Egy tucat kilencedik és a tizenharmadik század közötti szobrot evakuáltak önkéntesek az ukrán frontvonalakról a háború kellős közepén.
Az egyik ukrajnai kun szobron lévő friss sérülés megkülönböztethető a régebbi sérülésektől. Egy repeszdarab szinte az egyik ősi szobor szívébe csapódott.
Ez az egyik híres kun kőszobor, amely a becslések szerint körülbelül ezer éves lehet. A hatalmas szoborokat az Ukrajna sztyeppéin élő kun török népcsoport alkotta. (A hatalmas szoborokat az Ukrajna sztyeppéin élő vegyes etnikumú, kunokból, kumánokból, kipcsakokból, polovecekből, kanglikból álló törzsszövetség tagjai alkották.)
A repeszek által megrongált szobrot önkéntesek evakuálták az ukrajnai Donyecki terület Velika Novoszilka nevű városából, amely ma mindössze öt kilométerre van az orosz állásoktól. A mű több más alkotással együtt az orosz invázióig a város központjában állt, és a város fontos szimbóluma volt.
Velika Novoszilka most félig romokban hever, mondja Hrihorij Demjanov, az egyik önkéntes, aki segített az emlékművek biztonságba helyezésében.
2024 március eleje óta összesen kilenc szobrot evakuáltak a viszonylag biztonságos Dnyipróba. Az eddigi öt utat hazai és nemzetközi pénzadományokból valósították meg.
„Az első két szobrot egy utánfutós autóval vittük ki a városból. Feszítővasat, csörlőt és a kezünket használtuk” - emlékszik vissza Demjanov.
A második evakuálási küldetésre már jobban felkészült a csapat. Nehéz felszereléssel, de viszonylag gyorsan sikerült kiszabadítaniuk a harmadik szobrot. Találtak egy darus teherautót és sofőrt is, akik belementek, hogy Velika Novoszilkában dolgozzanak.
„A támadások intenzívek voltak, egy siklóbomba és drónok repültek fölöttünk, nagyon gyorsan kellett dolgoznunk” - meséli Demjanov.
A szobrok felrakodásához szükséges speciális felszerelést csak egyszer tudták beszerezni. A többi evakuálást rögtönzött módszerekkel végezték.
„Először egy fa raklapot kötöttünk a szoborhoz, majd kiástuk, és óvatosan visszatettük a már megkötött raklapra, amely támasztékként szolgált” - emlékszik vissza Demjanov.
„Ez egy nagyon fontos történelmi műtárgy. Nem sok maradt belőle, ezért meg kell menteni. Ez a mi történelmünk, a mi identitásunk” - hangsúlyozta az önkéntes.
A frontvonalból való evakuálásuk óta a kun szobrok és számos más ókori műemlék ideiglenes menedéket kapott Dnyipróban.
Olekszandr Sztarik, a dnyiprói Nemzeti Történeti Múzeum megbízott igazgatója a Szabad Európa ukrán szolgálatának Donbas.Realities című műsorában elmondta, hogy az ilyen kincsek elszállítása a frontvonal közeléből elengedhetetlen.
„Ha az ellenség elfoglalja ezeket a területeket, nem lesz szüksége ezekre a műemlékekre, mivel nem illenek bele azokba az orosz történelmi mítoszokba, amelyeket az elfoglalt területeken elhintenek” - mondta Sztarik.
„Azt mondják, hogy ezek a területek eredetileg hozzájuk tartoztak, hogy szláv területek voltak, amelyek az ő oroszországi verziójukhoz kapcsolódnak. Az itteni nomád nép nem illik bele a mítoszaikba.”
Sztarik rögtönzött túrán mutatja meg a helyet, ahol átmenetileg őrzik a szobrokat. Ezek a kőfigurák valaha messziről látható halmok tetején álltak, és a sztyeppén jelzőtáblákként szolgáltak, a különböző törzsek határait mutatták.
„Mindegyikük egyéniség. Mindegyik egyedi. A ruháik, a kezük a hasuk alatt, ahogy tálakat tartanak, a kis lábaik: mindezek a kun szobrok jellemzői” - mondja a történész, aki úgy véli, hogy a szoborcsoportok helyén áldozatokat mutattak be.
A szobrokat az őseikként kezelhették. „Élőnek tekintették őket, akikkel lehetett kommunikálni ”- mondja Sztarik. Egyes esetekben úgy tűnik, hogy megbüntették őket. Néhány szobrot arccal lefelé temettek el.
Sztarik szerint a kimenekített szobrok restaurálására szükség lesz, de egyelőre csak tárolják őket, amíg a szakértői vizsgálat folyik.
„Jelenleg olyan szakemberekkel dolgozunk együtt, akik a szobrok petrográfiai elemzésével foglalkoznak, hogy kiderítsék például, honnan származnak az anyagok” - mondja Sztarik.
A dnyiprói Történelmi Múzeum rendelkezik a legnagyobb ókori kőfigura- gyűjteménnyel Ukrajnában, összesen száznégy darab van náluk. A donyecki frontvonalból evakuált szobrokat nem számítják bele ebbe az összlétszámba, mivel azok ideiglenes raktárban várakozva vendég-műtárgyaknak minősülnek.
Ha a terület, amelyen álltak, ismét teljes ukrán ellenőrzés alá kerül, az emlékművek visszakerülnek az egykori helyükre.