A Politico cikke szerint az egyik alapprobléma az, hogy bár az Európai Unió a csatlakozási folyamat közben vizsgálja, hogy a jelölt országok megfelelnek-e a közösség normáinak, de azzal nem számolnak, hogy egy tagország már a csatlakozás után vált irányt, ahogy ez történt Magyarország esetében.
Külső megfigyelők szerint Magyarország az elmúlt tíz évben elmozdult afelé, hogy hibrid rezsimmé váljon, azaz egy olyan rendszerré, ami valahol a demokrácia és az autokrácia között van. Hamarosan érkezik az Európai Bizottság jogállamisági jelentése is, a jelentés várhatóan kritikákat fog megfogalmazni Magyarországgal szemben. A Politico szerzője szerint Orbán Viktornak még sem kell attól félnie, hogy szankciókkal kell majd szembenéznie az Unió részéről, ahogy az elmúlt évtizedben sem történt lényegi fellépés a megosztóbb Fidesz-intézkedésekkel szemben.
Részsikerre játszanak
Orbánnak a 2010-es kétharmados választási győzelem után szinte rögtön kialakult egy konfliktusa az EU-val az újonnan létrehozott és a fideszes tagokkal feltöltött Médiatanács miatt. Két dolog azonban itt is Orbán és a Fidesz segítségére volt, ahogy a többi Fidesz-Brüsszel konfliktus esetben is.
Egyfelől jól jött, hogy a Fidesznek voltak (és vannak) szövetségesei az Európai Néppárt soraiban. A Néppárt az EP egyik legbefolyásosabb pártja, és egyesek szerint a párt befolyása sokat számított az elmúlt évtizedben, ha vitába keveredett a Fidesz és az EU.
Másfelől segítette a Fideszt az a taktika, hogy amikor valami olyan megosztó intézkedést akartak keresztülvinni otthon, amiről tudták, hogy tiltakozást fog kiváltani Brüsszel részéről, akkor egy szélsőséges változattal indítottak, így némi alkudozás után el tudták érni, hogy nagy vonalakban megvalósuljon a szándékuk.
A Médiatanács esetében például az akkori EB-elnök, José Manuel Barroso nyomására kivettek néhány problematikusabb elemet, de a végeredményen ez nem sokat változtatott. Bár a Médiatanácsot közel egy évtizede állították föl, a szervezet működése a mai napig kritika tárgya, ahogy a Klubrádió esetében is.
A Médiatanács nemrég jelentette be, hogy nem hosszabbítja meg az utolsó kormánykritikus rádióállomásnak tartott szerkesztőség műsorszórási jogosultságát, és pályázatot írnak ki a rádió frekvenciájára, mivel a tanács szerint a rádió többször megsértette a médiatörvényt. Orbán kritikusai szerint viszont arról van szó, hogy a Fidesz egész egyszerűen el akarja hallgattatni a kormánykritikus adót.
Frankenstein-módszer
A Politico szerzője szerint egy másik stratégia, amit szívesen alkalmaz a Fidesz – ha egy új törvényt vagy döntést kritizál az EU –, hogy párhuzamokat hoznak fel más tagállamokból, és így próbálják meg relativizálni a kérdést. „Megpróbáltuk megmutatni a kritikusainknak a példákon keresztül, hogy a megoldásunk messze nem egyedi. Sőt, azok az intézkedések, amiket az Európai Bizottság kritizál, más tagállamokban is megtalálhatóak” – mondta az üggyel kapcsolatban Navracsics Tibor, aki korábban Orbán igazságügyi minisztereként szolgált.
Rui Tavares volt portugál EP-képviselő, akit 2012-ben azzal bíztak meg, hogy készítse el a alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló európai parlamenti jelentést, a Fidesz stratégiája Frankenstein szörnyéhez hasonlít. „A szörny más testek darabjaiból és testrészeiből van összerakva, amikkel önmagukban semmi baj nincs, de a végeredmény mégis problematikus” – mondta Tavares.
Az EPP-szárnyai alatt
Az Európai Néppárt (EPP) azért is türelmes Orbánnal szemben a Politico cikke szerint, mivel abban érdekeltek, hogy összetartsák a pártcsaládot. Ráadásul a tény, hogy Orbán nyíltan kikacsingat az EU szélsőjobboldali, euroszkeptikus szárnya felé, is afelé tolja a Néppártot, hogy inkább megpróbálja a saját a sorai között tartani a magyar kormánypártot.
A 2015-ös menekültválság a cikk szerint az uniós politikában is kapóra jött Orbánnak, és segített elterelni a szót a jogállamisági kérdésekről. Végül csak a Juncker-plakátok hoztak komolyabb törést a Néppárttal 2019-ben. A magyar kormány által kihelyeztetett plakátokon az Európai Bizottság akkori elnöke Soros Györggyel volt együtt ábrázolva, „Joga van tudni, mire készül Brüsszel!” felirattal. Az ábrázolás módja, és a tény, hogy a Néppárt egy befolyásos politikusát támadták, már az EPP-ben is többeknek túlzás volt.
Nincs mitől félniük
De hiába ment túl messzire a Fidesz a Juncker-plakátokkal, végül nem zárták ki a pártot a frakcióból, csak felfüggesztették. A felfüggesztés miatt eddig lényegi hátrány nem érte a Fideszt. Bár a Néppárt valamikor a közeljövőben ismét szavazhat a Fidesz kizárásáról, a Politico szerint a német kormánypárt, a CDU, a Néppárt egyik legbefolyásosabb tagja, továbbra is megosztott a Fidesz kizárásának kérdésében, és az ő szavuk sorsdöntő lehet.
A Politico szerzője úgy látja, hogy a hetes cikkely szerinti jogállamisági eljárás sem jelent komoly fenyegetést Orbán Viktor és a Fidesz számára, ugyanis biztosan lesznek olyan tagállamok, akik megvétózzák a szankciók bevezetését.
Az EB szeptember 30-án fogja kiadni a tagállamokról szóló jogállamisági jelentését, amelyben olyan kérdéseket vizsgálnak mint a médiapluralitás vagy a fékek és egyensúlyok (közbeszédben néha: ellensúlyok) állapota. A várakozások szerint azonban a magyar kormány az esetleges megfogalmazott kritikákat azzal fogja félresöpörni, hogy azok az ország ellen indított politikai támadás részei.
