Egy év után újra meghallgatást tart a tanács Magyarországgal a 7. cikk szerinti eljárás keretében. A belga külügyminiszter június eleji nyilatkozatával ellentétben a tagállamok nem készülnek továbblépni a procedúrában, amely a magyar félév alatt Csipkerózsika-álomba merülhet.
Egy év szünet után az általános ügyek tanácsa újra meghallgatja Magyarországot a tagállammal szemben a rendszerszintű jogállami problémák miatt 2018 szeptemberében az Európai Parlament által kezdeményezett 7. cikk szerinti eljárás keretében.
Hadja Lahbib belga külügyminiszter júniusi, az eljárásban való továbblépést szorgalmazó nyilatkozata ellenére a néhány napon belül leköszönő belga soros tanácsi elnökség a meghallgatáson túl nem tervez semmilyen akciót a procedúrában – erősítették meg lapunk érdeklődésére EU-források.
Hadja Lahbib június eleji, a Politico által ismertetett nyilatkozatától a belgák időközben visszatáncoltak, azt állítva, hogy a miniszter inkább frusztrációjának adott hangot amiatt, hogy a tagállami és konkrétan számos ügyben az EU nem képes hitelesen fellépni a nemzetközi porondon a magyar blokkolás miatt. A magyarázat szerint a külügyminiszter tanulságként és nem feltétlenül konkrét kezdeményezésként utalt arra, hogy jó lenne továbblépni az eljárásban. „Ezt június elején mondta. Túl későn ahhoz, hogy bármit is tenni lehetett volna. A keddi egy normális meghallgatás lesz” – közölte a Szabad Európával egy magas rangú EU-forrás.
Ehhez kapcsolódóan: A szándékosságot büntették a magyar menekültügyben hozott uniós ítélettelA hetedik meghallgatás az eljárás megindulása óta
Ez lesz a procedúra 2018. szeptemberi megindítása óta a hetedik alkalom, hogy a miniszterek meghallgatják magyar kollégájukat, rákérdezve az aktuális helyzetre és arra, hogy milyen lépések történtek a korábban jelzett fenntartások korrigálására. „Az egésznek az a lényege, hogy meghallgassuk, hogy Magyarországnak mi a mondanivalója” – jegyezte meg egy diplomata, aki szerint semmilyen specifikus kezdeményezés nem várható az ülésen és utána.
Nevük mellőzését kérő magyar kormányzati források egyértelműen jelezték, hogy a magyar félév alatt sem meghallgatásra, sem helyzetértékelésre nem kerül sor – legalábbis a kormány szándékai szerint. „Ha a tagállamok körében erre mégis lenne igény, akkor megfontoljuk” – tette hozzá a magyar forrás.
Hivatalos tárgyaláskezdés Ukrajnával és Moldovával
Az általános ügyek tanácsa keddi ülésének legfontosabb napirendi pontja a kormányközi konferencia hivatalos összehívása és a tárgyalások megkezdése lesz Ukrajnával és Moldovával. A kedd délutáni eseményeken mindkét oldal részéről politikai nyilatkozatok hangzanak majd el. A kormányközi konferencia összehívásának előzményeként a belga soros tanácsi elnökség főleg bizonyos magyar ellenállást legyűrve elfogadtatta a tagállamokkal a hivatalos tárgyalási keretet, amely az utolsó előfeltétele a csatlakozási folyamat megkezdésének.
A folyamat az uniós joganyag (acquis communautaire) átvilágításával veszi kezdetét, amely más esetben egy-két évet vesz igénybe, azonban – mint uniós diplomaták rámutattak – Ukrajna és Moldova esetében az előzmények miatt akár hónapokra is lerövidülhet, mire az érdemi, fejezetről fejezetre folyó tárgyalások megkezdődnek. Egyelőre nem világos, hogy melyek a magyar elnökség konkrét szándékai az ukrán felvételi tárgyalásokkal.
A magyar elnökségi program kiegyensúlyozott bővítési folyamatot említ, amely ugyanakkora figyelmet fordít a Nyugat-Balkánra is. Az előrehaladás kulcsa azonban várakozások szerint a bizottság őszi országjelentése lesz az egyes tagállamok haladásáról.
Ehhez kapcsolódóan: Magyarország egy évtized után visszatérhet a deficiteljárásba