Az Egyesült Államok július végén megkezdi azoknak az afgánoknak a kimentését, akik a csaknem húsz évig elhúzódó háború alatt segítették az amerikai hadsereget. Egyelőre nem világos, hogy hány emberről van szó, és addig hol lesznek, amíg a vízumkérelmüket el nem bírálják.
A Fehér Ház július 14-én jelentette be az Allies Refuge műveletet. Közölték, hogy először azok repülhetnek el Afganisztánból, akik különleges bevándorlóvízumot kértek, és már folyamatban van a tartózkodási engedélyük elbírálása. A Fehér Ház szóvivője, Jen Psaki a biztonsági aggályokat említette, ezek miatt nem mondhatja el, hogy várhatóan hány afgán lesz az első járatokon, és hová viszik őket.
Your browser doesn’t support HTML5
De addig hol lesznek?
Biden elnökre nyomást gyakorolt a Kongresszus több tagja annak érdekében, hogy álljanak elő egy tervvel a tolmácsoknak és másoknak, akik az amerikai hadsereggel dolgoztak, és ezért a tálibok megtorlásával néznek szembe, amikor a jövő hónapban az Egyesült Államok az utolsó katonáját is kivonja Afganisztánból. A Biden-kormányzat még nem tett említést olyan harmadik országról vagy amerikai területről, amely befogadhatná az afgánokat addig, amíg elbírálják a vízumkérelmüket. John Kirby, a Pentagon szóvivője azt mondta, hogy meg nem határozott számú helyszínt tekintenek „potenciális jelöltnek" erre, de még nem hoztak végleges döntést.
Your browser doesn’t support HTML5
Videón, ahogy a tálibok kivégzik a magukat megadó afgán katonákat
Közben az Egyesült Államok elítélte, hogy a tálibok minden bizonnyal afgán kommandósokat végeztek ki. Ned Price külügyi szóvivő „kegyetlen” cselekedetnek nevezte ezt. Price július 14-én azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak nincs oka kétségbe vonni egy olyan videó hitelességét, amely szerint a tálibok 22 afgán kommandóst lőttek le, miután azok megadták magukat. A CNN az általa hitelesnek minősített felvételeket mutatva arról számolt be, hogy a mészárlás júniusban történt, elszenvedője az afgán különleges erők egyik egysége volt a türkmén határ közelében, Faryab tartományban, Dawlat Abad városában. A videón a kommandósok megadják magukat a városért vívott csata után, majd lelövik őket, és a holttestüket ott hagyják a földön.
Ehhez kapcsolódóan: Németország nem hagyja hátra a katonáit segítő afgánokatA tálibok tűzszüneti javaslata
Közben egy afgán kormánytárgyaló szerint a tálibok három hónapos tűzszünetet javasoltak hétezer harcosuk szabadon bocsátásáért cserébe.
„Ez nagy követelés" – mondta Ahmad Nader Naderi, a tálibokkal folytatott béketárgyalásokban részt vevő kormánycsapat egyik kulcsfontosságú tagja július 15-i kabuli sajtótájékoztatóján. Naderi szerint a fegyveresek azt is követelik, hogy vezetőik nevét távolítsák el az ENSZ feketelistájáról.
Az afgán kormány nem reagált azonnal hivatalosan a fegyveresek ajánlatára, amely akkor érkezett, amikor a tálib harcosok folytatják térnyerésüket az amerikai erők felgyorsított kivonulása közepette.
Kabul tavaly több mint ötezer tálib foglyot engedett szabadon, hogy segítsen elindítani a dohai béketárgyalásokat, ám a megbeszéléseken ez ideig nem sikerült semmilyen politikai rendezésről sem megállapodni. Naderi a fegyvereseket azzal vádolta meg, hogy a tálibok félmilliárd dollárnyi kárt okoztak kormányzati épületek elpusztításával 29 tartomány 116 körzetében.