Georgiában a szavazók október 26-án járulnak az urnákhoz. Minden oldal válaszútnak tekinti az ország modern kori történelmében a mostani parlamenti választásokat. A szavazás előtt nagyon feszült a hangulat, megbízható közvélemény-kutatások hiányában mindenki csak találgatni tud az eredményről.
A kormányzó Georgiai Álom párt 2012 óta van hatalmon, és újabb négyéves mandátumra törekszik. A szavazást a béke és a háború közötti választásként keretezi: a párt kampányüzeneteiben az az érv dominál, hogy az ellenzék hatalomra kerülése esetén háborúba sodorná Georgiát Oroszországgal.
Oroszország vs. Nyugat
Az ellenzék számára a szavazás választást jelent a Nyugat és Oroszország, illetve a demokrácia és a tekintélyelvűség között. Ezt a narratívát visszhangozzák az Egyesült Államok és Európa tisztviselői is. A választások elhozzák „az igazság pillanatát. Georgia népének el kell döntenie, melyik úton kíván haladni: Európa felé, vagy el Európától – mondta Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője. – Az ország jövője a tét.”
Demokratikus visszaesés
A szavazást georgiai politikai mércével is szokatlanul viharos időszak előzte meg. A Georgiai Álom egyre Nyugat-ellenesebb retorikát tett magáévá, és olyan vitatott törvényeket fogadott el, amelyeket az országban érvényesülő külföldi befolyás elleni küzdelemmel indokolt. Ezek közé tartoznak az LMBTQ-propagandát tiltó törvények, illetve azok, amelyek előírják, hogy a külföldről anyagilag támogatott civil szervezetek és médiumok külföldi ügynökként vetessék nyilvántartásba magukat. Ez utóbbi törvény újbóli bevezetése óriási tiltakozást váltott ki idén tavasszal.
Ehhez kapcsolódóan: Miheil Szaakasvili: Ha a kormánypárt nyeri a választásokat, a független Georgia „megszűnik létezni”Ellenzéki kihívás
A szavazást új választási rendszer szabályozza, amelyben a pártoknak vagy koalícióknak ötszázalékos küszöböt kell elérniük ahhoz, hogy bejussanak a parlamentbe. Ez arra indította Georgia nagyszámú és széttagozódott ellenzéki pártjait, hogy bizonyos mértékig együttműködjenek egymással, koalíciókat alkossanak, hogy legyen esélyük átlépni a küszöböt. Mostanra négy életképesnek tűnő ellenzéki erő jelent meg:
- az Egység – Georgia megmentéséért egy olyan koalíció, amelyet a volt kormányzó Egyesült Nemzeti Mozgalom (ENM) vezet, amelynek élén egykor a bebörtönzött volt elnök, Miheil Szaakasvili állt;
- a Koalíció a Változásért, amely nagyrészt ugyancsak az ENM-hez köthető személyekből áll;
- az Erős Georgia, egy ideológiai szempontból eklektikus koalíció, amely úgy próbálja magát pozicionálni, hogy sem az ENM-hez, sem a Georgiai Álomhoz nincs köze;
- a Georgiáért párt Giorgi Gakaria vezetésével, aki 2019 és 2021 között, a Georgiai Álom idején miniszterelnök volt, de aztán szakított a kormánypárttal.
Míg a négy erő választási ígéreteiben vannak bizonyos különbségek, abban nagyrészt egységesek, hogy prioritásként kezelik a Georgiai Álom kiűzését a hatalomból. Támadásaik többnyire a kormánypártra, nem egymásra irányultak. Mind aláírták a Szalome Zurabicsvili elnök kezdeményezésére megfogalmazott Georgiai chartát, amelyben megállapodnak abban, hogy ellenzéki győzelem esetén hagyják, hogy az államfő olyan technokrata kormányt alakítson, amely helyreállítja a jó kapcsolatokat a Nyugattal, és hatályon kívül helyezi azokat a tekintélyelvű törvényeket, amelyeket a Georgiai Álom a kampányra készülve fogadtatott el.
Szalome Zurabicsvili, Georgia elnöke (archív felvétel)
Zurabicsvilit, akinek a mandátuma idén jár le, 2018-ban független jelöltként, de a Georgiai Álom támogatásával választották meg elnöknek. Azóta elhatárolódott a párttól.
Ehhez kapcsolódóan: A georgiai kormánypárt ismét megpróbálja elmozdítani a Nyugat-barát elnökötA kormánypárt előnye
Georgiában a kormánypártok hagyományosan választási előnyt élveznek, mivel rábírhatják a kormányalkalmazottakat és családtagjaikat, hogy rájuk szavazzanak. Nyugati megfigyelők a korábbi georgiai választásokat tökéletlennek, de legitimnek találták. Ám a Georgiai Álomban végbement tekintélyelvű fordulat miatt, és mert a párt külföldi ügynökként vette célba a választásokat megfigyelő csoportokat, sokan tartanak attól, hogy ezúttal több nyílt csalás kísérheti a voksolást.
A Georgiai Álom vezetői azt mondták, hogy céljuk nem csupán az egyszerű, de az alkotmányozó többség megszerzése (113 mandátum a 150 helyből), ami lehetővé tenné számukra az egyoldalú kormányzást. Azt ígérték, hogy az alkotmányozó többség birtokában megerősítik az LMBTQ-ellenes törvényeket és betiltják az összes jelentős ellenzéki pártot, mert szerintük ők a felelősek a 2008-as, Oroszország elleni háborúért, és azzal vádolják őket, hogy újból háborúba akarják rángatni az országot.
A kiemelkedő tét és az eredményeket illető bizonytalanság miatt sokan félnek attól, hogy a választásokat zavargások követhetik. Georgiában most először használnak új elektronikus szavazatszámláló rendszert (papíralapú biztonsági támogatással). Egy-két órával a szavazóhelyiségek bezárása, vagyis georgiai idő szerint este 8 óra utánra várják az eredményeket.
Ehhez kapcsolódóan: Újraválasztási kampányában a georgiai kormánypárt kijátssza az ukrán háborús kártyát