A legfontosabb cikkeink csütörtök reggel: mennyit veszít az ország a globális minimumadó bevezetésével, sehol nem terjed olyan gyorsan a járvány, mint itthon, meddig terjed a jog a kötelező oltások kérdésében.
Nyáron még ellenezte, ősszel már támogatta a magyar a kormány a globális minimumadó bevezetését, pedig az növelheti a Magyarországon letelepedett multik adófizetési kötelezettségét. A kormány úgy vállalta az egyezmény aláírását, hogy nem teljesen világos, mi lesz az iparűzési adóval, valóban be lehet-e számítani a globális minimumadó összegébe. Ez azért fontos kérdés, mert ettől függ, mennyit veszít a magyar gazdaság a minimumadó melletti kiállással.
Járvány és oltás
Sehol nem terjed olyan gyorsan a járvány, mint Magyarországon. Alig 24 óra alatt hatezernél is több új fertőzöttet azonosítottak, és száznál is több ember halálát hozták összefüggésbe a járvánnyal. Elhunyt 107 beteg, kórházban 3366 koronavírusos embert ápolnak, közülük 349-en vannak lélegeztetőgépen. Van olyan szakember, aki szerint a negyedik hullám következményeinek enyhítéséhez már egy újabb oltási kampány sem lenne elég.
Ehhez kapcsolódóan: „Ne dőljön senki hátra, mindenkinek szüksége lesz harmadik oltásra”A pedagógusbérek mellett a koronavírus elleni kötelező oltásról tárgyalt szerdán két pedagógus szakszervezet az Emberi Erőforrások Minisztériumában. Az érdekképviseletek a kötelező oltás visszavonását követelik, azt ígérték képviselőiknek, hogy a kormány ezt jövő szerdáig átgondolja. A szakszervezetek felelőtlenségnek tartják a kötelező oltást, mert álláspontjuk szerint ezzel a kormány olyan szereplőkre hárítja a döntést, akik sem országos, sem területi járványügyi adatokkal, sem megfelelő szaktudással nem rendelkeznek.
Ugyanezt a gondolatot boncolja „A munkaadók kötelezhetnek oltásra: járványvédelem és jogkorlátozás kiszervezve” című tanulságos cikkünk is. Jogi és gyakorlati szempontból vizsgáljuk meddig rendelkezhet valaki a saját testével, és mikor válthatja föl az önrendelkezést a közösség érdekeinek védelme a járványügyi korlátozásoknál. Közben két kerület már döntött is, kiknek és milyen határidővel teszik kötelezővé a koronavírus elleni védőoltást.
Ehhez kapcsolódóan: Másutt is léptek a kötelező Covid-oltás felé – Körkép a szomszédos országokbólKörnyezetünk
A héten kezdődött klímacsúcs miatt nagyobb figyelem jut a természetvédelmi kérdéseknek is. Videónkban azt mutatjuk meg, mit tehet egy-egy háztartás a környezet megóvásáért és a fentarthatóbb hétköznapokért.
Ha már szóba hoztam a Glasgow-i találkozót, figyelmébe ajánlom írásunkat Kína hozzáállását taglaló írásunkat is. Hszi Csin-ping kínai elnök a G20-as országcsoport római csúcstalálkozója után az ENSZ-klímakonferencián sem vesz részt, ami sokak szerint megkérdőjelezi Peking elkötelezettségét az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett.
Your browser doesn’t support HTML5
Klímacélok kontra valóság – mit mutatnak az előrejelzések?
Stabilitás
Bosznia-Hercegovinát a szétesés veszélye fenyegeti, ugyanis az ország stabilitását alapvetően aláássák a szerb területek vezetésének egyre határozottabb függetlenségi törekvései – figyelmeztetett az ENSZ illetékes főképviselője. Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja évek óta ismételgeti, hogy az ország szerbek lakta része elszakadna Bosznia-Hercegovinától, és független állammá válna, és erre tett is adminisztratív lépéseket nemrég.
Kijev szerint mintegy kilencvenezer orosz katona állomásozik az ukrán határ közelében a néhány hónappal ezelőtti térségbeli hadgyakorlat óta is. Az ukrán álláspont az, hogy a 41. hadosztály ezt követően nem tért vissza a szibériai Novoszibirszkben található állomáshelyére, hanem azóta is nagyjából 260 kilométerre állomásozik az ukrán határtól. Azt azonban cáfolták, hogy Moszkva csapaterősítéseket hajtana végre jelenleg is a határ közelében.
Nyugodt napot kívánok,
Vovesz Tibor