Izrael május 20-án újabb légicsapás-hullámot indított a Gázai övezetben, és legkevesebb egy palesztint megölt, többet pedig megsebesített. Annak ellenére folytatja hadjáratát, hogy Washington a támadás leállítására szólította fel. Közben összeül az ENSZ közgyűlése.

Benjamin Netanjáhu kormányfőn egyre nagyobb az amerikai nyomás, de ő, úgy tűnik, eltökélte, hogy a lehető legnagyobb kárt okozza a Hamásznak, amely több ezer rakétát lőtt ki Izraelre.

Közben a tűzszünet biztosítására irányuló diplomáciai erőfeszítések felgyorsultak, a tárgyalásokhoz közel álló tisztségviselők azt mondták: arra számítanak, hogy 24 órán belül fegyverszünetet hirdetnek.

Az ENSZ 193 tagú közgyűlése május 20-án nyílt ülést tart az izraeli–palesztin konfliktusról.

A Hamász egy-két napon belül tűzszünetre számít

Robbanások rázták meg Gáza városát, akárcsak a Gázai övezet központi részén fekvő Deir al-Balaht és a délen található Khán Juniszt. Súlyos légicsapások értek egy kereskedelmi útvonalat is Gáza város közelében.

A légicsapásokat megelőzően a Hamász egyik vezető tisztségviselője azt jósolta, hogy napokon belül tűzszünet lép érvénybe Izrael és a Hamász konfliktusában, még akkor is, ha folytatódtak a támadások az izraeli katonai erők és a Gázát uraló fegyveres csoport között.

A szóban forgó Hamász-tisztségviselő, Mussza Abu Marzuk azt mondta a libanoni al-Mayadeen televíziónak, hogy úgy véli, a tűzszünet érdekében folyó erőfeszítések sikerrel fognak járni.

„Arra számítok, hogy egy-két napon belül a tűzszünet megvalósul, és kölcsönös megállapodás lesz az alapja” – mondta.

Izraeli-palesztin konfliktus: tüntetések világszerte

Netanjáhu folytatja, amíg nem lesznek biztonságban

Joe Biden amerikai elnök május 19-én azt mondta Benjamin Netanjáhu izraeli kormányfőnek, hogy a támadás „jelentős mértékű visszafogására” számít, de Netanjáhu erre azt válaszolta:„elhatározta, hogy folytatja” a katonai offenzívát, amíg „​helyre nem áll az izraeli polgárok nyugalma és biztonsága”.

Mióta május 10-én megkezdődtek a harcok, palesztin egészségügyi tisztségviselők szerint 228 embert öltek meg. Az izraeli hatóságok 12-re teszik az ottani halálos áldozatok számát.

Az ellenségeskedés évek óta most a legkomolyabb a Hamász és Izrael között, és ez hozzájárult az utcai erőszak kirobbanásához a zsidók és az arabok között az izraeli városokban.

Rakétákat és tüzérségi lövedékeket indítottak útnak az izraeli–libanoni határ mentén is, és a konfliktus erőszakot váltott ki a megszállt Ciszjordániában.

A harcok hetekig tartó izraeli–palesztin feszültség után törtek ki a megszállt Kelet-Jeruzsálemben, és egy, a muszlimok és a zsidók által is tisztelt szent helyen csúcsosodtak ki összecsapásokban. A Hamász rakétákat lőtt ki Izraelre, miután arra figyelmeztette, hogy vonuljon ki a helyszínről. Erre Izrael megtorló légi és tüzérségi csapásokkal válaszolt.

Ehhez kapcsolódóan: Kérdéseket vet fel az EU-ban az újabb magyar vétó

Washingtonnak nem kell a francia tervezet

Az Egyesült Államok és több közel-keleti ország diplomáciai megoldást igyekezett találni az erőszakra, Franciaország pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsán és a regionális vezetőkön keresztül igyekezett elérni ugyanezt.

Franciaország kidolgozott egy megoldástervezetet, de az még nem világos, hogy köröztetni fogja-e ezt a tanács tagjai között, vagy szavazásra bocsátja, ami vélhetően amerikai vétóval végződne.

Az Egyesült Államok azt közölte, hogy ellenzi a határozatot, mondván, hogy az zavarhatja a Biden-adminisztráció erőfeszítéseit az ellenségeskedés megszüntetésére.

Az Egyesült Államok missziójának szóvivője szerint Washington „világos és következetes” volt, és az erőszak megszüntetésére irányuló diplomáciai erőfeszítésekre összpontosított. „Nem támogatjuk azokat a lépéseket, amelyek hitünk szerint aláássák a konfliktus visszaszorítására tett erőfeszítéseket” – tette hozzá az amerikai tisztségviselő.

Készült az AP és a Reuters tudósításának felhasználásával