Nehéz lenne ma megjósolni a szeptemberi németországi parlamenti választások eredményét. Sok a bizonytalan szavazó, a kancellárjelöltek személye pedig nem igazán hozza lázba őket az AP tudósítása szerint.
Nem arról van szó, hogy a politika untatja; éppen ellenkezőleg. De Christoph Gillitzer nem tudja, kire szavazzon a német szövetségi választásokon.
A nyugdíjas mérnök azt mondja, általában az esélyteleneket támogatja, de a szeptember 26-i kínálat nem győzte meg.
„Ez most tényleg nehéz” – mondta egy borongós berlini reggelen.
Először nem indul újra a hivatalban lévő kancellár
Gillitzerhez hasonlóan a német választópolgárok nagy része továbbra sem tudja, elmegy-e a parlamenti választásokra, amelyek meghatározzák, ki lesz tizenhat év után Angela Merkel kancellár utódja.
A legutóbbi felmérések azt mutatják, hogy a politikai pártok támogatottsága kiegyenlítődött, az előrejelzések szerint egyik sem kapja meg a szavazatok több mint negyedét.
Merkel jobbközép keresztény uniója és a balközép szociáldemokraták fej fej mellett állnak a közvélemény-kutatóknál, őket szorosan követik a környezetvédő Zöldek, akik először állítottak kancellárjelöltet.
„Ez az első alkalom, hogy egy hivatalban lévő kancellár nem indul újra a német választásokon, így teljesen új jelöltjeink vannak – mondja Gregor Zons, a düsseldorfi Heinrich Heine Egyetem politológusa. – A szavazók számára, akik eddig Merkelt választották, a helyzet zavarba ejtő.”
Németország hosszú ideje szolgáló vezetője 2018-ban jelentette be, hogy nem indul az ötödik ciklusért. Ez zűrös vetélkedéssorozatot indított el a vezetésért, amelynek az lett a vége, hogy Merkel pártja Armin Laschetet, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnökét nevezte meg első számú jelöltjeként.
Ehhez kapcsolódóan: Így kampányolnak a keresztény pártok NémetországbanMinden jelöltön találtak fogást
De Laschet csillaga a múlt hónapban hanyatlani kezdett, amikor a tartományát gyilkos árvizek sújtották. A hatvanéves kormányfő ballépések sorát követte el, köztük azt, hogy nevetett a háttérben, miközben a német elnök drámai beszédben sajnálkozott a helyzeten. Rosszul reagált az éghajlatváltozásra is, szerinte nincs szükség változásra környezetvédelmi politikai terveiben, holott szakértők szerint a globális felmelegedés egyre jobban valószínűsíti az olyan katasztrófákat, mint az árvizek.
A Zöldek áprilisban törtek előre, miután a negyvenéves Annalena Baerbockot nevezték meg kancellárjelöltnek; a hírt egy zökkenőmentes rendezvényen jelentették be, éles kontrasztban riválisaik nyilvános civódásaival.
A közvélemény-kutatási csúcspont azonban nem tartott sokáig. Baerbock vezetői tapasztalatának hiánya és a könyve kapcsán kirobbant plágiumügy végül pártjának támogatottságába került.
Az ARD és ZDF német közszolgálati műsorszolgáltatók minapi felmérései azt mutatják, hogy kevés szavazó akarja Laschetet vagy Baerbockot kancellárnak, ami növeli Olaf Scholz pénzügyminiszter, kancellárhelyettes és Szociáldemokrata Pártja korábban mérsékelt megítélését.
Ehhez kapcsolódóan: Scholz reménye: a tapasztalat lesz a bónusz a nehéz német választási csatábanAz a fő teljesítménye, hogy nem követ el hibákat
A volt hamburgi polgármestert és szövetségi munkaügyi minisztert egykor Scholzomatként emlegették, mert bírálói szerint gyakran ugyanazokat a mondatokat ismételgette, függetlenül attól, milyen kérdést tettek fel neki.
Az utóbbi időben a 63 éves miniszter hosszú kormányzati tapasztalataira játszott rá, miközben ügyesen kerülte a reflektorfényt olyan válságokban, mint az árvizek és Afganisztán, ahonnan Németország más nemzetekhez hasonlóan kétségbeesetten próbálja kihozni polgárait és szövetségeseit, miután meglepte a tálib hatalomátvétel.
Scholz legfőbb teljesítménye pillanatnyilag „abban rejlik, hogy nem követ el hibákat” – mondta Zons.
A szociáldemokraták profitáltak ebből az óvatos megközelítésből. A héten végzett közvélemény-kutatás szerint a párt kicsivel, de vezet a keresztény unió előtt – hosszú évek óta első ízben.
Ehhez kapcsolódóan: Merkel búcsúlátogatása a Fehér HázbanDöntés a szavazófülkében
Stefan Wurster professzor, a Müncheni Műszaki Egyetem politikai elemzője arra figyelmeztetett, hogy a jelöltek személyes értékelése továbbra is történelmi mélyponton van, és a választók jelentős része nem preferálja „a fentiek egyikét sem”.
„Sokan addig nem döntik el, hogy kire szavaznak, amíg el nem jutnak a szavazófülkéig” – tette hozzá.
Gillitzer, a nyugdíjas mérnök még mindig határozatlan.
„Scholz a legvonzóbb, de ő sem teljesen tiszta” – mondja a pénzügyminiszter két nagy pénzügyi botrányban játszott tisztázatlan szerepére hivatkozva.
Merkel a háttérbe vonult a keresztény pártszövetség választási kampányában, az óriásplakátokról is hiányzik a német vezető ismerős arca.
Merkel legrosszabb eredményét is visszasírják
„Az elődöknek, akik befejezik politikai munkájukat, a háttérben kell maradniuk – ez az én álláspontom, szilárd meggyőződésem” – mondta azon ritka alkalmak egyikén, amikor látni lehetett a hétvégén, pártja hivatalos kampánynyitóján.
Még a párt legrosszabb eredménye is, amelyet kancellársága alatt ért el – a szavazatok 32,9 százaléka 2017-ben – távolinak tűnik.
A pártszövetség gyenge keddi közvélemény-kutatási szereplésével kapcsolatos kérdésre Merkel, a veterán kampányharcos nem tudott okosat mondani arról, hogyan veheti át Európa legnagyobb gazdaságának gyeplőjét lehetséges utódja.
„Mindennap azon fogunk dolgozni, hogy jó választási eredményt érjünk el, és nem nézzük napról napra a felméréseket” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: Laschet mellett tette le a voksát a CDU, a CSU is elfogadta a jelöltet