Kedd éjfél előtt két perccel, különösebb bejelentés nélkül beadtak egy törvényjavaslatot, ami lényegében államosítaná a százmilliárdos hulladékgazdálkodási iparágat.
A sarkalatos törvény módosítását Semjén Zsolt adta be, de Palkovics László az előadója. A területért egyébként is az Innovációs és Technológiai Minisztérium jelenleg a felelős.
A javaslat elvenné az önkormányzatoktól a hulladékgazdálkodást, és kiszorítana minden versenyt az iparágból. Egy monopóliumot hoznának létre az ország teljes területére, ez a monopólium a kaszinókhoz hasonló kizárólagos koncessziót kapna.
Erre a koncesszióra pályázni lehet, Palkovics László, pontosabban az ITM minisztere döntene arról, hogy melyik cég legyen a monopólium, amely utána kedve szerint vonhat be alvállalkozókat.
Mi volt a probléma?
Az ország hulladékgazdálkodási iparágát 2012-ben kezdték el átalakítani, az állam egyre nagyobb szerepvállalása mellett.
Az átalakítások rossz eredményeket hoztak, amit az állam elismert például a 2018-as, közszolgáltatásokra vonatkozó ombudsmani jelentésben. De az is beszédes, hogy hatályba lépése óta a hulladéktörvény eddig nagyjából 400 ponton változott.
Röviden összefoglalva 2012 óta a hazai újrahasznosítás drágábban működik az országban, miközben az állam koordinálása mellett az újrahasznosítási arányok több hulladéktípus esetén romlottak. Az eddigi fejleményekről itt olvashat bővebben, itt pedig a főbb újrahasznosítási arányainkat böngészheti végig. Az iparág eközben pedig "aggályos jogbiztonság" mellett működik.
Jelenleg két fő irányból gyűjtjük a hulladékot:
- Amit kidobunk a különböző kukákba, azaz a lakosságtól jövő hulladékot a közszolgáltatók viszik el. Ezek kötelezően önkormányzati tulajdonú nonprofit cégek, amik több helyen évek óta a csőd szélén állnak, miután egyebek közt a rezsicsökkentéssel befagyasztották a fő bevételüket, a költségeik viszont nőttek.
- Azt a hulladékot, amit a cégek termelnek, nagyjából 750 cég gyűjti össze, egymással versenyezve. Ezek jellemzően magyar tulajdonú kisebb cégek, átlagosan 4 százalékos a nyereségrátájuk az ITM szerint. Ők szedik össze az összes visszagyűjtött hulladék durván négyötödét.
A piaci szereplők kifizetése nem a szemétdíjból megy, hanem jelenleg a következőképp működik: az állam a termékek gyártóitól termékdíj címén beszed évente nagyjából 85 milliárd forintot. Majd a visszgyűjtött hulladékokra kifizet a piaci szereplőknek összesen nagyjából 15 milliárdot, gyakran utólagos közbeszerzésekkel. A különbözet a költségvetés haszna.
Ez utóbbit viszont nem csinálhatja tovább Magyarország, mert leegyszerűsítve az EU nem engedi, hogy környezetvédelem címén olyan adót szedjen az állam, amit nem az adott termékek környezeti ártalmainak csökkentésére költ.
Mit akar az ITM most?
A törvényjavaslat a kaszinókhoz hasonlóan oldaná meg problémát. Azaz teljesen államosítaná az iparágat, egy monopóliumot hozna létre, ami intézné az egész ország hulladékgazdálkodását. Ez a cég igénybe vehetne alvállalkozókat, és amennyiben a tevékenysége nem nyereséges, az állam kipótolná a hiányzó pénzt.
Ők végeznék a közszolgáltatást is, tehát a lakosságtól való gyűjtést. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoktól elvennék ezt a feladatot, a korábbi ITM-es tervekhez hasonlóan.
Emellett létrehoznának még egy újabb, nagy állami hulladékos ügynökséget az ellenőrzésre és a szabályozásra. A törvényjavaslat több helyen nem teljesen egyértelmű, ezért valószínűleg további módosítások várhatóak még.
Nagyon kevés cég akkora Magyarországon, hogy az egész ország hulladékgazdálkodását megszervezze, ezért megkérdeztük a Molt, hogy ők tervezik-e átvenni a hazai hulladékgazdálkodást. Jelezzük, amint válaszoltak.
Információink szerint emellett tegnap és tegnapelőtt Palkovics miniszter egyenként berendelte és személyesen tájékoztatta több iparági cég képviselőjét arról, hogy jön az államosítás. De ezt "ne államosításnak fogják fel", hiszen alvállalkozóként lehetséges, hogy kaphatnak még majd valamilyen feladatot a monopóliumtól.
Megkerestük a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségét is, ők egyelőre nem nyilatkoznak.
