Roberta Metsola máltai kereszténydemokrata politikust választották kedden az Európai Unió parlamentjének elnökévé. Metsola két és fél évre vette át a posztot a szocialista David Sassoli múlt heti halála után.
Metsola a harmadik olyan nő, akit megválasztottak a posztra. Kedden volt a születésnapja; 43 évesen ő az Európai Parlament legfiatalabb elnöke.
A 65 éves Sassoli több hónapja betegeskedett. Halála előtt elutasította, hogy újra jelöltesse magát.
Metsola a parlament legnagyobb frakciójának jelöltje volt, és a leadott 616 szavazatból 458-at kapott kedden. Sassoli január 11-i halála óta már megbízott elnökként tevékenykedett.
Egy olyan uniós intézményt fog vezetni, amely az évek során megerősödött, és nagy szerepe volt a 27 tagú közösség irányvonalának meghatározásában olyan kérdésekben, mint a digitális gazdaság, az éghajlatváltozás vagy a brexit.
Ehhez kapcsolódóan: Meghalt az Európai Parlament elnökeElkötelezett hídépítő
Az Európai Parlament az EU 450 millió polgárát képviseli, önmagát „az európai demokrácia szíveként” emlegeti.
A pártok közötti híd elkötelezett építőjeként ismert Metsola azt mondta, ragaszkodik Sassoli munkastílusához.
„David keményen küzdött, hogy közös asztalhoz ültesse az embereket. Az európai konstruktív erők összetartása iránti elkötelezettségre fogok építeni” – mondta.
A parlament az EU alacsonyabb szintű intézménye a végrehajtó hatalmat képviselő Európai Bizottsághoz és a 27 tagállam kormányait képviselő Európai Tanácshoz képest.
A franciaországi Strasbourgban és Brüsszelben ülésező parlamentet sok éven át pénznyelő, fecsegő testületnek tekintették, ahová az országok gyakran küldtek a hazai politikából kikopott politikusaikat.
Reformokat akar az egyre erősebb parlamentben
A döntéshozatali jogkör megszerzésével azonban a törvényhozás egyre erőteljesebb szereplője lett az európai színtérnek. Metsola folytatni kívánja ezt a tendenciát.
„Meg kell erősíteni a parlamentet. Nem félhetünk a reformtól – mondta. – A mandátum következő részében lehetőség nyílik arra, hogy parlamentünket korszerűbbé, eredményesebbé és hatékonyabbá tegyük. Meg kell ragadnunk a lehetőséget.”
Metsola az első olyan politikus a Földközi-tenger középső részén fekvő mediterrán szigetcsoportról, az alig több mint félmilliós Máltáról, aki ilyen magas pozíciót tölt be az EU-ban.
„Nő vagyok egy kis szigetről Európa déli tengerének közepén. Tudom, mit jelent esélytelennek lenni – mondta. – Tudom, mit jelent ez ma minden lánynak, aki figyel. Tudom, mit jelent bárkinek, aki mer és aki mert álmodni.”
Ehhez kapcsolódóan: Az EPP alkonya: nem elég konzervatív, nem elég liberális, nem elég zöldFélreteszi az abortuszellenességét
Metsolát vitatott abortuszellenes álláspontja ellenére mérsékelt politikusnak tartják.
Szembenállása miatt az abortusszal – a terhességmegszakítás még ma is illegális a nagyrészt katolikus Máltán – néhány törvényhozó ellenezte megválasztását a legmagasabb posztra.
Metsola – aki LMBTQ-párti progresszívnek vallja magát – júniusban nemmel szavazott egy olyan jelentésre, amely sürgette az összes EU-tagállamot, hogy „biztosítsák az egyetemes hozzáférést a nőknek a biztonságos és legális abortuszhoz”. Azzal érvelt, hogy ez sérti Málta önrendelkezési jogát.
Az egyik képviselő Metsola gyenge pontjaként jellemezte az abortuszról vallott nézeteit. Ez arra késztette a zöldeket és a baloldali politikai csoportokat, hogy határozottan választáspárti feministákat javasoljanak parlamenti elnöknek.
Metsola azonban azt bizonygatta, hogy félreteszi személyes álláspontját, és elnökként a parlament többségi véleményét képviseli.
„A szexuális és a reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatban az Európai Parlament álláspontja egyértelmű” – mondta Metsola a Malta Today című lapnak.
„Parlamenti elnökként az a kötelességem, hogy a parlament álláspontját képviseljem, és ha megválasztanak, teszem a dolgom, ahogy eddig is tettem.”
Ehhez kapcsolódóan: Kirekesztőnek találták a befogadó nyelvhasználatot