Maszúd Peszeskján veterán reformista törvényhozó. Végzettsége szerint szívsebész, de volt már a parlament elnökhelyettese is. Eddig nem keveredett semmifajta, az iráni elit körében meglehetősen gyakori politikai vagy korrupciós botrányba.
Maszúd Peszeskján az azeri többségű Nyugat-Azerbajdzsán tartományt képviseli a törvényhozásban. Az elnökválasztás első fordulóját a szavazatok 42,5 százalékával nyerte meg június 28-án. Két riválisa kiesett, a második fordulóban, július 5-én az ultrakonzervatív Szaid Dzsalilivel áll szemben.
Noha több mint húsz éve politizál, Peszeskjánt soha nem érték korrupciós vádak, és nem is volt részese semmilyen politikai botránynak.
A kurd többségű Mahabadban született Nyugat-Azerbajdzsán tartományban, folyékonyan beszél azeri és kurd nyelven is.
Az orvosi egyetem után harcolt az 1980 és 1988 közötti iraki–iráni háborúban. Később a szívsebészetre specializálódott.
A hetvenéves Peszeskján az akadémia világába is belekóstolt, 1994 és 1995 között a Tabrizi Orvosi Egyetem rektora volt.
Nem sokkal ezután, 2000-ben Teheránba költözött, ahol politikai pályára lépett. Az egészségügyi miniszter helyettese lett Mohammad Katami akkori elnök kormányában.
Mindössze egy évvel később, 2001-ben már ő volt a tárca vezetője. A parlament 2003-ben sikertelenül próbálta felelősségre vonni, amiért a bírálói szerint egyebek mellett nem megfelelő embereket helyezett pozícióba, és rosszul használt fel egy hitelt a Világbanktól.
Három évvel azután, hogy távozott a kormányzatból, 2008-ban indult a választásokon, és be is jutott a törvényhozásba, ahol immár zsinórban ötödik négyéves ciklusát tölti.
2016 és 2020 között, amikor a mérsékelt és reformista erőké volt a többség, Peszeskján volt a házelnök egyik helyettese.
A politikus 2013-ban versenybe szállt az elnöki tisztségért, ám nem ért el jó eredményt. 2021-ben ismét próbálkozott, de a legfelsőbb vezető által kinevezett Őrök Tanácsa kizárta a jelöltek közül.
Peszeskján gyakran idéz a Koránból, és szakértője az első síita imámnak, Alinak tulajdonított leveleket, szónoklatokat, mondásokat tartalmazó Nahdzs ul-Balágának.
A volt egészségügyi miniszter bírálta az iszlám köztársaság szigorú hidzsábviselési előírásait. Tavaly arra figyelmeztetett, hogy ezek a szabályok csak megutáltatják az emberekkel a vallást.
Nyitottságát fejezte ki a tárgyalások újraindítására a Nyugattal, és többször felszólalt más országok, például az Egyesült Államok szidalmazása ellen is.
Ugyanakkor támogatóan nyilatkozott Irán alapelveiről, és leszögezte, hogy követni kell a legfőbb vallási és politikai vezető, Ali Hámenei ajatollah által megszabott irányvonalat.
Nemrég azt hangoztatta, hogy épp az ajatollah közbeavatkozása tette lehetővé, hogy nem zárták ki őt a márciusi parlamenti választásból.
Többször is a védelmébe vette a kisebbségi jogokat, bírálói pedig azzal vádolják, hogy rájátszik az azeri etnikum nacionalista érzelmeire, amit határozottan tagad.
