Marija Kalesznyikavát, a belarusz ellenzék kulcsfiguráját, a tekintélyelvű rezsim elleni dacos tiltakozások szimbólumát tizennyolc hónapja tartják börtönben, és a hírek szerint romlik az egészsége.
Kalesznyikava ellenzéki aktivista volt. 2020-ban, a vitatott elnökválasztás után az ország erős emberének, Aljakszandr Lukasenkának a lemondását követelő tüntetések kiemelkedő vezetője lett. 2021 szeptemberében tizenegy év börtönre ítélték.
Jó egy éve nem tudni semmit róla. Egyes források év elején azt mondták a Szabad Európának, hogy több mint egy éve magánzárkába tették – megsértve a belarusz törvényeket, amelyek értelmében legfeljebb hat hónapot tölthet valaki magánzárkában.
„Csak imádkozni tudok Istenhez, hogy legyen még életben. A hatóságok figyelmen kívül hagyják a kéréseimet, hogy találkozhassak vele, akárcsak a leveleimet. Szörnyű azt éreznie egy apának, hogy tehetetlen” – idézte édesapját, Aljakszandr Kalesznyikaut az AP, miután október 14-én telefonon beszéltek.
Kalesznyikava rendíthetetlen ellenállása Aljakszandr Lukasenka tekintélyelvű vezetővel szemben nemcsak a bebörtönzéséhez vezetett, hanem nemzetközi aggodalmakat is felvetett a politikai foglyok fogva tartási körülményeivel kapcsolatban Belaruszban.
Kalesznyikavát és ellenzéki társát, Makszim Znakot 2021 szeptemberében tizenegy, illetve tíz év börtönbüntetésre ítélték szélsőséges tevékenység, hatalomátvételre irányuló összeesküvés és nemzetbiztonságot veszélyeztető cselekményekre való felbujtás vádjával.
Ehhez kapcsolódóan: Remény és horror – Belarusz, egy évvel a tüntetéseket kiváltó választások utánMindketten visszautasították a vádakat: politikai indíttatásúnak tartották a 2020-as belarusz elnökválasztás után, amikor Lukasenka széles körben vitatott győzelme tömeges tiltakozásokhoz vezetett.
Kalesznyikava az elnökjelöltségre pályázó Viktar Babarika összekötőjeként, később pedig Szvetlana Cihanouszkaja ellenzéki jelölt szövetségeseként vált ismertté – az utóbbiról sokan gondolják úgy Belaruszban, hogy ténylegesen ő nyerte meg az elnökválasztást.
2020. szeptember 7-én Kalesznyikavát Minszk központjában álarcos férfiak letartóztatták, és másnap két társával együtt az ukrán határra hurcolták. Ott összetépte az útlevelét, így akarta elejét venni annak, hogy az ország elhagyására kényszerítsék. Válaszul őrizetbe vették. Dacolása a száműzetéssel határozott ellenállását jelképezi a rendszerrel szemben.
Bebörtönzése óta, 18 hónapja, a családjának már nincs semmilyen kapcsolata vele. Utoljára 2023 februárjában adott életjelet magáról, akkor sikerült levelet küldenie. Édesapja azt mondja: többször megkísérelte meglátogatni őt a Homel női büntetőtelepen, ahol fogva tartják, de a börtönhatóságokat közönyösen hagyta minden erőfeszítése. Az őrök azt válaszolták, hogy ha nem hívja őket vagy nem ír nekik, az azért van, mert nem akar – mondta.
„Szörnyű azt éreznie egy apának, hogy tehetetlen” – idézte Aljakszandr Kalesznyikaut az AP október 14-én
A szóban forgó börtöntelep egykori lakói riasztó részleteket közöltek Kalesznyikava hanyatló egészségi állapotáról. Az egyik volt fogoly szerint 2023 májusában vagy júniusában kórházba került, de nem tudni, miért. A magát Nataljának nevező nő által közölt információ rávilágít arra, hogy Kalesznyikava milyen embertelen bánásmódban részesült az őrizetben. A jelentések szerint alultápláltsággal is küzd, mindössze 45 kilós.
Tatszjana Komics, Kalesznyikava külföldön élő nővére félelmének adott hangot amiatt, hogy húga élete komoly veszélyben foroghat. „Lassan megölik Mariját” – mondta. Szerinte Kalesznyikava leveleit széttépi a börtön személyzete, és fizikai elhanyagolás súlyosbítja az elszigeteltség lelki terhét.
Kalesznyikava esete az ellenvélemények brutális elfojtásának jelképe Belaruszban. A biztonsági erők erőszakosan léptek fel a 2020-as választást követő tömeges tiltakozásokkal szemben, számos ellenzéki vezetőt, aktivistát és egyszerű állampolgárt börtönöztek be vagy kényszerítettek száműzetésbe.
Miközben nemzetközi emberi jogi szervezetek elítélik ezeket az akciókat, a rezsim továbbra is elhallgattatja bírálóit, és gyakran vet be drákói intézkedéseket, például titkos fogva tartást az ellenzéki hangok elfojtására. Ez azt jelenti, hogy senki nem tudhatja, hol és hogy van az, akit bebörtönöztek.
Ehhez kapcsolódóan: Így lettem száműzött tüntető – ő a fiatal belarusz a híressé vált fotóról