Georgiában vitákat robbantott ki a választások előtt az az új hirdetési kampány, amely a háború sújtotta Ukrajnát ábrázoló képeket a békés Grúziát mutató napfényes fotókkal állítja szembe.
A Georgiát kormányzó párt a közelgő választásokat egzisztenciális döntésként jeleníti meg a háború és a béke között. Bírálói szerint azonban a kormány nem békét ígér, hanem kapitulálást ellenségük, Oroszország előtt.
Az október 26-i parlamenti választások előtt a Georgiai Álom új kampánya a háború sújtotta Ukrajna fekete-fehér képeit állítja szembe a virágzó, békés Georgia színes fotóival. Tbiliszi nemrég felújított Csavcsavadze sugárútja mellett romokkal borított ukrajnai utcát mutatnak; egy lebombázott ukrán futballstadiont állítanak szembe a jelenlegi kormánypárt alatt Georgiában épült sportarénák egyikével. Az ukrajnai képek alatt a Nemet a háborúra!, a georgiaiak alatt pedig a Válaszd a békét! felirat olvasható.
A kampány sok embert sokkolt Georgiában, akik úgy érzik, hogy az óriásplakátok az ukránokat hibáztatják országuk megszállásáért. „Soha nem láttam még semmit, ami ennyire szégyenletes, ennyire sértő volna a kultúránkra, a hagyományainkra, a történelmünkre és a hiedelmeinkre nézve” – írta a Facebookon Szalome Zurabicsvili elnök, a Georgiai Álom kemény kritikusa.
Háború Oroszország és Georgia között
Orosz csapatok özönlötték el Georgiát 2008-ban egy ötnapos háborúban. Moszkva azóta katonai és diplomáciai úton egyaránt támogatja a szakadár hatóságokat Abházia és Dél-Oszétia területén, ami Georgia lakói szerint országuk megszállását jelenti.
Míg a Georgiai Álom vezetői ritkán hozzák szóba Oroszországot, egyik érvük a negyedik ciklusuk mellett az, hogy ők az egyetlen olyan párt, amely képes kezelni az északi szomszédjukkal fennálló bonyolult viszonyt.
„Október 26-án arról döntünk, hogy háború legyen-e, vagy béke” – mondta Bidzina Ivanisvili, a Georgiai Álom alapítója és máig tényleges vezetője egy szeptember 8-i nagygyűlésen.
A béke ígérete központi szerepet játszik a Georgiai Álom és Ivanisvili üzeneteiben már azóta, hogy először hatalomra kerültek a 2012. októberi parlamenti választások után. A Miheil Szaakasvili elnök által vezetett előző kormány alatt Georgia kemény vereséget szenvedett a Dél-Oszétiáért vívott 2008-as háborúban.
Óvatos megközelítés Oroszországot illetően
Ivanisvili 2012-es kampányüzenetének egyik kulcseleme volt, hogy Szaakasvili a hibás, amiért kiprovokálta az orosz inváziót. A Georgiai Álom hatalomra kerülése után kevésbé konfrontatív viszonyra törekedett a Kremllel, amit az ellenzékből sokan ténylegesen oroszbarátságnak láttak.
A Georgiai Álom békenarratívája megerősödött Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója után, amikor a georgiai vezetők nagyon óvatos megközelítést alkalmaztak, nem bírálták Oroszországot a támadás miatt, és gyakran ukránellenes retorikához folyamodtak.
Kijevből és máshonnan is felszólították Georgiát, hogy vegye ki a részét az Oroszország elleni harcból, nyisson második frontot az orosz erők ellen a szakadár georgiai területeken, Abháziában és Dél-Oszétiában. Idővel a georgiai tisztviselők a szórványos felhívásokat világméretű összeesküvéssé rakták össze, „globális háborús pártról” beszéltek, amelynek célja az ország bevonása a háborúba.
Most, a parlamenti választások közeledtével a Georgiai Álom még inkább reflektorfénybe helyezi a háború és béke kérdését. Azt sugallja, hogy visszaszerezheti az irányítást a szakadár területek, Abházia és Dél-Oszétia felett. „Két nemzeti feladatunk van: a területi integritás helyreállítása és a szegénység felszámolása hazánkban. Teljes programunk ennek a két nemzeti feladatnak a teljesítését szolgálja” – közölte Irakli Kobakidze miniszterelnök a párt platformját bemutató, október 8-i rendezvényen. Bár nem árult el konkrétumot a területek visszaszerzésének módjáról, azt mondta, hogy „a regionális politikai helyzet megváltozása nyomán valósul meg”.
Ez a retorika táplálja azt a Georgiában széles körben elterjedt – ám elemzők szerint irreális – meggyőződést, hogy Moszkva feladná a de facto szeparatista államok támogatását, ha cserébe Tbiliszi lemondana nyugati geopolitikai irányultságáról.
A Georgiai Álom orosz támogatása
Ivanisvili maga táplálta ezeket a híreszteléseket, amikor azt javasolta a közelmúltban, hogy a georgiaiaknak bocsánatot kell kérniük az oszétoktól a 2008-as háború miatt, és azt sejtette, hogy Szaakasvilit nyugati szövetségesei ösztönözték a háború megindítására. Szaakasvili Egyesült Nemzeti Mozgalma továbbra is Georgia legnagyobb ellenzéki pártja.
Amint az Egyesült Államok és az Európai Unió is világossá tette, hogy a Georgiai Álom vereségében bízik, Oroszország nyíltan kiállt a kormánypárt győzelme mellett. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter éppen azokért a lépésekért méltatta Georgia kormányát, amelyek nyugtalanítják Tbiliszi nyugati partnereit, például a „külföldiügynök-törvények” elfogadásáért és az „LMBTQ-propaganda” elleni küzdelemért.
Lavrov Abháziát és Dél-Oszétiát érintő kijelentései azonban nem egyértelműek. Míg méltatta Ivanisvili bocsánatkérését, később azt mondta Dél-Oszétia de facto külügyminiszterének, hogy „a 2008-as döntések változatlanok maradnak”, utalva arra, hogy Moszkva abban az évben hivatalosan elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét.
A választások súlyos geopolitikai tétje miatt sokan attól tartanak, hogy egy neki nem tetsző eredmény esetén Oroszország beavatkozhat, amit a posztszovjet világban többször megtett.
Rettegnek Oroszország következő lépésétől Georgia határán
„Szégyenletes” és „gusztustalan”
Maga Oroszország szította ezeket a félelmeket. Augusztusban az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) közleményt adott ki, amelyben arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok „majdani” forgatókönyvet akar kiprovokálni Georgiában, és az ellenzéket akarja hatalomra juttatni akkor is, ha a Georgiai Álom nyer. Közvetlenül a 2013–2014-es ukrajnai majdani forradalom után Oroszország annektálta a Krímet, és felélesztette a szeparatizmust Kelet-Ukrajnában.
Szergej Nariskin, az SZVR vezetője október 3-án azt mondta újságíróknak, hogy az Egyesült Államok megpróbálja megakadályozni, hogy „egészséges, nemzeti irányultságú erők” kormányozzák Georgiát. Hozzátette: „Biztos vagyok benne, hogy a georgiai nép helyesen fog dönteni.”
Amikor a Georgiai Álom kirakta a Nemet a háborúra! óriásplakátokat, az ukrán külügyminisztérium tiltakozott, és ezt tette Paweł Herczyński, az EU georgiai nagykövete is, aki „felháborítónak, szégyenletesnek” és „gusztustalannak” nevezte a hirdetéseket.
Ám ma már mindenütt jelen vannak Tbilisziben: az óriásplakátokon, a buszok oldalán és a metróban. A kormánypárti adók a képeket drámai zenével kísérő televíziós hirdetéseket is közvetítenek. Az ellenzéket támogató adók egy csoportja azonban megtagadta a sugárzásukat. „Nem áll szándékunkban még közvetve sem támogatni a Georgiai Álom orosz propagandáját vagy az ukrán nép kicsúfolását” – áll közös közleményükben.
