úgy döntött, hogy a háborús helyzet ellenére visszamegy Ukrajnába. A legtöbben nem maradnak itt. Rengetegen utaznak tovább Németországba vagy Csehországba, aki nem akar vagy nem tud hazamenni az innen Nyugat-Európába megy”
– magyarázta a tapasztalatait Radics József, a Civil Tanács Egyesület elnöke, aki szerint legalább annyi menekült jön Magyarországra, mint amennyien mennek, és arányaiban jóval kevesebben vannak, mint az elmúlt hónapokban.
Reményvesztettek
Akik maradnak, azok vagy nem akarnak, vagy nem tudnak továbbmenni a jellemzően tranzitországként emlegetett Magyarországról: ők a legszegényebbek és a legelesettebbek – mondta Tóth Ákos. Szerinte az elmúlt két hónapban már alábbhagyott a menekülthullám, és ezzel együtt a társadalmi segítségcunami is. Sőt, vannak olyan esetek, amikor a segítség átfordult kihasználásba.
„Nagyon sokan találtak munkát azok közül, akik maradtak. Rendesen ki is használják az ukrán menekülteket. Van olyan hotel, ahol egy magyar szobalánynak 16 szobát kell kitakarítani egy nap, egy ukránnak meg 25-öt”
– mondott egy példát az Age Of Hope vezetője arra, hogyan élnek vissza néhol a menekültek helyzetével.
A Civil Tanács Egyesület főleg Ukrajnából menekült roma családokkal van kapcsolatban. A civil szervezet elnöke szerint sok család Budapestről vidékre került időközben, ahol sokkal nehezebb helyzetben vannak.
„Azok, akik eddig Budapesten aránylag normális körülmények között voltak elhelyezve és már el is tudtak helyezkedni főleg az építőiparban, azok közül rengeteg családot Baranyába, Tolnába költöztették, ahol egyáltalán nincs, vagy alig van munka,”
– mondta Radics József. Az egyesület elnöke szerint a civilek munkáját nem csak megnehezíti, de sokszor ellehetetleníti az, hogy a civil szervezetek munkatársait nem engedik be a BOK Csarnokba. (Ez az a hely, amit a kormány kijelölt az Ukrajnából érkezők fogadására. A civil szervezeteknek el kellett hagyniuk a budapesti pályaudvarokat, ahol korábban a menekülteket várták. A csarnokban beléptetőrendszer van, csak azok a segítők mehetnek be, akiket regisztráltak. – a szerk.) Az elmúlt hetekben – elmondása szerint – egyre nehezebb lett felvenni a kapcsolatot a menekültekkel.
„Gyálon egy munkásszállón voltak elhelyezve családok. Az egyik kollégám elment hozzájuk, kérdezte, hogy mire van szükségük. Mondták, hogy tisztítószer, emez, amaz kellene. Ezt a szálló vezetője megtudta. A kollégám már másnap hívott, hogy baj van, nem tudunk menni az ukrán menekültekhez Gyálra, mert a szálló vezetője azt mondta a családoknak, hogy ha bármit elfogadnak a civilektől – hozzáteszem, többször találkoztunk ezzel a dologgal – akkor el kell költözniük”
– mesélte a Szabad Európának a negatív tapasztalatait a Civil Tanács elnöke.
A 22-es csapdája
A kormány úgynevezett központi albérlet-támogatási rendszerrel is segíti a menekülteket. Ez azt jelenti, hogy ha a család talál magának egy albérletet, akkor 5 hónapig kifizeti az állam a bérleti díjukat. Csakhogy Budapesten még a magyarországi roma családoknak sem szívesen adnak ki lakást, nemhogy az ukrán cigányoknak – meséli Radics József.
„Ez a 22-es csapdája. Bárhova mennek ezek a családok, senki sem adja ki nekik a lakásukat, hiszen romák, ráadásul ukránok és van két-három gyerekük. Lehetetlen küldetés. Akiknek tudtunk albérletet szerezni, azoknak is csak úgy, hogy a személyes ismeretségi köreinkből, a mi kapcsolatrendszerünk révén”
– mondta a Civil Tanács elnöke.
Az EU határ- és partvédelmi ügynöksége a Frontex június végén arról számolt be, hogy az elmúlt hónapokban több mint hatmillió ukrán érkezett az Európai Unió tagországaiba, de időközben közülük csaknem 3,1 millióan visszatértek Ukrajnába.
