Az eddiginél rugalmasabb és egyszerűbb gazdasági kormányzási keretre terjesztett elő jogszabályi javaslatot szerdán az Európai Bizottság, jobban figyelembe véve a tagállamok speciális helyzetét a célok meghatározásánál, de a szabályok szigorúbb betartása és kvázi automatikus szankciók árán.
A nagy gazdasági és pénzügyi válság óta a legátfogóbb reformcsomagot terjesztette elő szerdán az Európai Bizottság az EU gazdasági kormányzási szabályainak felülvizsgálatáról, az államadósság fenntartható csökkentését állítva az új szabályrendszer középpontjába.
Ez azért figyelemre méltó, mert a jelenlegi szabályok mellett az Európai Bizottság egyszer sem indított korrekciós eljárást a tagállamok ellen az adósságszabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Ha a szabályokat – miként tervezik – még idén jóváhagyják, az eljárás majdnem automatikus lesz, ha a tagállamok nem tudják tartani magukat az előre, egy négyéves periódusra rögzített középtávú adósságcsökkentési pályához.
Négy évre szóló adósságcsökkentési pályát kellene meghatározni
A bizottság által javasolt szabálymódosítások java a költségvetési fegyelmet biztosítani hivatott stabilitási és növekedési paktum preventív és nem korrekciós ágát érintik, azzal a bevallott céllal, hogy reálisabbá és alkalmazhatóbbá tegyék a fiskális szabályokat. A javaslat ennél is nagyobb ambíciókat tükröz, és egyetlen koherens keretbe próbálja terelni a költségvetési szabályokat a növekedést szolgáló beruházásokkal és az ezekhez szükséges reformokkal az EU általános céljainak, a zöld- és digitális átállás, illetve a biztonság növelése (védelmi politika) érdekében.
Ezekre a jövőbe mutató reformokra és beruházásokra hivatkozva a tagállami kormányok az újonnan javasolt négy évnél hosszabb időt (maximum plusz három évet) kérhetnek a középtávú adósságcsökkentési terv teljesítésére. Az adósságcsökkentési pályát, amelynek továbbra is a GDP hatvanszázalékos adósságreferencia-értékhez kell konvergálnia, középtávú nemzeti fiskális és strukturális tervek formájában a tagállamok készítik, majd az Európai Bizottság kiértékeli, és a Tanácsnak kell elfogadnia.
A tagállami terveknek egy költségvetési kiigazítási pályát kell felrajzolniuk, amelyeknek kizárólag – és ez egyszerűsítés a jelenlegi szabályokhoz képest – többéves nettó kiadási célokat kell tartalmazniuk, amelyek a fiskális nyomon követés egyetlen indikátorai lesznek. Minden egyes, a GDP-arányosan három százalék feletti államháztartási hiánnyal vagy a GDP hatvan százalékánál magasabb államadóssággal rendelkező ország számára a bizottság országspecifikus technikai pályát fog felrajzolni az államadósság fokozatos csökkentésére és a deficit középtávon háromszázalékos szint alatt tartására. A hatvan- és a háromszázalékos küszöbérték alatt lévő tagállamok technikai információt kapnak majd a bizottságtól az előírt pálya tartása érdekében.
Ehhez kapcsolódóan: Az uniós kölcsön kétharmadára tart csak igényt az Orbán-kormány
Védzáradékok a héjáknak, kibúvók a galamboknak
A tagállamoknak éves fiskális jelentéseket kell majd bemutatniuk az általuk vállalt kötelezettségek könnyebb és átláthatóbb nyomon követése és számonkérhetősége érdekében. Az új költségvetési ellenőrzési folyamat az Európai Szemeszternek is része lesz, amely a tagállamok gazdasági és szociális politikai koordinációjának változatlanul a legfőbb eszköze lesz.
A korábbi tervektől eltérően – az unión belüli fiskális héják igényét kielégítve – a bizottság az adósság fenntarthatóságát garantáló közös védzáradékokra is javaslatot tett. Ezek egyikének értelmében a GDP-hez viszonyított államadósság-rátának a négyéves időszak végén alacsonyabbnak kell lennie, mint az időszak kezdetén. Azon országoknak, ahol és ameddig az államháztartás hiánya meghaladja a megengedett háromszázalékos határértéket, éves szinten minimum a GDP fél százalékának megfelelő költségvetési kiigazítást kell végrehajtaniuk. A költségvetési kiigazításhoz négyévesnél hosszabb időt kapó tagállamok sem halaszthatják majd el a kiigazítási erőfeszítéseket az alapidőszakon túlra.
A javaslat ezen túl általános és országspecifikus mentesítési záradékot is elhúz mézesmadzagként a kormányok orra előtt, lehetőséget adva a kiadási céloktól való eltérésre komoly gazdasági lejtmenet esetén az EU-ban vagy az eurózónában, illetve a tagállamok önhibáján kívül bekövetkező sokkhatások esetén. A mentességi záradékok aktiválásáról a bizottság ajánlása alapján a tanács lesz hivatott dönteni.
Kvázi automatikusan beütő, de kisebb mértékű pénzügyi szankciók
Miközben a javaslatok nagyobb mozgásteret adnak a tagállamoknak középtávú terveik szerkezetét és céljait illetően, a szabályokat az eddiginél szigorúbban érvényesítenék. Szakértők szerint jelenleg a fiskális szabályok betartatása a paktum leggyengébb láncszeme. Brüsszel javaslata a már meglévő eszközöket újakkal egészíti ki. A számottevő adósságkihívással szembenéző tagállamok letérése a közösen megállapított fiskális kiigazítási és adósságcsökkentési pályáról alaphelyzetben a túlzott mértékű hiányeljárás megindítását eredményezi majd.
A bizottság a pénzügyi szankciók csökkentését, jobban mondva fokozatosabb eszkalációját javasolja, sajátosan azzal érvelve, hogy éppen ezzel lehet több foga az új szankciós rezsimnek, tekintettel arra, hogy az eddigi, a GDP fél százalékával egyenértékű szankció olyan magas büntetési tétel, egyfajta atombomba volt, amelyet senki sem mert ledobni. Brüsszel úgynevezett reputációs szankciókat is javasol, a tilosba tévedő tagállamokba tényfeltáró missziókat küldenének nagy média- és piaci érdeklődés mellett.
Ehhez kapcsolódóan: Alig csökken a szegények száma az EU-ban: a tagállamok orrára koppintott az Európai Bizottság