Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, nagyon gyorsan felpörögtek az ezzel kapcsolatos álhírek is, és az ezekre hivatkozó különböző információ-korlátozó lépések. Nyugaton főleg a cégek kezdték kidobni a tartalmaik közül az orosz állami propagandagyártókat, Oroszországban az állam 15 év börtönnel fenyeget mindenkit, aki eltérne a kormányzati narratívától. Ábrázoltuk a főbb szereplők lépéseit.
Az ukrajnai háborút eleve extrémebb álhírekre hivatkozva indította be Vlagyimir Putyin orosz elnök. Putyin és a kormánya által irányított médiakiadványok a támadás előtt ugyanis azt kezdték el sulykolni, hogy Kelet-Ukrajnában népirtás folyik az orosz lakossággal szemben, illetve a zsidó szármzású Zelenszkij kormánya valójában náci. Ráadásul a népirtással az ukránok a nyolc éve tartó háborúban egészen addig vártak, amíg fel nem sorakozott csaknem 200 ezer orosz katona a határ mellett.
Ezt Magyarországon is azonnal lehetett érezni, a közpénzmilliárdokkal fizetett fideszes megmondóemberek is Putyin elnök aktuális narratíváját próbálták magyarul is elismételni, például Bayer Zsolt újságíró álláspontjától („Oroszország nem fogja megtámadni Ukrajnát, ezt egy hülye is tudja” ) mondjuk ifjabb Lomnici Zoltán általános szakértőig („Ha igaz, amit Putyin a népirtásról mondott, az árnyalja a képet”).
A háború elindulása után azonban közösségi médiában és máshol is felpörögtek a hasonló dezinformációs próbálkozások, ezért több nyugati cég szigorított a tartalomszűrésén. Kiváltképp a Google, a Facebook, a Microsoft vagy az Apple. Tavaly egyébként még azért kritizálták a Google-t és az Apple-t, amiért orosz kérésre eltüntették a börtönben lévő Navalnijék taktikai szavazós applikációját a kínálatukból.
Ezzel párhuzamosan Oroszországban a helyi médiafelügyelet, a Roszkomnadzor egyszerűen betiltotta a "háború", "invázió" és a "támadás" szavak használatát az ukrajnai háború kapcsán, és elkezdte blokkolni is nyugati közösségi médiafelületeket.
Az interneten elérhető nyugati újságok jó részét is tiltani kezdte az orosz állam. De még erősebb lépés volt az a márciusi törvény, ami után bárki 15 év börtönt kaphat Oroszországban, aki eltér a kormány hivatalos álláspontjától. Ezt hivatalosan az álhírek elleni védekezés miatt lépték meg, ahogy ez a hasonló illiberális országokban gyakori szerte a világon.
Külön érdekes, hogy előtte még azért lobbizott az álhírek ellen küzdő orosz állam a Facebooknál, hogy egyes nagy, oroszországi újságok állításait a Facebook lehetőleg ne vesse alá tényellenőrzésnek.
Utóbbi lépés miatt lényegében az összes valódi hírszolgáltatásra törekvő újságnak le kellett állítania az oroszországi működését , így tett a BBC vagy a Szabad Európa orosz szerkesztősége is. A Washington Post az újságírói védelmében még számos korábbi cikkéből is levette a szerzőket és a dátumot.
Az EU március elejére döntött úgy, hogy betilt két orosz állami tévéadót, mivel
"a Russia Today és a Szputnyik központi, meghatározó szerepet tölt be Oroszország Ukrajna elleni agressziójának kibontakoztatásában és támogatásában. Ez pedig súlyos és közvetlen fenyegetést jelent az unió közrendjére és biztonságára."
Március 11-ére pedig már ott tart a helyzet, hogy még nem letiltott skandináv újságok publikáltak orosz nyelvű cikkeket vagy a Facebook felülvizsgálja az eddigi tiltási szabályait, hogy orosz hadsereg elleni fellépés ne számítson agresszióra való felszólításnak.
Arról lehet információnk még, hogy a nagy hírcsatornák oroszországi elfojtása eredményesen volt, számos orosz valószínűleg a mai napig nem is tud róla, hogy a hadseregük épp Ukrajnát bombázza.
Az ügyben egyébként az Anonymous csoport hekkerei az eddigi egyik legnagyobb akciójukat hajtották végre, állami propaganda helyett független médiumok tudósításait sugározták az ukrajnai háborúról Oroszországban.
Az Anonymous tagjai két betiltott csatorna, a Dozsgy, illetve a Szabad Európa (RFE/RL) és az Amerika Hangja által közösen működtetett Current Time beszámolóit tették adásba. A szóban forgó csatornák egyébként hamar visszaállították az eredeti műsorrendet.
Nyugaton sem teljesen szabad az internet, jellemzően tilos például gyermekpornográfiát vagy dohányreklámot közzétenni, emberkereskedelmet szervezni vagy illegálisan fegyvert vagy gyógyszert árulni. Ezen túl még egyes országokban keményebben fellépnek például a torrentezés ellen, máshol az állam próbálja felvásárolni vagy megszüntetni a független híroldalakat.
