Kimenekítették az ukrán frontról az egykor ősökként kezelt kőszobrokat

A szobrokat a nomád törzsek az őseikként kezelhették

A szobrokat a nomád törzsek az őseikként kezelhették

Egy tucat kilencedik és a tizenharmadik század közötti szobrot evakuáltak önkéntesek az ukrán frontvonalakról a háború kellős közepén.

Az egyik ukrajnai kun szobron lévő friss sérülés megkülönböztethető a régebbi sérülésektől. Egy repeszdarab szinte az egyik ősi szobor szívébe csapódott.

Ez az egyik híres kun kőszobor, amely a becslések szerint körülbelül ezer éves lehet. A hatalmas szoborokat az Ukrajna sztyeppéin élő kun török népcsoport alkotta. (A hatalmas szoborokat az Ukrajna sztyeppéin élő vegyes etnikumú, kunokból, kumánokból, kipcsakokból, polovecekből, kanglikból álló törzsszövetség tagjai alkották.)

Kőszobor repeszsérülésekkel

Kőszobor repeszsérülésekkel

A repeszek által megrongált szobrot önkéntesek evakuálták az ukrajnai Donyecki terület Velika Novoszilka nevű városából, amely ma mindössze öt kilométerre van az orosz állásoktól. A mű több más alkotással együtt az orosz invázióig a város központjában állt, és a város fontos szimbóluma volt.

Velika Novoszilka most félig romokban hever, mondja Hrihorij Demjanov, az egyik önkéntes, aki segített az emlékművek biztonságba helyezésében.

2024 március eleje óta összesen kilenc szobrot evakuáltak a viszonylag biztonságos Dnyipróba. Az eddigi öt utat hazai és nemzetközi pénzadományokból valósították meg.

Az első két szobrot egy utánfutós autóval vittük ki a városból. Feszítővasat, csörlőt és a kezünket használtuk” - emlékszik vissza Demjanov.

Szobormentő önkéntesek

Szobormentő önkéntesek

A második evakuálási küldetésre már jobban felkészült a csapat. Nehéz felszereléssel, de viszonylag gyorsan sikerült kiszabadítaniuk a harmadik szobrot. Találtak egy darus teherautót és sofőrt is, akik belementek, hogy Velika Novoszilkában dolgozzanak.

A támadások intenzívek voltak, egy siklóbomba és drónok repültek fölöttünk, nagyon gyorsan kellett dolgoznunk” - meséli Demjanov.

A szobrok felrakodásához szükséges speciális felszerelést csak egyszer tudták beszerezni. A többi evakuálást rögtönzött módszerekkel végezték.

Először egy fa raklapot kötöttünk a szoborhoz, majd kiástuk, és óvatosan visszatettük a már megkötött raklapra, amely támasztékként szolgált” - emlékszik vissza Demjanov.

Ez egy nagyon fontos történelmi műtárgy. Nem sok maradt belőle, ezért meg kell menteni. Ez a mi történelmünk, a mi identitásunk” - hangsúlyozta az önkéntes.

A híres kőfigurák most egy dnyiprói raktárban várják a háború végét

A frontvonalból való evakuálásuk óta a kun szobrok és számos más ókori műemlék ideiglenes menedéket kapott Dnyipróban.

Olekszandr Sztarik, a dnyiprói Nemzeti Történeti Múzeum megbízott igazgatója a Szabad Európa ukrán szolgálatának Donbas.Realities című műsorában elmondta, hogy az ilyen kincsek elszállítása a frontvonal közeléből elengedhetetlen.

Ha az ellenség elfoglalja ezeket a területeket, nem lesz szüksége ezekre a műemlékekre, mivel nem illenek bele azokba az orosz történelmi mítoszokba, amelyeket az elfoglalt területeken elhintenek” - mondta Sztarik.

Azt mondják, hogy ezek a területek eredetileg hozzájuk tartoztak, hogy szláv területek voltak, amelyek az ő oroszországi verziójukhoz kapcsolódnak. Az itteni nomád nép nem illik bele a mítoszaikba.

Olekszandr Sztarik, a dnyiprói Nemzeti Történeti Múzeum igazgatója

Sztarik rögtönzött túrán mutatja meg a helyet, ahol átmenetileg őrzik a szobrokat. Ezek a kőfigurák valaha messziről látható halmok tetején álltak, és a sztyeppén jelzőtáblákként szolgáltak, a különböző törzsek határait mutatták.

Mindegyikük egyéniség. Mindegyik egyedi. A ruháik, a kezük a hasuk alatt, ahogy tálakat tartanak, a kis lábaik: mindezek a kun szobrok jellemzői” - mondja a történész, aki úgy véli, hogy a szoborcsoportok helyén áldozatokat mutattak be.

A szobrokat az őseikként kezelhették. „Élőnek tekintették őket, akikkel lehetett kommunikálni ”- mondja Sztarik. Egyes esetekben úgy tűnik, hogy megbüntették őket. Néhány szobrot arccal lefelé temettek el.

A dnyiprói múzeum gyűjteményében védődobozokba zárva állnak a szobrok

Sztarik szerint a kimenekített szobrok restaurálására szükség lesz, de egyelőre csak tárolják őket, amíg a szakértői vizsgálat folyik.

Jelenleg olyan szakemberekkel dolgozunk együtt, akik a szobrok petrográfiai elemzésével foglalkoznak, hogy kiderítsék például, honnan származnak az anyagok” - mondja Sztarik.

A dnyiprói Történelmi Múzeum rendelkezik a legnagyobb ókori kőfigura- gyűjteménnyel Ukrajnában, összesen száznégy darab van náluk. A donyecki frontvonalból evakuált szobrokat nem számítják bele ebbe az összlétszámba, mivel azok ideiglenes raktárban várakozva vendég-műtárgyaknak minősülnek.

Ha a terület, amelyen álltak, ismét teljes ukrán ellenőrzés alá kerül, az emlékművek visszakerülnek az egykori helyükre.