Iráni biztonsági tisztviselők fokozzák a nyomást azokra a filmesekre, akik nemrégiben aláírtak egy állami elnyomás elleni nyilatkozatot, hogy határolódjanak el a szövegtől.
Amennyiben nem hajlandók, feketelistára kerülhetnek, és nem készíthetnek filmet az iszlám köztársaságban – figyelmeztették őket. A tisztviselők szerint a listát a jövő héten teszik közzé. (Az elnyomó közeg ellenére az iráni filmművészet világszerte elismert.)
Források a Szabad Európához tartozó Farda Rádiónak elmondták, hogy a hatóságok nemrég nagyszámú filmkészítőt és művészt idéztek be, akik aláírták a május 29-i nyilatkozatot, amelyben fegyverletételre szólították fel a biztonsági erőket. Az értelmiségieket felszólították, hogy vonják vissza az aláírásukat a dokumentumról.
A megkeresettek között van egy teheráni dokumentumfilm-producer, aki elmondta, hogy a hatóságok felszólították: nyilvánosan mondja ki, hogy aláírta a nyílt levelet, de nem volt tisztában a tartalmával.
Aki nem enged a nyomásnak, megtorlásra számít
A producer – aki nem kívánta magát megnevezni – elmondta, hogy nem volt hajlandó engedelmeskedni, és azt mondta a hatóságoknak, hogy elolvasta a nyílt levél szövegét, mielőtt aláírta volna. Elmondta a Farda Rádiónak, hogy most valamilyen megtorlásra számít, beleértve az utazási tilalmat.
Filmesek gyűlnek össze július 21-én, hogy kifejezzék támogatásukat a huzesztáni tüntetők felé
A mintegy 170 neves filmes, művész és színész által aláírt nyilatkozatot május 29-én tették közzé az ábádáni toronyház halálos kimenetelű összeomlása miatti tüntetések közepette. A nyilatkozat feldühítette a hatóságokat, akik megfenyegették az aláírókat, és sokukat arra kényszerítették, hogy visszavonják aláírásukat.
„A katonák hagyjanak fel a nép elnyomásával”
A nyílt levél felszólította „mindazokat, akik a katonai egységekben az elnyomás ügynökévé váltak, hogy tegyék le a fegyvert, és térjenek vissza a nemzet karjaiba”. Hozzátették, hogy „a korrupció, a lopás, a hatékonyság hiánya és az elnyomás miatti közfelháborodás” váltotta ki „a népi tiltakozási hullámot”.
Júliusban a hatóságok letartóztatták a levélhez köthető vezető személyiségeket, Mohammad Raszulof díjnyertes filmrendezőt és aláíró társát, Mosztafa al-Ahmad filmrendezőt.
Két nappal később letartóztatták Dzsafar Panahi nemzetközileg elismert filmrendezőt is; a hatóságok szerint le kell töltenie a zöld ellenzéki mozgalom támogatása miatti, 2010-ben ellene kiszabott hatéves börtönbüntetést. Al-Ahmadot később óvadék ellenében szabadon engedték, míg Raszulof és Panahi továbbra is börtönben van.
A május 25-én Ábádán városában egy halálos kimenetelű épület-összeomlást követően kezdődött tüntetések gyorsan elterjedtek az egész országban
A hatalom kiskapukat kínál az elvi kiállás megtagadásához
Muhamad Házáj, a kulturális minisztérium alá tartozó iráni filmszínházak szövetségének vezetője augusztus 16-án azt mondta: a hatóságok felszólították „azokat, akiknek nem volt információjuk a nyilatkozatról, hogy a problémák elkerülése érdekében hivatalosan is szóljanak erről”.
Házáj hozzátette, hogy hamarosan közzéteszik a betiltott filmesek listáját.
„Van egy lista. Néhány nevet a számos megbeszélésen hozzáadtak és töröltek. Úgy döntöttünk, hogy a végleges listát a jövő héten adjuk ki” – mondta anélkül, hogy részleteket közölt volna a filmesek feketelistáján szereplőkről.
Elmondta, hogy dolgozott azon, hogy néhány filmkészítő lekerüljön a listáról, és hozzátette: „Összesen hat filmrendező nevét jelentették be, de a számukat csökkentették.”
Aki Cannes-ba megy, bajba kerülhet
Házáj hozzátette, hogy a májusi nyilatkozat aláírói és mások, akik a cannes-i filmfesztivál „ügyeihez” kapcsolódtak, problémákkal szembesülnek.
Hajedeh Szafijari, az iráni–dán Ali Abbaszi rendező Szent Pók című filmjének iráni vágója állítólag azok között van, akikre nyomás nehezedett. Házáj azt mondta, hogy az ő sorsa a jövő héten derül ki a feketelista közzétételével.
Teherán tiltakozott a Szent Pók cannes-i filmfesztiválon való bemutatása ellen, azt állítva, hogy a film sérti a muszlimok vallási meggyőződését, és hogy célja „sötét képet mutatni az iráni társadalomról”.
A franciaországi száműzetésben élő Zahra Amir Ebráhimi átveszi a legjobb színésznőnek járó díjat Cannes-ban
A filmet egy iráni építőmunkás igaz története ihlette, aki a kétezres években 16 szexmunkást ölt meg az iráni Meshed városában, egy nagy tiszteletben álló síita szentély otthonában. A Franciaországban száműzetésben élő iráni Zahra Amir Ebráhimi a gyilkosságok után nyomozó újságírónő szerepéért kapta a legjobb színésznő díját.
Júniusban Mehdi Eszmaili iráni kulturális miniszter arra figyelmeztetett, hogy a Szent Pókon dolgozókat megbüntetik.
„Aki az országban együttműködött ebben a filmben, azt meg fogják büntetni” – mondta, anélkül hogy a döntés jogalapját ismertette volna.
Nem csak a filmesekre jár rá a rúd Iránban
A filmkészítőkre gyakorolt nyomás az iszlám köztársaságban a másként gondolkodókkal szembeni ismételt kemény fellépés közepette érkezett. Az elmúlt hetekben több újságírót, aktivistát és ügyvédet idéztek be vagy tartóztattak le a hatóságok.
Fokozták a kötelező hidzsábviselés miatt tiltakozó nők elleni fellépést is, miközben új korlátozásokat jelentettek be az öltözködésükre vonatkozóan az egyetemeken és a kormányhivatalokban.
A hatóságok emellett keményen üldözik a bahái hit tagjait is. Mintegy tucatnyi embert tartóztattak le, és földeket koboztak el az északi Mázandarán tartományban.
Ehhez kapcsolódóan: Az iráni ellenzékieket még a sírban is üldözik