Minden tíz ukrajnai lakosból kilenc a szegénységi küszöb alá csúszhat, ha egy évig húzódik a háború. Tanultunk-e valamit a legutóbbi, szomszédunkban zajló háborús helyzetből és mi magyarázza az önfeláldozás és a mártíromság vállalását? Ezek voltak a legfontosabb cikkeink a héten.
Ha elhúzódik az Oroszország által indított háború Ukrajnában, az ott élők csaknem harminc százaléka, 44 millió ember csúszhat a szegénységi küszöb alá, közölte az ENSZ alá tartozó UNDP (United Nations Developement Program). A szervezet saját becslései alapján egy év múlva további 62 százalékpontnyi lakos lesz kénytelen ezt elszenvedni, ami azt jelenti, hogy tíz emberből kilencre ez a sors vár. Továbbra is percről percre követjük az ukrajnai háború legfontosabb fejleményeit. YouTube csatornánkon láthatja, ahogy a Szabad Európa orosz stábjára lőttek Kijev északi részében, Instagram oldalunkon pedig az orosz megszállás mögötti információs háborúról tudhat meg többet. Érdemes feliratkozni fiókunkra mindkét platformon (YouTube, Instagram).
Ehhez kapcsolódóan: Hamar információs háborúvá is vált az ukrajnai invázióA gyermekorvosokat is kihívás elé állítja az Ukrajnából érkező menekülthullám. Egyikük úgy fogalmazott: „A miénknél lényegesen rosszabb oltási státusszal rendelkező emberek érkeznek.” Ukrajnában a gyermekek oltási rendje lényegesen nem különbözik a magyar oltási rendtől, inkább abban van némi eltérés, hogy hány hónaposan kapják meg az oltásokat. A probléma az orvos szerint inkább az alacsony átoltottság lehet – derül ki cikkünkből.
Kikből lesznek mártírok, és miért?
Életben maradni talán a legerősebb evolúciós parancs. Mégis több ezer éve önmagukat hitükért, közösségükért feláldozó hősök emlékezetét adják egymásnak generációk. Miért mentek alig felfegyverzett emberek ’56-ban és most Ukrajnában a megszálló hadsereg ellen? Ki marad meg a kollektív emlékezetben? Írásunk az önfeláldozás és a mártíromság történetét és ideológiáját kutatja az ukrajnai háború nyomán.
Rózsafüzérek a Vukovár melletti Ovčara tömegsírnál 2014. február 28-án
Az ukrajnai harcok árnyékában felidéztük a legutóbbi időszakot, amikor egy szomszédos ország lakosait háború pusztította. A Jugoszlávia utódállamai között 1991 és 2000 között dúló összecsapásban szintén hatalmi ambíciók és etnikai gyűlölködés okozta a vérontást. A harcok elő menekülők közül sokan – ahogy most is – nálunk kerestek menedéket. Így emlékeznek a délszláv háborúra a helyiek és délvidéki tudósítónk.
Titkok és indokok
A kormány 35 évre magáncégeknek adná oda a hazai autópályák üzemeltetését és az ország összes településének szemétszállítását. Ez elképesztő nagy üzlet, és érthetetlennek tűnik, hogy ez a konstrukció miért érné meg az adófizetőknek. Úgy főleg nehéz az indokokat látni, ha kabinet a megalapozó számításokat nem akarja nyilvánosságra hozni. A bíróság azonban mindkét esetben úgy döntött, hogy az adatokat nyilvánosságra kell hozni. Az egyik ügyben jogerős az ítélet, derül ki cikkünkből.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány kevesebb újrahasznosítást akarÉrdekes viszonyokat tár fel a Debrecen irányítását boncolgató írásunk is. Helyi munkatársunk összegyűjtötte azokat a beruházásokat, történéseket, amiből a debreceniek okkal érezhették úgy, hogy nem helyben születnek meg a várost érintő legfontosabb döntések. A kormány két minisztere is olyan gyakran fordul meg a környéken, mintha hazajárnának.
Választás 2022
„Az elmúlt időszakban többször előfordult, hogy valamit az ember saját véleménye alapján próbált megítélni, de az végül nem találkozott azzal, ahogy a választók reagáltak a történésekre” – mondta Török Gábor politikai elemző, amikor az összellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter kifogásolt kijelentései kerültek szóba. A vele készült interjúban arra is figyelmeztet, hogy nehéz megítélni, miként hatnak az egyes választói csoportokra ezek sokszor bírált megfogalmazások, mivel ezek sokszor el sem jutnak az el nem kötelezett rétegekhez.
Ehhez kapcsolódóan:
Portré: Orbán Viktor örökös miniszterelnök?Portré: váratlanul Márki-Zay Péter az ellenzék élénA nemzeti ünnep előtt Szabadkán kampányolt Márki-Zay Péter. Látogatását meghatározta, hogy a vajdasági magyarok legnagyobb szervezete erősen elkötelezett politikailag, így a rendezvény sem megfelelő hírverést, sem elfogadható helyszínt nem kapott. A Kossuth-szobornál hagyott koszorúja sem maradt sokáig az emlékműnél.
Úton az EU-ba
Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási felkészültségét szerette volna lemérni az Európai Parlament egyik szakbizottsága, de a képviselők csak arról győződhettek meg, hogy a szerb, a horvát és a bosnyák vezetés egymás bírálatával van elfoglalva, a nemzetiségi ellentétek pedig szétfeszítik az országot. Az ülésen elhangzott az egyik EP-képviselőtől, hogy „önöket hallva megértem, hogy a fiatalok elmenekülnek az országból”.