Japán azt reméli, hogy szombat kora reggel végrehajtja a világ első „tűpontos leszállását” a Holdon, csatlakozva azokhoz a modern törekvésekhez, amelyek gyökerei az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti hidegháborús űrversenyhez vezethetők vissza.
Japán próbálkozása arra, hogy egy pontosan meghatározott helyen landoljon, egy japán cég űrrepülőgépének áprilisi kudarcát követi, amely minden valószínűség szerint lezuhant, miközben megpróbált leszállni a Holdra.
Miközben Japán és mások be akarnak lépni egy olyan klubba, amelyben eddig csak az Egyesült Államok, a Szovjetunió, India és Kína volt tag, a siker nemzetközi tudományos és diplomáciai elismeréseket és potenciális belpolitikai előnyöket jelentene.
A kudarc pedig nagyon drága és nyilvános szégyent.
A japán holdra szállás előtt vessünk egy pillantás minapi és jövőbeni nagy horderejű kísérletekre és arra, hogy mit jelenthetnek.
Az Egyesült Államok
A NASA jövőre űrhajósokat küld Hold körüli repülésre, és 2026-ban tervez leszállást.
A héten azonban egy amerikai cég, az Astrobotic Technology közölte, hogy leszállóegysége egy sikertelen kilövés után rövidesen elég a Föld légkörében.
A Peregrine névre keresztelt leszállóegységnél üzemanyag-szivárgást észleltek, ezért az Astrobotic felhagyott azzal a kísérlettel, hogy több mint ötven év után végrehajtsa első az amerikai holdra szállást. A cég azt gyanítja, hogy egy elakadt szelep miatt repedhetett meg a tartály.
Képeken, ahogy felrobban a SpaceX rakétája
A NASA azon dolgozik, hogy magánvállalkozásokkal végeztesse el a szállítást a Holdra, miközben az Egyesült Államok kormánya megpróbál újra űrhajósokat küldeni oda.
Pillanatnyilag az Egyesült Államok előnyben van a projektre fordítható pénz és ellátási láncai okán Kínával és más, a Holdra vágyó riválisaival szemben. A magánszektor szereplői, például a SpaceX és a Blue Origin prioritásként kezeli a legénységgel végrehajtott űrmissziókat.
Egy másik amerikai cég, az Intuitive Machines jövő hónapban tervezi elindítani saját holdra szálló egységét.
India
India tavaly az első olyan országgá vált, amely űrszondával landolt a Hold déli pólusának közelében, ahol a tudósok szerint az állandóan sötét kráterek fagyott formában vizet tartalmazhatnak, ami segítheti a jövőbeni küldetéseket.
2019-ben szoftverhiba miatt lezuhant egy indiai leszállóegység a holdra ereszkedés közben. Az augusztusi, 75 millió dolláros siker tehát nagy öröm volt, az emberek ujjongtak az utcán, és tudományos szuperhatalommá nyilvánították Indiát.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszország kudarca után India sikeres leszállást hajtott végre a Holdon
Indiai tudósok azt mondták, hogy a következő lépés egy emberes Hold-küldetés lesz.
A sikert kulcsfontosságúnak tekintik Narendra Modi miniszterelnök népszerűsége szempontjából az idei, döntő fontosságú általános választások előtt.
India a hatvanas évek óta készül űrprogramra, és jövőre az Egyesült Államokkal együttműködve eljut a Nemzetközi Űrállomásra.
Újdelhi az űrbeli győzelmet fontosnak tartja abban a versenyben is, amelyet az atomfegyverrel rendelkező, szomszédos Kínával folytat. India és Kína viszonyát 2020-ban véres határösszecsapások mérgezték meg.
Kína
Kína 2013-ban szállt le a Holdon, és tavaly háromfős legénységet küldött az űrállomásra. Azt reméli, hogy az évtized vége előtt űrhajósokat juttat el a Holdra.
2020-ban egy kínai kapszula visszatért a Földre a Holdról az elmúlt több mint negyven év első friss holdkőzetmintájával. Kínát első emberes űrmissziója 2003-ban a Szovjetunió és az Egyesült Államok után a harmadik olyan országgá tette, amely embert küldött az űrbe.
Kína űrambíciói összekapcsolódnak rivalizálásával az Egyesült Államokkal, miután a világ két legnagyobb gazdasága egymással verseng a diplomáciai, politikai és katonai befolyásért Ázsiában és azon túl.
Kína saját űrállomást épített, miután kizárták a Nemzetközi Űrállomásról, részben azért, mert az Egyesült Államok kifogásolta a kínai űrprogram bensőséges kapcsolatát a hadsereggel.
Kína és az Egyesült Államok is fontolgatja állandó legénységi bázis létrehozását a Holdon. Ez kérdéseket vet fel a versengésről és az együttműködésről a Hold felszínén.
Oroszország
Tavaly kudarcot vallott az orosz Luna–25, amikor megpróbált landolni a Hold ugyanazon részén, amelyet India elért.
Ez 47 évvel azután történt, hogy a szovjetek leszálltak a Holdra. Az orosz tudósok a hosszú szünetet és az űrszakértelem ezzel járó elvesztését okolták a kudarcért.
Ehhez kapcsolódóan: Az űrszonda kudarca már megint szégyenbe hozta az orosz űrprogramot
A szovjetek 1957-ben bocsátották fel az első műholdat, és 1961-ben küldték az első embert az űrbe, de Oroszország űrprogramja a Szovjetunió 1991-es összeomlása óta gondokkal küzd, a széles körben elterjedt korrupció és a nyugati szankciók hátráltatják a tudományos fejlődést.
Oroszország újabb holdmissziót tervez 2027-ben.
Oroszország kudarcai és az olyan magáncégek növekvő szerepe, mint az Elon Musk-féle SpaceX, hátrányba hozták Oroszországot a jövedelmező globális űrkilövő piacon.
Ahogy India sikerét a nagyhatalmi státusz bizonyítékának tekintették, Oroszország kudarcáról sokan úgy vélik, hogy kétségbe vonja Moszkva globális befolyását és erejét.
Ehhez kapcsolódóan: Az új űrkorszak: nemzetbiztonság és hatalmas üzlet – Űr és NER, 1. rész