“Az Európai Bizottság elnökének teljes bizalmát élvezi Věra Jourová alelnök” – jelentette ki szerdán délben a testület szóvivője, Dana Spinant. Mindez néhány órával azt követően történt, hogy a magyar kormány levélbe figyelmeztette a Bizottság elnökét, hogy Jourová olyan kijelentést tett, ami szerinte összeegyeztethetetlen biztosi tisztségével.
Orbán Viktor szerint a cseh alelnök egy nyilatkozatával megsértette a biztosok felé támasztott azon követelményt, hogy semlegesen és objektíven járjanak el. A magyar miniszterelnök úgy véli, ez sérti a Lisszaboni Szerződésben leírtakat, ezért nem maradhat a testület tagja Jourová.
Beszédes válasz: előrehozott jelentés
Ebben a helyzetben több lehetőség is van: természetesen lemondhat hivataláról a biztos, vagy pedig az elnök felszólítására kötelező lemondania. Mivel egyik sem történt meg, ezért a jogérvényesülésért felelős uniós biztos marad a helyén, olyannyira, hogy már ő fogja bemutatni a 27 tagállamra vonatkozó éves jogállamisági jelentést. Ezt a korábbi időpont-módosítás után ismét előrehozták, jövő hétfőről e hét szerdájára.
A bizottsági szóvivő azt is leszögezte, hogy egy-egy tagállam jogállamiságára vonatkozó testületi álláspontot majd ebből a dokumentumból lehet megismerni. Hozzátette, az Európai Bizottság a problémák rendezését a párbeszéd alapján képzeli el, ennek azonban ellentmond, hogy a magyar kormány – példátlan módon – mindennemű kétoldali kapcsolatot megszakított Věra Jourovával. Ez akár működési zavarokat is előidézhet az Európai Bizottságban, hiszen egy uniós biztos és hivatala felelős azért, hogy a hozzá tartozó területeken zökkenőmentes legyen a munkakapcsolat a tagállami szervekkel.
Így kérdéses az is, hogy ha egy téma kapcsán Vera Jourova képviseli a Bizottságot a tagállamokat tömörítő Tanácsban, akkor vajon a magyar delegáció elhagyja-e a termet, vagy úgy tesz, mintha az alelnök nem lenne jelen. Mindenesetre a szóvivő azt ígérte, hogy Ursula von der Leyen válaszolni fog Orbán Viktornak.
Mit mond az idézet dokumentum?
A magyar miniszterelnök által hivatkozott uniós alapokmány szerint a Bizottság tagjai teljes mértékben függetlenek, és “nem kérhetnek és fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, szervtől vagy más szervezettől.” Általánosan elfogadott, hogy a biztosok véleményt nyilváníthatnak, ezekben bírálatokat is megfogalmazhatnak, nem ez az első ilyen jellegű biztosi kijelentés, az egyáltalán nem gyakori azonban, hogy egy tagállami kormány ezt követően ilyen nyomást gyakorol a testületre.
Már eddig is sokféle értelmezés született a történtekre, és ez a vita alkalmas arra, hogy ismét szóba kerüljön a Bizottság kormányok-fölöttisége. A magyar miniszterelnök ugyanis ezzel a levéllel azt a látszatot kelti, mintha a kormányoktól függetlenül működő Bizottság összetételébe beleszólással rendelkezhetne. Az EU föderalizációját ellenző politikai erők előszeretettel szoktak arra hivatkozni, hogy a Bizottság tagjait kinevezik és nem választják. Miközben a tagállami kormányoknak a választásokon megszerzett legitimáció adja tevékenységük jogalapját.
A Néppárt még nem reagált, de az elnöknek van véleménye
Ez a helyzet tovább mélyíti azt a válságot, amely a Fidesz kapcsán alakult ki az Európai Néppártban. A legnagyobb európai pártcsalád virtuális politikai gyűlést tartott kedden délután, akkor még senki sem tudta, hogy a magyar miniszterelnök támadást intéz a Bizottság ellen, amelynek szintén néppárti elnöke van. Donald Tusk ezen a videokonferencián hosszasan beszélt a Fidesz és a Néppárt kapcsolatáról, s arra jutott, hogy sem a kizárásra, sem a jelenleg felfüggesztett magyar kormánypárt visszaintegrálására nincs lehetőség.
Tusk úgy fogalmazott, hogy a Néppárton belül három csoport van. Létezik egy kisebbségi csoport, amelyik egyetért a Fidesz irányvonalával és szerintük is erre kellene tartania a Néppártnak. A nagy többség pragmatikus és megtűrik a Fideszt, mert szükség van a szavazataikra az Európai Parlamentben és úgy vélik, "a frakción belülről" könnyebben lehet hatni a magyar kormányfőre. És végül van egy ugyancsak kisebbségi csoport, akik számára az elvek a fontosak és a párton kívül látnák legszívesebben a Fideszt – ide tartozik Donald Tusk is.
Az elnök keményen fogalmazott: a Fidesz gyakorlatához való viszonyulásuk tükrözi azt, amit valódi demokráciáról és az egypárti rendszerről gondolnak. Mivel csak egy körülbelül egy év múlva lesz rá lehetőség, hogy a Fidesz tagságáról ténylegesen is szavazzon a Néppárt, Tusk elnök szerint ennyi idő alatt el lehet gondolkodni a válaszon, hogy aztán titkos szavazással kinyilvánítsák álláspontjukat.