Belarusz közös hadgyakorlatot jelentett be Oroszországgal déli határa mentén, miközben a NATO összeül, hogy megvitassa aggályait az Ukrajna közelében folyó orosz csapatösszevonások miatt.
Viktor Hrenyin belarusz védelmi miniszter november 29-én közölte, hogy a gyakorlatokat "középtávon" tartják meg az ukrán határon.
Az Oroszországgal közös gyakorlatok időpontját nem közölte, de azt sugallta, hogy válaszul szánják őket a Belarusztól nyugatra és délre fekvő országokban folyó állítólagos újabb csapattelepítésekre.
Ehhez kapcsolódóan: Putyin szerint a Nyugat nem veszi komolyan a figyelmeztetéseitVálaszlépést emleget a belarusz miniszter
"Államhatáraink körül csapatalakulatokat látunk... Csak a szomszédos országok felfegyverzése aggaszthat bennünket, ezért kénytelenek vagyunk megtervezni, milyen válaszintézkedéseket adjunk" - közölte Hrenyin a minisztériuma honlapján.
A NATO 2017 óta négy nemzetközi harccsoportot telepített Lengyelország és a balti államok (Litvánia, Lettország és Észtország) védelmére.
A zászlóalj méretű egységeket az ukrajnai Krím-félsziget 2014-es illegális orosz bekebelezésére, valamint a Kijev ellen harcoló kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtott orosz támogatásra válaszul telepítették.
Moszkva tagadta, hogy megtámadná a Baltikumot vagy Lengyelországot, de aggodalmat keltett a NATO-tagok körében azzal, hogy jelentős csapatösszevonást hajtott végre Oroszország Ukrajnával közös nyugati határának közelében.
Oroszország legyen átlátható
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a november 30-i NATO-külügyminiszteri találkozó előtt Rigában Egils Levits lett elnökkel folytatott találkozójáról beszélve felszólította Oroszországot, hogy legyen "átlátható, csökkentse a feszültséget és fogja vissza magát".
Stoltenberg korábban figyelmeztetett annak a "következményeire", ha Oroszország úgy dönt, hogy erőszakot alkalmaz Ukrajnával szemben. Találkozott Lettország és Litvánia tisztviselőivel is, hogy megvitassák a két ország Belarusszal közös határa mentén jelenleg is folyó migránsválságot, amelyet egy hibrid fenyegetés részének tekintenek az EU és a NATO-államok ellen.
Ehhez kapcsolódóan: Mennyire lesz tartós a nyugati tavasz?Belarusz Moszkvához csatlakozna
November 29-én Belarusz erős embere, Aljakszandr Lukasenka egyértelműen azt sugallta, hogy az ország szövetségeséhez, Oroszországhoz csatlakozna, ha a fortyogó ukrajnai konfliktus nyílt háborúba torkollna.
"Egyértelmű, hogy Belarusz kinek az oldalán áll majd" - mondta Oroszországról, amely pénzügyi és politikai támogatást nyújtott Lukasenkának akkor, amikor tiltakozások törtek ki a régóta regnáló vezető vitatott győzelme ellen a 2020. augusztusi elnökválasztáson.
Ugyanezen a napon Lukasenka a Kreml szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is megvitatta telefonon a helyzetet és parancsot adott a csapatok készültségének emelésére.
Egyre jobban egyesül a két hadsereg
Litvánia azt közölte, hogy a NATO-nak igazítania kell az álláspontján Minszkkel szemben, ahogy a belarusz hadsereg egyre jobban egyesül az orosszal.
Artis Pabriks lett védelmi miniszter közben november 29-én kijelentette, hogy a balti NATO-tagállamnak állandó amerikai katonai jelenlétre van szüksége védelme erősítésére.
Amerikai jelenlétet akarnak
"További nemzetközi segítségre van szükségünk" - mondta Pabriks a Reutersnek. "Állandó amerikai (katonai) jelenlétet szeretnénk az országunkban. A tenger- és légvédelem pedig alapvetően azt jelenti, hogy szükség van az olyan rendszerekre, mint az amerikai Patriot".
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Kijevben november 29-én arról beszélt külföldi újságíróknak, hogy Oroszország 115 000 katonát és nehézfegyverzetet telepített az ukrán határ közelében, a Krím megszállt területén, valamint Ukrajna két keleti, luhanszki és donyecki régiójának szeparatista kézen lévő részein.
Egy szempillantás alatt kitörhet
"Jobb most cselekedni, mint később", hogy "elrettentsék Oroszországot" - mondta Kuleba. "Amit látunk, az nagyon komoly".
"Ha Oroszország úgy dönt, hogy katonai műveletet hajt végre, az szó szerint egy szempillantás alatt megtörténik" - mondta, hozzátéve, hogy az ukrán erők ma erősebbek, mint a több mint 13 ezer ember életét követelő szeparatista konfliktus 2014-es kezdetekor voltak.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter november 29-én este érkezik Rigába, hogy részt vegyen a NATO külügyminiszteri találkozóján.