November elsején hatályba lépett Magyarországon az a kormányrendelet, amely tartalmazza a munkahelyeken a kötelező oltás bevezetésének lehetőségét. A Szabad Európa külön cikkben foglalkozik a reakciókkal. Ebben az összefoglalóban azt mutatjuk be, hogy a szomszédos országokban milyen módszerrel próbálják rávenni a koronavírus-járvány negyedik hullámának drámai következményei ellen egyedül hatásosnak tartott oltás beadatására az embereket.
Ausztria
Ausztriában, ahol 65 százalékos az oltottság, a kormány döntése értelmében november 1-jétől a munkavállalók többségének dokumentummal kell igazolnia munkahelyén a koronavírus elleni védettséget. A munkavállalóknak olyan igazolványra lesz szükségük, amely azt tanúsítja, hogy az illető megkapta az összes szükséges oltást, negatív PCR-teszttel rendelkezik, vagy átesett a Covid–19 betegségen.
Az igazolás meglétét szúrópróbaszerűen ellenőrzik majd, a rendelkezés megszegői pedig munkavállalók esetében akár ötszáz euró (körülbelül 190 ezer forint), munkáltatók esetében pedig akár 3600 euró (több mint egymillió forint) bírságot is kaphatnak.
Az október 23-i adatok szerint az osztrák kórházak intenzív osztályai 11 százalékban telítettek. 25 százalékos telítettség esetén a kormány azt tervezi, hogy az oltatlanok még friss negatív teszttel se tartózkodhassanak fertőzésveszélyes helyeken: étteremben, szállodában, rendezvényeken, és nem látogathatnak betegeket kórházban vagy idősotthonban.
A kórházi intenzív osztályok harmincszázalékos telítettsége esetén karantént rendelnek el az oltatlanok számára.
Horvátország
Horvátországban nem tették kötelezővé az oltást, az oltottság 47 százalékos. Szeptember óta kötelező a maszk viselése zárt térben, a vendéglátóhelyek pedig csak éjfélig tarthatnak nyitva. A rendezvények látogatása és a beutazás is védettségi igazoláshoz van kötve. A védettségi igazolásokra a határátlépésnél is vonatkozik az egy év lejárati idő, beleértve a keleti vakcinákat is.
A horvát kormány már júniusban bejelentette, hogy oltási igazoláshoz kötné a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítésére szánt állami támogatásokat a vállalkozók számára.
Szeptemberben mindenki számára kötelezővé tették a védettségi igazolást az egészségügyi és szociális intézményekben. Oltási vagy gyógyultsági igazolással, illetve negatív koronavírusteszttel nemcsak a dolgozóknak kell rendelkezniük, hanem a betegeknek és az őket kísérőknek, illetve látogatóknak is. Kivételt képeznek ez alól a 12 évnél fiatalabbak.
Október 25-én Davor Božinović belügyminiszter bejelentette, hogy szigorúbban fogják ellenőrizni a járványügyi szabályok betartását.
Románia
Klaus Iohannis államfő múlt héten jelentette be, hogy újabb megszorításokat kell bevezetni, miután Romániában meghaladta az ötszázat az egyetlen nap alatt elhunyt koronavírusos betegek, illetve megközelítette a húszezret az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma. Október 25-től (az élelmiszerboltok és gyógyszertárak kivételével) semmilyen zárt térbe nem mehetnek be az ügyfelek, illetve fogyasztók védettségi igazolvány nélkül.
Október 25-én elkezdődött az iskolai szünet. Ezt eredetileg két hétre tervezték, de a járvány felfutása miatt nem valószínű, hogy csupán eddig tart majd. Szintén október 25-e óta országszerte kötelező a maszk viselése épületen belül és kívül, és 20 óra után nem engedik ki az utcára az oltatlanokat.
Romániában kritikus szintet ért el a járvány, az intenzív osztályokon minden ágy megtelt, egyes betegeket külföldi, köztük magyar kórházak vettek át.
Az oltottsági szint jelenleg a teljes lakosság körében alig több mint 29 százalék, a felnőtt lakosságnál 34 százalék. Ez a szám Bulgária után a második legalacsonyabb az EU-ban. A súlyosbodó helyzet miatt az elmúlt napokban azonban növekedett az oltási hajlandóság.
Szlovákia
Szlovákiában járásonként eltérők a járványügyi intézkedések, de az ország nagy része már a legerősebb, bordó és fekete színkódú készültség alatt van. Az oltás nem kötelező, de november 1-jétől már 24 szlovákiai járásban lesznek érvényben a legszigorúbb járványügyi intézkedések.
Ezeken a területeken a közösségi rendezvényeket létszámkorlátozással engedélyezik. A bordó és fekete járásokban az éttermekbe csak oltottak mehetnek, aki pedig nincs beoltva, de van negatív tesztje vagy igazolása arról, hogy átesett a Covidon, a teraszon foglalhat helyet, megfelelő távolságra másoktól. Hasonló korlátozások vonatkoznak a konditermekre.
Ahol a szigorúbb riasztás van érvényben, akár éjszakai kijárási tilalmat is bevezethetnek, de ez csak akkor lépne életbe, ha a kormány visszaállítaná az országos veszélyhelyzetet, ami még nem történt meg. Szlovákiában nem egészen 46 százalékos az átoltottság.
Júniusban az egészségügyi miniszter, az Afganisztánt is megjárt katonaorvos, Vladimír Lengvarský még arról beszélt, fontolgatják, hogy bizonyos csoportok számára kötelezővé teszik a koronavírus elleni oltást. A tárcavezető közelebbről meg nem határozott, „bizonyos” szakmák képviselőit és a hatvan év feletti korosztályt említette. Az országban ennek ellenére máig nem kötelező az oltás, már ha leszámítjuk azt a néhány katonát, akit Szlovákia külföldi missziókra küld. Számukra kötelező az oltóanyag felvétele, ahogy valószínűleg más vakcináké is, de a Covid-oltásra vonatkozó információt Jaroslav Naď védelmi miniszter igyekezett még a téma terítékre kerülésével egy időben hangsúlyozni.
A szlovák kormánynak Lengvarský és Naď pártja, az OĽaNO mellett tagja a Boris Kollár vezette Sme rodina is, amely élesen elzárkózik attól, hogy bármilyen módon kötelezővé tegyék a koronavírus elleni vakcina felvételét. Mindezt annak ellenére, hogy a harmadik kormánypárt, az SaS színeiben politizáló igazságügyi miniszter, Mária Kolíková szerint az országban van jogi lehetőség arra, hogy kötelezővé tegyék. A szlovák egészségügyi miniszter szeptemberben már arról beszélt, nem követik Magyarország és Franciaország példáját, nem teszik kötelezővé a koronavírus elleni oltást semmilyen szakma képviselői, így az egészségügyi dolgozók számára sem. Lengvarský ezzel kapcsolatban elmondta, a súlyos betegeket ápoló orvosok kilencven százaléka be van oltva. Ez a kórházi osztályokon dolgozó nővérek esetében nyolcvan százalék. Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök október 31-én egy politikai vitaműsorban arról beszélt, hogy nincs meg a „politikai akarat” az oltás kötelezővé tételéhez. Érdemes megjegyezni, hogy az egészségügyi minisztériumnak még egy 2008-as rendelete leírja, mely szakmák művelőinek kötelező bizonyos oltásokat, így például a veszettség vagy a kullancsencephalitis elleni vakcinát felvennie. Ezt a rendeletet nem bővítették a koronavírus elleni oltásra vonatkozó passzussal.
A lakosság produktív korban lévő csoportját jelentős részben a koronavírus elleni oltás felvételére kényszerítheti, ha a vakcina beadatását a munkáltató valamilyen formában megköveteli. A munkajogi szakértők egybehangzó véleménye szerint azonban a szlovák jog nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató hozzáférjen ahhoz az információhoz, hogy a munkavállalója be van-e oltva, vagy sem.
Ezzel szemben a vendéglátóipari egységek az ország régióinak nagy részében elkérhetik a vendégektől az uniós Covid-igazolványt, a negatív tesztet igazoló dokumentumot vagy egy olyan igazolást, amely azt tanúsítja, hogy az illető átesett már a betegségen. Így előfordulhat például, hogy egy étterembe csak az említett csoportok tagjai térhetnek be vendégként, de a személyzet számára nincs ilyen kötelezettség. A munkáltatók csak pozitív motivációval, így például extra fizetett szabadnappal jutalmazhatják azokat a munkavállalóikat, akik önként felveszik az oltást. (Pénzjutalommal viszont nem.) Ráadásul ha a munkaadó valamilyen módon mégis megtiltaná, hogy az oltatlanok belépjenek a munkavégzés helyére, ennek költségeit, így az érintett munkavállalók bérét teljes mértékben neki kell viselnie.
Szlovénia
Szlovéniában, ahol 57 százalék feletti az oltottság, az Alkotmánybíróság megtiltotta az oltás kötelezővé tételét. Az általános és középiskolás diákoknak, valamint az egyetemistáknak, akiknek eddig hetente egyszer kellett öntesztelést végezniük, hogy részt vehessenek az órákon, november elsejétől hetente kétszer kell megtenniük. Gyakrabban tesztelik majd az egészségügyi és a szociális ellátásban dolgozókat is, nekik november 1-jétől kötelezően 48 óránként kell elvégezniük a vírustesztet. (Természetesen ingyenesen.)
Zárt térben kötelezően maszkot kell hordaniuk azoknak is, akik be vannak oltva vagy átestek a fertőzésen. A vendéglátósoknak ellenőrizniük kell a vendégeket, hogy rendelkeznek-e oltási vagy gyógyultsági igazolással, vagy negatív teszttel. Ha nem, vagy megtagadják a felmutatását, nem léphetnek be az éttermekbe és a kávézókba. Ellenkező esetben a vendéglátóhelynek kell vállalnia a felelősséget, az ellenőrök pedig emiatt be is zárhatják.
Szerbia
A koronavírus-járvány erősödése miatt október elején összeült a szerb kormány járványügyi válságstábja, ahol az orvosok azt javasolták, hogy vezessenek be korlátozásokat az országban, például tiltsák be a gyülekezést, és bizonyos üzletek csak rövidített munkaidőben működhessenek; a kormány azonban elutasította a javaslatot
A válságstáb ülését követően Ana Brnabić miniszterelnök megismételte korábbi kijelentését, miszerint nem a korlátozások jelentik a megoldást a járvány kezelésére, hanem az oltakozás. Szerbiában többféle vakcina is elérhető, a kormány szerint a cél a nyolcvanszázalékos átoltottság elérése, most azonban még csak 45 százaléknál tartanak, és nincs szó arról, hogy bárkinek kötelezővé tennék.
Ukrajna
A hatóságok előírták a tanárok, a kormányzati alkalmazottak és más dolgozók számára, hogy november 8-ig teljeskörűen oltassák be magukat, különben a fizetésük felfüggesztésével kell számolniuk. Az országban az átoltottsági szint alig 22 százalékos.
November 1-jétől az éttermek, edzőtermek, bevásárló- és szórakozóhelyek csak akkor működhetnek, ha az összes alkalmazott be van oltva. Ezek az intézmények nem fogadhatnak olyan látogatókat sem, akik nem rendelkeznek oltási igazolással vagy negatív Covid–19-teszttel. A negatív teszt vagy oltási igazolás a tömegközlekedés használatához is kötelező lesz.
Október utolsó hetében az ukrán kormány a fővárost, Kijevet vörös zónává nyilvánította, ez a legszigorúbb korlátozásokat vonja maga után. Vitalij Klicsko polgármester szerint „nincs más lehetőség az emberek egészségének és életének megmentésére, az egészségügyi rendszer összeomlásának megakadályozására, mert nem biztos, hogy a kórházak képesek lesznek elviselni a betegek ilyen mértékű beáramlását”.
