Irán legfelsőbb vezetője kedden jelezte: kész a tárgyalások felújítására az Egyesült Államokkal országa gyors léptekkel fejlődő nukleáris programjáról. Azt mondta a teheráni polgári kormánynak: „nincs akadálya” a kapcsolat felvételének az „ellenséggel”.
Ali Hámenei ajatollah kijelentései világosan kijelölik a határokat, amelyek között Maszúd Peszeskján reformpárti elnök kormánya mozoghat a tárgyalásokon. Hámenei megismételte azt a figyelmeztetését is, hogy Amerikában nem szabad megbízni.
Megjegyzései azokat az időket idézik, amikor Irán 2015-ben megkötötte a világhatalmakkal a nukleáris megállapodást, amely jelentősen megnyirbálta atomprogramját a gazdasági szankciók feloldásáért cserébe. Az még nem világos, hogy Peszeskjánnak mekkora mozgástere lesz, különös tekintettel arra, hogy a tágabb Közel-Keleten továbbra is nagy a feszültség Izrael és a Hamász háborúja miatt.
Ehhez kapcsolódóan: A „könyörtelen” Szinvárban találta meg Irán az emberét a Hamász vezetésére„Nem kell az ellenségtől függővé tennünk a reményeinket. Terveinkhez nem szabad az ellenség jóváhagyására várnunk – mondta Hámenei az állami televízióban lejátszott videóüzenetében. – Nem ellentmondás, ha egyes helyeken kapcsolatba lépünk ugyanezzel az ellenséggel; ennek nincs akadálya.”
Hámenei, akié a végső szó minden állami ügyben, arra is figyelmeztette Peszeskján kabinetjét: „Ne bízz meg az ellenségben!”
Ehhez kapcsolódóan: Kicsoda Maszúd Peszeskján, az iráni elnökválasztás váratlan esélyese?A 85 éves Hámenei időnként tárgyalásokat sürgetett, míg máskor elutasította az Egyesült Államokkal, miután Donald Trump akkori elnök egyoldalúan kilépett az atomalkuból.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma eddig nem reagált a Hámenei kijelentéseivel kapcsolatos kommentárkérésre. Irán és az Egyesült Államok között folytak már közvetett tárgyalások az elmúlt években Omán és Katar, az Egyesült Államok két olyan közel-keleti közvetítő országának bevonásával, amelyek az Iránnal kapcsolatos ügyekben vállalnak szerepet.
Az egyezmény összeomlása óta Irán minden korlátot felrúgott; akár hatvanszázalékos tisztaságúra is dúsíthatja az uránt, ami közel kilencvenszázalékos fegyverminőségi szintet jelent.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által telepített térfigyelő kamerák működése megszakadt, miközben Irán kizárta a megfigyelésből az ügynökség legtapasztaltabb ellenőreit. Iráni tisztviselők egyre gyakrabban fenyegetőznek azzal, hogy atomfegyverekre tehetnek szert.
Eközben Izrael és a Hamász gázai háborúja miatt új csúcsot ért el a feszültség Irán és Izrael között. Teherán példátlan drón- és rakétatámadást intézett Izrael ellen áprilisban, amikor a két ország között évek óta tartó árnyékháború elérte a tetőpontját, miután Izrael vélhetően megtámadott egy iráni konzuli épületet Szíriában. A műveletben mások mellett két iráni tábornok is életét vesztette.
A Hamász vezetőjének, Iszmáíl Hanijének teheráni meggyilkolása is arra késztette Iránt, hogy megtorlással fenyegesse Izraelt.
Ehhez kapcsolódóan: Irán szerint meggyengült Izrael elrettentő ereje a Hezbollah elleni támadássalPeszeskján, az egykori képviselő, aki megnyerte a májusi helikopter-balesetben meghalt keményvonalas elnök, Ebrahim Raiszi halála után kiírt elnökválasztást, részben azzal az ígérettel kampányolt, hogy újra megnyitja a tárgyalásokat a Nyugattal. Hámeneinek, Irán legfontosabb vezetőjének kijelentései biztosíthatják számára a politikai fedezetet ehhez. Peszeskján új külügyminisztere, Abbasz Aragcsi jelentős részt vállalt a 2015-ös megállapodás tárgyalásában.
Hámenei, illetve a Peszeskján-kabinet keddi találkozóján megjelent Mohammad Dzsavad Zarif volt külügyminiszter is, aki segített tető alá hozni iráni részről a 2015-ös megállapodást. A találkozó után Zarif online üzenetben közölte, hogy alelnökként tovább szolgál Peszeskján adminisztrációjában, jóllehet a kabinet megalakulásakor nyilvánosan lemondott erről.