Kevesebb újrahasznosítást akar a kormány

Mielőtt államosítaná a kormány a hulladékgazdálkodást, előtte még keresztbe tesz az életben maradt szereplőknek, és kevesebb hulladékot akar újrahasznosítani. Az államosítás azért történik, hogy utána visszaadják egy nagy piaci szereplőnek, amelyik majd monopólium lehet. Ezzel az állam pedig hosszú ideig ki lesz szolgáltatva.

A kormánynak tavaly óta az a terve, hogy elvegye az önkormányzatoktól a hulladékgazdálkodást, és kiszorítson minden versenyt az iparágból. Egy monopóliumot hoznának létre az ország teljes területére, ez a monopólium pedig a kaszinókhoz hasonló kizárólagos koncessziót kapna.

A sarkalatos törvény módosítását még Semjén Zsolt adta be november végén, éjfél előtti időpontban, de Palkovics László miniszter volt az előadója. A százmilliárdos iparág működéséről és államosítási terveiről alább olvashat bővebben.

A képviselők pedig gyorsan meg is szavazták az államosítási törvényt még karácsony előtt. Az Alkotmánybíróság (AB) viszont visszadobta elsőre a törvényt.

Elsőre nem ment át

A hulladék ugyanis nem ugyanaz, mint a szemét. Számos hulladéktípust nyereségesen lehet visszagyűjteni és újrafelhasználni, a hulladék piaci értékkel bíró alapanyag lehet. Viszont a törvényjavaslat szerint a hulladék nemzeti vagyonná válna, és azt a tulajdonosától ellenszolgáltatás nélkül elvennék.

Az AB lényegében ezt találta alkotmányellenesnek, pontosabban azt, hogy ha a cégektől vennék el ellentételezés nélkül az értékkel bíró hulladékot.

Az Alkotmánybíróság döntéséhez egyébként különvéleményt fűzött Handó Tünde alkotmánybíró, az Alaptörvényt író egykori fideszes képviselő, Szájer József felesége.

Szerinte nem volt alkotmányellenes a törvény, érvelésében kétségbe vonja, hogy a piaci értékkel bíró hulladék tényleg értéket képvisel.

Handó Tünde szerint már az is vitatható, hogy értékkel bírna a hulladék. Ha pedig értéktelen, akkor nem is kell kárpótolni azt, akitől elveszik. Az Alkotmánybíróság többsége nem osztotta ezt a véleményt, de Szívós Mária alkotmánybíró csatlakozott hozzá.

A különvéleményre rácáfol az is, hogy több hulladékfajta is önfenntartó, azaz teljesen piaci viszonyok mellett is megéri őket újrahasznosítani. A technológiai fejlődéssel ezekből pedig csak egyre több lesz.

Szabó Marcel, Schanda Balázs és Szalay Péter alkotmánybírók szerint viszont több okból is aggályos volt a törvény. Az ő kifogásaik főképp azt részletezik, hogy az állam szükségtelenül és súlyosan kiszolgáltatott lesz az új monopóliumnak, ha mindez megvalósul. Arra kérték az Országgyűlést, hogy a törvény újratárgyalásánál vegyék ezeket is figyelembe.

Akkor kapnak majd valamit

Az AB döntése után módosítottak némileg a törvényen. Az új szabály szerint ha valamelyik cégtől elvennék az értékkel bíró hulladékát, azért köteles lesz fizetni az állam által kijelölt monopólium. Viszont ha nem tudnak megállapodni, akkor majd az állam állapít meg egy kötelező árat. A módosítással együtt már átment az új törvény, február végén Áder János is aláírta.

Az iparág szerint teljesen nonszensz az ötlet

A Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) nem támogatta a tervet, hogy államosítsák a tagjaik tevékenységét. Kifogásolták, hogy az állam visszaadja a feladatot egy nagy monopóliumnak, aminek bedolgozhatnak, de ez a monopólium döntésétől függne.

Nem tartják helyesnek azt sem, hogy környezetvédelmi közérdek helyett nyíltan a gazdasági elképzelései miatt szeretné államosítani a szektort a kormány.

Eleve ellentmondásnak gondolják azt is, hogy az állam a piac nem hatékony működésére hivatkozva akar államosítani egy egész iparágat, hogy aztán egy monopol piaci szereplőnél már hatékonynak tartsa.

"Ezen monopolhelyzetben lévő vállalat teljesítménye ellenőrizhetetlen, és az állam ennek az egyedüli szolgáltatónak a kiszolgáltatottjává válik" – érvelt a HOSZ is a kormánynak a törvényhez fűzött észrevételeiknél.

Azt sem értik, hogy ha a cégeket kárpótolják, akkor lakosságot miért nem kell. A lakosság értékes, külön gyűjtött (szelektív) hulladéka is érték, de ők kompenzáció nélkül lesznek kötelesek átadni ezt a kijelölt monopóliumnak.

Ugyanígy sérelmezik, hogy őket sem tervezi kompenzálni az állam. A törvény ugyanis "a piacukat az államosítás során elvesztő mintegy 1 000 hulladékkezelő cég kompenzációjáról, kártalanításáról semmilyen formában nem rendelkezik".

Feldolgozásra váró hulladék egy hulladékanyag-kereskedő cég budapesti telepén, 2016. június 8-án. Az itt megforduló hulladék több mint 85 százalékát újra tudták hasznosítani.

És szerintük még a hulladéktermelő cégek kompenzációja sem lett értelmesen kitalálva, még burkolt hatósági árazásként se. Ugyanis a monopóliumnak...

"...nincs semmilyen kötelezettsége piaci árat fizetni, ez így gyakorlatilag hatósági árszabást jelent, ami szintén nem teljesíti az AB előírásait. A tervezet a gyakorlatban kivitelezhetetlen, ugyanis teljesen életszerűtlen, hogy a koncesszor több ezer hulladékbirtokossal egyeztessen havonta változó piaci árakat, továbbá megakadályozza, hogy a piaci szereplők a szabad piacon értékesíthessék a saját tulajdonukat képező hulladékot."

Februárban a HOSZ vezetése információink szerint élőben is találkozott Steiner Attila és Hízó Ferenc ITM-es államtitkárokkal, akik területért felelősek. A személyes érvelés azonban szintén nem vezetett eredményre.

Az állam kevesebb újrahasznosítást szeretne

Ilyen előzmények után adta ki pár napja a felelős minisztérium, az ITM, az idei évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervet.

A minisztérium szervezi ugyanis a termékdíj-köteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodást. Ebben a tervben pedig minden évre megadja, hogy mennyi hulladék-visszagyűjtést szándékozik kifizetni.

Ebből egyrészt az derül ki, hogy termékdíj-címén beszednek a hulladéktermelő cégektől több mint százmilliárd forintot, majd 14 milliárd forintból hajtatnák végre az újrahasznosítandó hulladékok gyűjtését és hasznosítását. Ez az arány a korábbi években is hasonló volt.

Feltűnő inkább az lehet, hogy bár a minisztérium szerint a kibocsátott hulladékok mennyisége szinte minden hulladékfajtánál nőni fog, forintra ugyanannyit szánnak a hulladékgazdálkodásra, mint előző évben. Vannak olyan nagy hulladéktípusok, amiknél az egy kilogrammra eső kezelési díjat 30-40 százalékkal csökkentették az elmúlt 4-5 évben. És ez azzal is együtt jár, hogy számos típusnál a hulladékok kisebb arányát tervezik újrahasznosítani.

Emellett például a gumiabroncsokra vagy az akkumulátorok hulladékkezelésre szánt pénz mindkét esetben ötödével csökken. Az ITM ráadásul komoly csúszásban van, hiszen még a tavalyra megrendelt gyűjtési-hasznosításai szolgáltatásokat sem fizette ki. Egészen pontosan még a közbeszerzési pályázatok is zajlanak a tavalyi évre visszamenőleg. Hogy ez miképp lehetséges, az már egy másik téma.

Mindez érdemi csapás lehet az iparági cégeknek, már bőven azelőtt is, mielőtt a szektor államosítása elkezdődne. Mivel nem túl sok cég lehet képes a teljes ország államosított hulladékkezelését átvenni, ezért megkérdeztük a Molt, hogy ők gondolkoznak-e az iparág átvételében. A cég ezt akkor nem cáfolta.