Megkezdődtek a négy napon át tartó európai parlamenti választások az Európai Unióban, Hollandia nyitotta sort. Hiába szavaznak korábban több tagállamban, az előzetes eredmények közlésével vasárnapig várniuk kell, amikor mindenütt befejeződik a voksolás.
Csütörtökön csak Hollandiában szavaznak, húsz lista közül választhatnak a szavazók. Az Euronews az Ipsos közvélemény-kutatása alapján ír arról, hogy várhatóan a szélsőjobb nyeri meg a hollandiai EP-választásokat. Az Identitás és Demokrácia képviselőcsoport 18, míg a Zöldek az előrejelzések szerint hét mandátumot szerezhetnek.
Pénteken Csehországban és Írországban lesz szavazás. Csehországban kétnapos: pénteken és szombaton is lehet majd voksolni.
Szombaton öt országban lesz: Csehország mellett Lettország, Málta, Olaszország és Szlovákia választópolgárai szavaznak, a többi uniós országban, így Magyarországon is vasárnap.
Bár hat tagállamban már vasárnap előtt befejeződik a szavazás, az előzetes eredmények közzétételével a korábban szavazó tagországoknak is várniuk kell vasárnap estig. Az unió előírása szerint addig nem lehet előzetes eredményt közzétenni, amíg minden szavazókört be nem zárnak, ezért Magyarországon is meg kell várni, amíg bezárnak az este 11-ig nyitva tartó olasz szavazóhelyiségek.
Tagállamonként más és más a választási szisztéma
A tagországok többségében jelöltekre, nem pártokra szavazhatnak az EP-választáson a választópolgárok. Közös szabály ugyanakkor, hogy valamennyi uniós tagállamnak arányos képviseleten alapuló választási rendszert kell alkalmaznia az EP-képviselők választásakor, és vagy listás rendszer, vagy pedig az egyetlen átvihető szavazatos rendszer alapján kell működniük.
Ettől eltekintve a tagállamok mindegyike saját szabályai szerint folytatja le a választásokat.
Van, ahol zárt listás rendszert alkalmaznak. A képviselői helyeket a listák között a leadott szavazatok arányában osztják el, a jelöltek pedig a pártok által megállapított sorrendben kapnak mandátumot. A szavazók tehát csak a listáról szavazhatnak, nincs lehetőségük az azon szereplő jelöltek sorrendjének megváltoztatására. Ilyen módon voksolhatnak Magyarország mellett Franciaország, Németország, Portugália, Románia és Spanyolország választói.
Az EU-országok többségében preferenciális szavazást alkalmaznak: a választó nemcsak a pártra szavaz, hanem személyekre is, ezzel módosíthatja a pártok által összeállított listákat. Így a jelöltek sorrendjét, azt, hogy ki jut be a listáról az EP-be, a választók fogják eldönteni. Ilyen preferenciális szavazással választhatják meg EP-képviselőiket Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Olaszország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia választói.
Máltán és Írországban a single transferable vote (egyszeri átvihető szavazat) szisztémát alkalmazzák, azaz a választó valamennyi listáról válogathat jelöltet.
A Szabad Európa további választási híreit megtalálja itt.
Ehhez kapcsolódóan: Magyarok az EP univerzumában: öt év súlytalanságban