Az Európai Unió elítélte volna, hogy az orosz rendvédelmi szervek erőszakkal próbálnak véget vetni az országszerte zajló tüntetéseknek. A nyilatkozatot csak 26 ország írta alá, így nincs meg a teljes egység. A kimaradó tagállam Magyarország.
Az Európai Unió egységesen ítélte volna el az orosz hatóságok tüntetésekre adott erőszakos fellépését. A tüntetéshullám azért indult, mert az orosz hatóságok letartóztatták Alekszander Navalnij ellenzéki politikust.
Ha meglett volna a teljes egység, az EU napirendre vehette volna kérdést az EBESZ állandó tanácsának mai ülésén, tudta meg a Szabad Európa. Mivel ez a kezdeményezés meghiúsulni látszik, a témát ezért az Egyesült Államok fogja felhozni a bécsi megbeszélésen.
A Szabad Európa birtokába került az a levél, melynek tartalmát csak 26 tagország fogadta el. A nyilatkozat elítéli az Oroszország-szerte zajló békés tüntetésekre adott erőszakos választ. A 26 tagország szerint a tüntetések erőszakos feloszlatására tett kísérlet, a több mint 3800 ember – köztük újságírók – letartóztatása több nemzetközi egyezményt sért. Az aláírók felhívják a figyelmet, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez, és hogy garantálni kell az újságírók szabad munkavégezését.
A tagországok felszólítják az orosz hatóságokat, hogy azonnal engedjék szabadon a letartóztatott tüntetőket, valamint Alkeszander Navalnijt.
Íme a nyilatkozat kiszivárgott teljes szövege:
Nem ez az első alkalom, hogy Magyarország gáncsol el egy közös EU-s állásfoglalást. 2019-ben Magyarország már előre jelezte, hogy nem fognak támogatni semmilyen olyan állásfoglalást, amely a Ciszjordániában létesített izraeli telepeket kritizálja. Valamint megvétózta azt is, hogy az EU elítélje az Egyesült Államokat, amiért az elismerte a többség szerint illegális telepeket. A Times of Israel akkor azt írta, hogy Magyarország akadályozta meg azt is, hogy azzal kapcsolatban közös elítélő nyilatkoztat születhessen, hogy a Trump kormány elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának.
Szintén Magyarország tett keresztbe akkor is, amikor az EU el akarta ítélni Törökország szíriai hadjáratát. Akkor a török offenzívát főleg azért kritizálták, mert az részben a helyi kurdok ellen irányult. Magyarország akkor formálisan nem vétózott, de mégis akadályozta az állásfoglalás elfogadását, mivel érvelésük szerint a török offenzíva azt segítette elő, hogy a menekültek a „saját hazájukba” térhessenek vissza.
Nemrég egyébként az EP-ben is inkább tartózkodtak a fideszes EP-képviselők, amikor elítélő állásfoglalást akart elfogadni az Európai Parlament egy kurd politikus, Selahattin Demirtas törökországi bebörtönzésével kapcsolatban. Érdekes módon az EP-ben még 2019-ben a fideszes képviselők is megszavazták Törökország elítélését a szíriai beavatkozás miatt. Hasonló módon megszavazták azt az EP-állásfoglalást is nemrég, amelyben új szankciók bevezetését sürgette az EU Oroszország ellen a Navalnij-ügy miatt.
Lengyelországgal és Bulgáriával együtt Magyarország is nemmel szavazott a „Az elnökség következtetései a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervről (Gender Action Plan - GAP) III 2021-2025” uniós dokumentum elfogadásáról, mivel abban szerepeltek a gender és az LMBTQ kifejezések is. Ezek a szavak egyébként is jellemzően vörös posztót jelentenek a magyar kormánynak, ezen szavak miatt nem ratifikálják az isztambuli egyezményt sem.
Nem vétóval, de volt már egyéb példa is, hogy meglepetésszerűen szívességet tett Magyarország Oroszországnak. 2018-ban őrizetbe vettek két orosz fegyverkereskedőt egy tököli fegyverraktárnál. Az Egyesült Államok kérte, hogy Magyarország adja ki a fegyverkereskedőket. A két férfire az USA-ban akár életfogytiglan is várhatott volna, de végül a magyar kormány inkább Moszkvának adta ki a fegyverkereskedőket, akiket Oroszországban egyszerűen elengedtek.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!