A bérköltségek, az infláció, az alapanyagok árának emelkedése miatt a vendéglátásban alsó hangon tíz–harminc százalék közötti drágulásra kell számítani. Mi lesz a bevándorlási különadóval, mennyit kell fizetni az ukrán menekülteket segítő civil szervezeteknek? Kiderült az is, hogy elkaszálta az Alkotmánybíróság az ellenzék népszavazási kezdeményezését a Fudan Egyetem és az álláskeresési járulék ügyében. A hét legjobb cikkeiből válogattunk.
Az áremelkedések miatt a tavalyinál gyengébb szezont valószínűsít idén a Szabad Európának nyilatkozó északi parti vendéglős, aki úgy látja, drága lett a magyar családoknak a Balaton. Azt mondja, hogy a bérköltségek, az infláció, az alapanyagok árának emelkedése miatt a vendéglátásban alsó hangon tíz–harminc százalék közötti drágulásra kell számítani.
A tavalyi szezon – csakúgy, mint a horvát Adrián – a magyar tengernél is kiemelkedően jó volt, az emberek a szigorú korlátozások után nyaralni akartak. Az idei nyártól azonban az étteremtulajdonos már nem reméli ugyanezt, és ennek szerinte elsősorban az áremelkedés az oka.
Azt mondja, hogy a bérköltségek, az infláció, az alapanyagok árának emelkedése miatt a vendéglátásban alsó hangon tíz–harminc százalék közötti drágulásra kell számítani. Úgy véli, hogy a felső kategóriás éttermeknek már nincs mozgásterük, ott olyan árak jelennek meg az étlapon, amelyeket már nem biztos, hogy tolerálnak a hazai vendégek. Saját, magyaros ízeket kínáló vendéglőjében húsz százalék körüli áremelésre kényszerült.
„A Balaton drága lett az átlag magyar családok pénztárcájának. A SZÉP-kártya eddig sokat tompított ezen, de félő, hogy az élelmiszerárak emelkedése miatt a családok idén nem a vendéglőkben, hanem az üzletekben, alapvető élelmiszerek vásárlására használják majd fel a SZÉP-kártyát.”
Erre egyébként február elseje óta van lehetőség, és az intézkedést egyelőre július elsejéig meghosszabbították. Az üzletember szerint ezt meg fogják érezni az éttermek a forgalmukon. Hozzátette, az akár háromszoros-négyszeres energiaárak begyűrűznek ebbe a szektorba is, emiatt szerinte sok üzlet nem tud majd télen nyitva tartani a Balatonnál.
Ehhez kapcsolódóan: Drága lett a Balaton a magyar családoknak, mondja az északi part vendéglőseKell az orosz olaj
Az Orbán-kormány akkor menne bele valamilyen időtávon az orosz olajról való leválásba, ha az Európai Unió 15-18 milliárd eurót (jelenlegi árfolyamon durván hat-hétezer milliárd forintot) adna cserébe a szerintük várható költségekre. Ez kerekítve a teljes magyar GDP 11-13 százaléka lenne. Az összehasonlítás kedvéért a jogállamisági és korrupciós problémák miatt jelenleg visszatartott óriási uniós válságalap Magyarországnak esedékes támogatása 7,2 milliárd euróra rúg.
Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a magyar kormány nem akar leválni az orosz olaj vásárlásáról – mondta el a tárcavezető Brüsszelben hétfőn. A kabinet nem is tartja valószínűnek, hogy a többi uniós ország, pontosabban az EU ilyen kifizetést komolyan megfontoljon a magyar kormány számára.
Eközben sikerült megegyeznie a szlovák kormánykoalíciónak, júniustól jöhet a harmincszázalékos különadó a Mol helyi leányvállalatára, a Slovnaftra. A Mol ugyanis a szokásos profitján túl napi két-hárommilliárd forintot kereshet épp az ukrajnai háború miatti orosz olajáresésen. A szlovák kormány ennek az extra haszonnak elkérné nagyjából a tizedét, és egy szociális csomagot finanszírozna belőle.
Ehhez kapcsolódóan: Milliárdokat kér a magyar kormány az EU-tól az orosz olaj feladásáértKiürült kassza
Nem tudják, hogy fogják túlélni az önkormányzatok, miután legalább tízszázalékos inflációval várják, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet június 1-jei lejártával visszakapják-e befagyasztott, illetve elvont adóikat, illetve adókivetési lehetőségeiket. Jelentős bevételektől estek el a veszélyhelyzetben hozott kormánydöntések révén.
A járványra hivatkozva a kormány az idegenforgalmi adó megfizetését felfüggesztette, a gépjárműadó helyben maradó negyven százaléka a járványügyi alap bevételi forrása lett, a köztéri parkolást ingyenessé tette, és a kkv-k és az egyéni vállalkozók iparűzési adóját megfelezte 2021. január 1-jétől. Mi lesz az ellenzéki önkormányzatokkal? Cikkünkben ennek próbálunk utánajárni.
Ehhez kapcsolódóan: Fideszes fékek, falusi ellensúlyok: mire számíthatnak az önkormányzatok?Roma menekültek
A prágai főpályaudvaron hetek óta több száz kárpátaljai roma él. Időnként felszállnak egy vonatra, elmennek Pestre, Pozsonyba, Varsóba. Sokan közülük kettős, magyar–ukrán állampolgárok. A Varsó–Prága–Pozsony–Budapest-vonalon közlekedő nemzetközi vonatokon hetek óta sok ukrajnai roma család utazik minden irányba.
A pozsonyi ellátórendszerben egy napra bárki, aki Ukrajnából érkezett, akár útlevél nélkül is ellátást és szállást kaphat a pályaudvaron. Egy nap után indul be a regisztrációs procedúra, és rendes szálláson helyezik el őket, a romák azonban a szállásokra már nem mennek el, és ott nem is látják szívesen őket.
Ehhez kapcsolódóan: Úton: hová vonatoznak az ukrajnai roma menekültek?Nem lesz népszavazás
A héten az is kiderült, hogy elkaszálta az Alkotmánybíróság (AB) az ellenzék népszavazási kezdeményezését a Fudan Egyetem és az álláskeresési járulék ügyében. A tájékoztatás szerint a testület Alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette a Kúria két korábbi végzését, amelyekkel hitelesítették a népszavazási kérdéseket.
Mint írták, a Fudan Egyetem ügyében nemzetközi szerződés, az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani.
Ehhez kapcsolódóan: Mégsem lehet népszavazás a Fudan Egyetem és az álláskeresési járulék ügyébenSoros-adó
Az elmúlt tizenkét évben az Orbán-kormányok feltűnően gyakran az adórendszeren keresztül próbáltak leszámolni politikai ellenfeleikkel, vagy megszerezni a számukra vonzónak tartott céget. A magyar állam még politikai termékként hozta be a Soros-adót, csakhogy most szinte minden civil szervezet és egyház az alanyává vált, akik segítették az Ukrajnából menekülők áttelepedését az EU-ba.
Ez egy 2018-ban bevezetett, 25 százalékos különadó, amelyet olyan szervezeteknek kell havonta fizetniük, akik támogatják „a bevándorlást segítő tevékenységeket”, akár csak közvetetten. Például ha ilyen hálózatot tartanak fenn, oktatást szerveznek vagy „a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenységet” fejtenek ki.
Az adóterhet a bevándorlást segítő tevékenység költsége után kell kiszámítani. Végső soron pedig azoktól a szervezetektől szedi be a NAV ezt a pénzt, akik ilyen tevékenységet végeznek.
A törvény nem vonatkozik például a norvég migránsokra vagy más, EGT-ország állampolgáraira, illetve a menekültekre, menedékesekre sem. Így talán valami olyasmit kellett volna bizonyítani, hogy például az adóalany akár közvetve segített egy szerbnek nem menekültként áttelepülni Németországba. Vagy akár egy kenyainak Japánba.
Ehhez kapcsolódóan: Az állam most tönkreteheti azokat, akik segítettek az Ukrajnából menekülőknek
Minden megváltozott viszont az idei ukrajnai orosz támadás után, amikor milliós nagyságrendben kezdtek el menekülni az emberek a háború elől. Köztük tíz–százezres nagyságrendben is jöhettek olyanok, akik már Ukrajnában is illegális bevándorlóként dolgoztak.
Másfél hónapig üldöztük a NAV-ot, hogy árulják el, ki ellen terveznek a beígért szigorral fellépni. A végén közölték: lehet, hogy ez ügyben soha semmilyen tájékoztatást nem adhatnak.