Mit tanultunk az első ellenzéki parlamenti előválasztásból?

Tanulságosan zajlott az első ellenzéki parlamenti előválasztás, a folyamat a tapasztalatokon túl társadalmilag is hasznos volt. Emellett a szülőknek ígért szja-visszatérítés, a járvánnyal küzdő iskolák és az Ukrajnából kitiltott fideszes képviselő adtak témát nekünk a héten.

Az előválasztási részvétel napra és körzetekre lebontott adatai hatalmas különbségeket mutatnak Budapest és a nagyvárosok, valamint a sok apró településből álló körzetek között. A magas, a nyolcmilliós választókorú népesség nyolc százalékát kitevő előválasztási részvétel szép adat, összehasonlítva például a 2019-es főpolgármesteri előválasztás öt százalékával. Az is látható, milyen sokat számított, hogy sok településen egyáltalán nem, vagy csak pár órán át lehetett szavazni. Ezek tipikusan azok a körzetek, ahol a Jobbik elnöke erős, és ahol minél több szavazatot kellett volna gyűjtenie.

Házi feladat

Az iskolások felpörgetett oltási kampánya és a jelenléti oktatás újraindítása után megnéztük, a járvány szempontjából milyen körülmények várják szeptember végén a diákokat és a tanárokat. „A pedagógusok valamivel több mint fele lehet beoltva koronavírus ellen Nógrád megyében” – mondja a Pedagógusok Szakszervezetének megyei elnöke. Németh Béla úgy látja, „elnagyolt a védekezés”, egyre több megbetegedést jelentenek az iskolák, igaz, teszi hozzá, nem tudni, hogy ez a közösségbe való visszakerülés vagy a Covid következménye. Az oktató kevesli a tesztelési lehetőségeket is.

Ehhez kapcsolódóan: Magyarország egyre inkább lemarad az oltásokkal

Tizenkétmilliárdot pumpálnak az egészségügybe, hogy csökkenjenek a várólisták, derült ki a kormányülés után. A kabinet szerint nincs szükség a járvány miatt újabb védelmi intézkedésekre az iskolákban. A maszkhasználat továbbra sem lesz kötelező, bár az önkormányzatok saját hatáskörükben dönthetnek, bevezetik-e a tömegközlekedési eszközökön. Ha tudni szeretné, miért nem közlik, hogy az elhunytak közül hányan voltak beoltva, olvassa el összefoglalónkat.

Szerver hiba

Nem ezt akartuk megmutatni Önnek. Elnézését kérjük, az URL-t elküldtük a webes csapatunknak vizsgálatra.

Please use Search above to see if you can find it elsewhere

Nem dolgozhatnak az egészségügy legtöbb területén az oltást elutasítók, a kormány azonban végkielégítés nélkül szeretné őket kirúgni. A TASZ szerint ez alapvető jogokat sért, és az érintettek alappal perelhetik be a munkaadójukat a bíróságon. Külön kiemelik, hogy az sem lehet jó érv, hogy a kormány a járandóságuk elvételével ösztönözze, hogy az érintettek mégis oltassák be magukat és maradjanak a munkahelyükön, így pedig kevésbé legyen bizonytalan a betegellátás.

Gáz van

Lehetett volna rövidebb futamidejű is, de szerencsére nem áll az EU-s és a magyar klímavédelmi vállalások útjába – így lehetne összegezni a legutóbbi orosz-magyar gázszerződésről mondott szakértői értékelést. A hétfőn aláírt megállapodás részletei titkosak, annyit lehet róluk megtudni, hogy Magyarország tizenöt évre köteleződött el, ennek során évi 4,5 milliárd köbmétert kell átvennünk a Gazpromtól, a tőzsdei árnál ismeretlen mértékben magasabb áron.

Ehhez kapcsolódóan: A külügy kikéri magának, hogy Ukrajnának nem tetszik az új orosz–magyar gázszerződés

Már hónapok óta beszélik, de a Szabad Európa meg is erősíttette, hogy tavaly december eleje óta nem léphet be Ukrajna területére Tilki Attila. A Fidesz szabolcsi országgyűlési képviselőjét ugyanazzal az indokkal tiltotta ki átmenetileg az ukrán titkosszolgálat az országból, mint az összes többi idáig persona non gratának minősített magyar jobboldali politikust. Az SZBU szeparatizmussal és azzal vádolta meg a szabolcsi képviselőt, hogy beavatkozott az ukrán belügyekbe. Olvassa el a részleteket tényfeltáró cikkünkben.

Túlárazott remények

Nem örülnek a munkaadók annak, hogy a kormány közel 20 százalékkal, 200 ezer forintra emeli a minimálbért 2022-től. Ez sok vállalkozást hoz nehéz helyzetbe, mert egyik napról a másikra kell jelentős béremelést végrehajtania, a közvetlenül több mint 800 ezer dolgozót érintő intézkedés miatt. A munkaadók szerint a választási kampány részévé tette a kormány a minimálbér emelését. Cikkünkből kiderül, mit javasolnának inkább a munkaadók és miért elégedetlenek a szakszervezetek is.

Ehhez kapcsolódóan: Koalíció: A németeknél ezentúl hármasban tangóznak majd

Aligha várható fordulat a német–magyar gazdasági kapcsolatokban, miután a szociáldemokraták legyőzték a tizenhat éve kormányzó konzervatív pártcsaládot a hétvégi választásokon. Az egyik nagy német autógyártó volt vezető beosztású menedzsere a Szabad Európának azt mondta, hogy az eddig is létező, a német politika és ipar között fennálló társadalmi szerződés erősödése várható. A német autóiparnak kitett hazai gazdaságra egyedül a koalícióra készülő Zöldek által favorizált klímavédelmi reform jelenthet veszélyt, derül ki összeállításunkból.

Az évszázad túlárazott vasútépítése lehet a Déli körvasút kivitelezése. Az állam 338 milliárd forintért kívánja Mészáros Lőrinc cégeinek bevonásával bővíteni a vasúti pályát Budapest déli részén. A becsült piaci ár 30–50 milliárd lenne a munkára. Mint cikkünkből kiderül, a beruházásra kiírt pályázaton nem volt nagy tolongás a jelentkezők körül, akik ráadásul mind ismert nevek voltak.

Úton

Ezentúl nem használhatják a személyi igazolványukat a beutazáshoz a brit határállomásokon azok az EU-állampolgárok, akik nem Nagy-Britanniában élnek. Az Egyesült Királyság tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, de az uniós polgárok 2020 végéig kaptak időt, hogy törvényesen és életvitelszerűen letelepedjenek az országban, a tartózkodási engedély megszerzésével. A brit belügyminisztérium friss összesítése szerint a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül augusztus 31-ig 6.159.800-an adtak be letelepedési kérelmet, köztük több mint 155 ezer magyar állampolgár van.

Különböző visszaélések miatt megvonhatják a vízummentességet több balkáni állam polgárától – áll egy kiszivárgott uniós dokumentumban. Az irat szerint például Szerbia, Ukrajna és Montenegró felől is vízumkötelezettséget vezethet be Németország és Franciaország. Az indokokat elolvashatja cikkünkben.

Ehhez kapcsolódóan: Egészségügyi válság veszélyére figyelmeztetnek Lengyelországban

Lengyelország több tízezer szöveges üzenetet küldött külföldi mobiltelefonokra Belarusszal közös határán, hogy lebeszélje a migránsokat a határ átlépéséről. „A lengyel határt hermetikusan lezártuk. A belarusz hatóságok átvertek benneteket. Menj vissza Minszkbe!” – olvasható az angol nyelvű üzenetekben. A varsói kormány a héten közölte, hogy augusztus eleje óta 8200 migránst tartóztattak fel a határon, miközben 1200-nak sikerült átjutnia; ők őrizetben vannak.

Van bármilyen észrevétele a cikkel kapcsolatban?
Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: https://bit.ly/szabadeuropa-kerdoiv
Köszönjük!