Több hónapja nem kerül aláírás Sándor Fegyir nagyköveti befogadó nyilatkozatára – tudta meg a Szabad Európa diplomáciai forrásokból. A kárpátaljai önkéntes katona, az Ungvári Nemzeti Egyetem volt tanára már márciusban megerősítette a hírt a HVG-nek, hogy ő lehet Ukrajna budapesti nagykövete. Hivatalát még nem tudta betölteni, a befogadó nyilatkozat egyelőre Novák Katalin köztársasági elnök asztalán várakozik.
Diplomáciai forrásaink szerint az agrément (lásd keretes anyagunkat) kiadásának gyorsasága a két ország közötti kapcsolaton múlik – szövetségesek között, illetve amikor egy tapasztalt diplomatajelöltről van szó, egy, legfeljebb két hónap alatt sor kerülhet a lépésre. De vannak olyan országok is, akik nyomásgyakorlásra használhatják ezt a formális lépést.
A lassan három hónapos várakozási idő nem példa nélküli. 2018-ban a magyar nagykövet, Íjgyártó István is több hónapot várt a befogadó nyilatkozatra Kijevtől. Forrásaink szerint ha egy ország hosszabb ideig nem fogadja el a nagyköveti jelölést, az azt is jelentheti, hogy nem szeretné azt a személyt nagykövetként látni.
„Magyarországtól függetlenül nem kommentáljuk a nagykövetek kinevezésének kérdését – kizárólag a vonatkozó elnöki rendeletek kiadása után” – nyilatkozta a Szabad Európának Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője.
Novák Katalin május 9-én adta át a megbízólevelet Magyarország új kijevi nagykövetének, Heizer Antalnak. Erre vonatkozó posztjában az államfő azt írta, arra kérte a karrierdiplomatát, hogy „munkája során mindent tegyen meg a béke előmozdításáért, és mindig tartsa szem előtt a kárpátaljai magyarság érdekeit”.
Szolomija Bobrovszka ukrán parlamenti képviselő (Holosz párt), a NATO Parlamenti Közgyűlésével fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségének helyettes vezetője azzal kommentálta az ügyet lapunknak: tudomása szerint a nagykövetek kinevezésének késlekedése kétségtelenül „politikai momentum az ukrán és a magyar fél számára, mindkettőt ki kellene nevezni”.
Kiemelte, hogy Magyarország és Ukrajna diplomáciai kapcsolatai fokozatosan stabilizálódnak. Ezt az is bizonyítja, hogy a Verkhovna Rada (Ukrajna Legfelső Tanácsa – a szerk.) hamarosan törvényt fogad el, amely 2024. szeptember 1-jéig meghosszabbítja az uniós kisebbségek nyelvén való tanulás jogát. „Nyilvánvaló, hogy ezt a magyar kisebbségért tették. Ennek megfelelően ez újra és újra azt mutatja, hogy Kijev milyen kompromisszumra hajlandó, miközben Budapest elzár minket a NATO és az EU felé vezető úttól” – mondta Bobrovszka.
Hozzátette, hogy személy szerint nagyon jónak tartja, hogy Magyarország előző ukrajnai nagykövete (Íjgyártó István – a szerk.) befejezte a megbízatását.
„Jó lépés volt visszahívni a teljes háború kezdetén a nagykövetet, mert ő volt az, aki hatalmas ellentéteket váltott ki azzal, hogy egy zárt körű diplomáciai eseményen nácinak nevezte az ukrán fegyveres erőket és az ukránokat, amiért mozgósítás van a magyar származású ukránok számára. Ez felháborító, nem fogadható el sem diplomáciailag, sem politikailag, sem más módon.”
Egy kérdés erejéig Sándor Fegyirt is elértük, aki azt írta: „Most a frontvonalban vagyok. Nincs információm az ügyről.”
Amikor új nagykövet érkezik egy fogadó országba, a kormány hozzájárulása kell ahhoz, hogy a külföldről érkező diplomata elkezdhesse munkáját. Az eljárás során a nagykövetet misszióra küldő állam hivatalosan kéri a fogadó fél hozzájárulását. A diplomata egy akkreditációs levéllel (lettre de créance) érkezik, amelyet a fogadó ország államfőjének szokás átadni. Amint aláírta az agrémentet, vagyis a befogadó nyilatkozatot a fogadó ország kormánya, megkezdheti nagyköveti tevékenységeit, mialatt diplomáciai mentességet élvez. A fogadó állam indoklás nélkül megtagadhatja a kijelölt diplomata agrémentjét.
Kárpátaljai nagykövetjelölt
Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Regionális Tanács elnöke szerint Sándor Fegyir a legalkalmasabb jelenleg a nagyköveti pozícióra, hiszen kiválóan érti a határon túli magyarság viszonyait és azokat a problémákat, amelyek a mai Budapest és Kijev közötti konfrontációk fő okai.
„Ő belülről érti ezeket a kérdéseket, így neki van a legnagyobb esélye arra, hogy megoldja a helyzetet és megtalálja a közös nyelvet a magyar politikusokkal. A másik viszont geopolitikai kérdés, amit sajnos egyetlen nagykövet sem fog tudni befolyásolni, mert Orbán Oroszországgal való kapcsolatait nem fogja tudni megszakítani.”
Sándor Fegyir, az ukrán hadsereg magyar származású önkéntesekből álló egysége, a Kárpátaljai Sárkányok egyik ismert alakja az orosz invázió elején már ismertté vált azzal, hogy a lövészárokból tartott online órákat hallgatóinak. Az ungvári származású tanár szociológiából tudományos, filozófiából doktori fokozattal rendelkezik.
A leendő nagykövet neve nem csak nagyköveti megbízatása kapcsán került be az utóbbi hónapokban a magyar sajtóba. A kormányközeli influenszer, Trombitás Kristóf posztolt róla még márciusban egy fotót, amelyen egy másik kárpátaljaival, Traski Viktorral, az Ungvári Nemzeti Egyetem díjnyertes kutatójával látható, akikről becsmérlő hangnemben nyilatkozott.
Az eredeti fotót Sándor Fegyir ezzel a kommenttel tette közzé oldalán:
„Látjuk, hogy a gátlástalan politikusok mindent megtesznek azért, hogy a magyarok és az ukránok egymás ellen forduljanak. Mesterségesen botrányokat szítanak, konfliktusokat gerjesztenek. De az emberek bölcsebbek, mint a politikusok, és Magyarországon az emberek megértik, hogy a világ békéjének legfőbb veszélye Oroszország agressziója. Itt, a fronton, folyamatosan érezzük a támogatást a magyarság részéről – Budapestről, Debrecenből, Nyíregyházáról, Záhonyból és más városokból, falvakból. Hiszen azzal, hogy megvédjük Ukrajnát, egész Európát védjük.”
Kérdéseket küldtünk a külügyminisztériumnak, a Sándor-palotának, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalának és Ukrajna magyarországi nagykövetségének is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.