A Szabad Európa ukrán oknyomozó részlege, a Schemes által készített műholdfelvételek elemzése azt mutatja, hogy Oroszország aktívan növeli fegyvergyártási kapacitását, és új gyárakat épít. Az Ukrajna elleni háború a 21. hónapjába lépett, és még nem látni, mikor lesz vége a harcoknak.
A harci repülőgépektől kezdve a harci helikoptereken át a katonai drónokig és irányított lőszerekig – mindezek állami fegyvergyárakban, állami és magán-vegyesvállalatoknál, valamint civil üzemeltetésű, kettős felhasználású cégeknél készülnek Moszkva felőrlő háborújához.
A Planet Labs, az Airbus és a Maxar Technologies segítségével készült műholdfelvételek áttekintésekor a Schemes számos új épületet talált, köztük hangárokat és gyártó üzemeket, amelyek gyorsan bővültek, vagy a semmiből épültek azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában háborút indított Ukrajna ellen.
Szeptemberben az orosz kormány bejelentette a 2024-re javasolt költségvetését, és – a modern történelemben először – az ország a bruttó hazai termékének (GDP) hat százalékát tervezi a hadseregre költeni, ezzel a védelmi kiadások meghaladják a szociális ágazat forrásait.
Mihajlo Zsirohov ukrán katonai elemző, aki könyvet írt a Kijev és a Moszkva által támogatott erők 2014-ben kitört harcáról a Donbászban, azt mondta, hogy az ilyen katonai létesítmények gyors fejlesztése azt jelzi, hogy a Kremlnek nem áll szándékában egyhamar befejezni az Ukrajna elleni háborút.
„Oroszország arra készül, hogy hosszúra nyúljon a háború, és semmit sem fog abbahagyni” – mondta Zsirohov a Schemesnek.
Kazanyi repülőgépgyár
Az első azonosított létesítmény az orosz állami hadiipari cég, a Rosztek által működtetett repülőgépgyár, amely a polgári Boriszoglebszkoje repülőtér közelében található Kazanyban, Moszkvától mintegy 830 kilométerre.
A Schemes a műholdfelvételek segítségével nyomon követte az üzem területén lévő hangár építésének folyamatát. A képek szerint 2018-ban indult a beruházás, de lassan haladt, egészen az Ukrajna elleni háború kezdetéig. Ezt követően felgyorsultak a munkálatok, és a legfrissebb képek azt mutatják, hogy a hangár már majdnem teljesen elkészült.
Az üzem hosszú múltra tekint vissza a polgári és katonai repülőgépek javításában és az alkatrészek gyártásában. A komplexum a szovjet korszakban is az egyik legfontosabb stratégiai létesítmény volt – mondta a Schemesnek Anatolij Hrapcsinszkij, a szovjet és orosz repülőgépek szakértője. Az üzem létfontosságú láncszeme volt a katonai repülőgépek, különösen a bombázók, mint például a Tu–16-os, Tu–22-es, Tu–160-as és azok összes változata gyártásában.
Júniusban a Rosszija 1 orosz állami televízió riportot készített az üzemről, az új hangárról és annak történetéről, amikor Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök látogatást tett a gyárban. A riportban elhangzott, hogy az új hangár háromszáz méter hosszú, és az üzemben a Tu–214-es utasszállító repülőgépet gyártják.
Hrapcsinszkij szerint az üzemben mindig is javítottak stratégiai repülőgépeket, számos típust még mindig használ az orosz légierő. Szerinte a műholdfelvételek új képességekre utalnak régebbi repülőgépek, például a Tu–22M3 és a Tu–160-as javításában és modernizálásában, amelyeket használnak az Ukrajna elleni háborúban.
Irkutszki repülőgépgyár
Egy másik állami tulajdonú repülőgépgyár a Moszkvától nagyjából ötezer kilométerre lévő szibériai Irkutszkban található, és a jelek szerint növeli kapacitását a Szu–30-as vadászgép alkatrészeinek gyártására.
A Szu–30-ast széles körben használja az orosz légierő, és az irkutszki gyár az ország egyik vezető javítóüzemeként ismert, az ukrajnai háború alatt végig aktív volt.
A műholdfelvételek szerint nemrég két új létesítményt építettek, valamint egy repülőgépek számára készített gurulóutat, amely az egyik új, hangárra hasonlító épülethez vezet.
Hrapcsinszkij a képeket áttekintve azt mondta, hogy ilyen létesítményeket jellemzően kis repülőgépek számára készítenek, és hogy az épületek úgy néznek ki, mint amiket kisebb polgári és katonai repülőgépek, például a Szu–30-asok rutinszerű karbantartására használnak.
Uráli polgári repülőgépgyár
Bár a neve szerint polgári repülőgépekkel foglalkozik, a gyárban olyan motorok és sebességváltók javítása is történik, amelyeket katonai helikopterekben, például a Mi–2, Mi–8, Mi–24 és Ka–52-esekben használhatnak. Ezeket a típusokat az orosz hadsereg aktívan használja az Ukrajna elleni háborúban.
Úgy tűnik, hogy az uráli Jekatyerinburgban található üzemben is felgyorsult a termelés a közelmúltban. Szeptemberben több helyi kiadványban is cikk jelent meg a gyárban tapasztalható munkaerőhiányról, megemlítve, hogy a megnövekedett termelési igényekhez nincs elég szakember.
A műholdfelvételek azt mutatják, hogy 2021-ben elkezdődött egy új műhely építése a telephelyen. Az épületet idén fejezték be, ahogy a háború kezdete óta felgyorsultak ezek a beruházások.
Dubnai gépgyár és Kronstadt
A Moszkvától északra, Dubna városában található üzemet a Raduga üzemelteti, amely a Taktikai Rakétafegyverek Vállalat, egy rakétagyártásra szakosodott, orosz állami tulajdonú védelmi cég alá tartozik.
Ez a vállalat felelős az olyan rakéták gyártásáért, mint a Kh–22, Kh–55 és Kh–101 – ezeket Oroszország széles körben használta, például olyan támadásokban, amelyek energetikai infrastruktúrát, lakóépületeket és más polgári létesítményeket értek.
Az üzemről készült 2021–23-as műholdképek összehasonlítása azt mutatja, hogy az üzem mellett egy nagy méretű új épületet emeltek, amelynek építése a jelek szerint 2021-ben kezdődött, és idén fejeződött be. A közelben két helikopter-leszállópálya is található, és az épületnek közös bekötőútja van a dubnai gépgyárral.
A nyilvános adatok szerint az új gyár a Kronstadt magántulajdonában van, amely pilóta nélküli légi járművek (UAV) gyártásával foglalkozik. A vállalat katonai drónok gyártására specializálódott, például az Orion és Helios modellekre, amelyeket felderítésre és csapásmérésre használnak.
A Kronstadt korábban az AFK-Sistema, egy nagy orosz konglomerátum tulajdonában volt, amelyet Vlagyimir Jevtusenkov, egy ismert mágnás alapított. Az AFK-Sistema 2022 májusában adta el részesedését a Kronstadtban, nagyjából akkor, amikor Jevtusenkov lemondott a konglomerátum feletti formális részvényesi ellenőrzésről, tízszázalékos részesedését átruházva a fiára, miután az Egyesült Királyság szankciókat vezetett be Oroszország ukrajnai háborúja miatt.
Az orosz jogi személyek nyilvántartása szerint az AFK-Sistema továbbra is 49,6 százalékos részesedéssel rendelkezik a KT-Unmanned Systemsben, egy kronstadti leányvállalatban, amely a cég honlapja szerint együttműködik az orosz védelmi minisztériummal és a Szövetségi Biztonsági Szolgálattal.
2022 júniusában, hónapokkal a teljes körű invázió kezdete után Alekszej Belik, a Kronstadt igazgatóhelyettese azt mondta, hogy a vállalat személyzetet toboroz a dubnai új létesítmény működtetéséhez.
„Az UAV-ok gyártására szolgáló új üzem hamarosan három műszakra áll át a beérkezett megrendelések teljesítéséhez. Ezzel kapcsolatban a kronstadti vállalat folytatja a személyzet toborzását” – jelentette a Top War orosz katonai hírportál.
Az „Italmas”-üzem
Januárban jelentették először, hogy a drónfejlesztő Zala Aero megvásárolt egy bevásárlóközpontot Izsevszkben, és átalakította azt az orosz gyártmányú Italmas drón gyártó üzemévé. Szeptemberben Vlagyimir Putyin orosz elnök is meglátogatta a létesítményt.
A Zala Aero annak a Kalasnyikov-csoportnak a leányvállalata, amely az orosz kézifegyverek 95 százalékát állítja elő. Az Italmas drón egy új, nagy hatótávolságú támadó UAV, amely hasonlít az iráni gyártású Shahed drónhoz, amit tavaly télen széles körben használtak ukrán városok ellen, de könnyebb és olcsóbb az előállítása.
A washingtoni székhelyű Institute for the Study of War arról számolt be, hogy Italmas drónokat már dokumentáltan használnak ukrán célpontok ellen, és azt állította, hogy fejlesztésük része egy szélesebb körű orosz stratégiának, amelynek célja lőszereik diverzifikálása és megőrzése, mivel továbbra is egy hosszúra nyúló konfliktusra készülnek Ukrajnában.