November első felében közlemény formájában egyenmegoldás helyett a testre szabott adósságcsökkentési modellre való áttérést fogja javasolni az uniós költségvetési szabályok módosításával az Európai Bizottság. Az előre rögzített adósságpályáról való letérés a deficiteljárás automatikus elindítását vonná maga után.
Október végéről november első felére halasztja az Európai Bizottság annak a közleménynek a bemutatását, amelyben javaslatot tesz az EU költségvetési bibliájának is nevezett stabilitási és növekedési paktum részleges reformjára. Brüsszel a kormányok és a szakértők sokszori megszondáztatása után radikális reform helyett praktikus és a szabályokat leegyszerűsítő megoldás felé hajlik, az államadósságok fenntartható csökkentésére helyezve a hangsúlyt.
Forrásaink szerint ez lényegében azt jelenti majd, hogy az Európai Bizottság minden egyes tagállam számára és sajátosságainak figyelembevételével külön államadósság-csökkentési pályát dolgoz majd ki, egy négyéves időkeretben meghatározva és alapvetően a kormányzati kiadások szintjéhez kötve a teendőket.
A jelenleginél lényegesen rugalmasabb, testre szabott modellben a tagállamoknak sokkal nagyobb beleszólásuk lesz az adósságcsökkentési pálya kialakításába, az azoktól való eltérés azonban cserébe a stabilitási paktum korrekciós ágának azonnali és automatikus beindítását vonná maga után. A bizottság így próbálná elkerülni, hogy végső soron a tagállamok politikai lobbizása döntsön a költségvetési szigor érvényesítéséről, amelynek hiányát számos elemző a jelenlegi szabályrendszer leggyengébb láncszemének tartja.
Ehhez kapcsolódóan: Frans Timmermans: „Térden csúszni Putyin előtt nem megoldás”A helyreállítási terv lenne a minta
Úgy tudjuk, hogy az új koncepció a koronavírus-válságra válaszul létrehozott helyreállítási alap és terv megközelítésén alapul, amelynek során a bizottság és az érintett tagállam intenzív párbeszéd után csap egymás kezébe. Brüsszeli megfontolások szerint ezzel a módszerrel a kormányok is jobban sajátjuknak érzik majd a vállalásokat, különös tekintettel arra, hogy a fenntartható adósságcsökkentési programok meghatározása során az EU rugalmasságot tanúsítva eltekinthet bizonyos reform- és beruházási költségek államháztartási hiányt növelő tényezőként való beszámításától. Egyes kiadási tételekre vonatkozó aranyszabályok nem lesznek, legalábbis a javaslat szerint, amelyen jelenleg is dolgozik az Európai Bizottság.
A túl nagy mértékű államadósságot maguk előtt görgető országoknak arra is lehetőségük lesz, hogy az alap, négyéves időszak két-három évvel történő meghosszabbítását kérjék. Hozzájárulását a bizottság, majd a tagállami tervekről döntő tanács bizonyos reformokhoz és beruházásokhoz köti majd.
A paktum pillérének számító, hatvanszázalékos adósságlimit és a GDP három százalékán meghúzott államháztartási hiányszám nem változik, miként az ezek megsértésére bevezetett korrekciós láb, a túlzott mértékű hiányeljárás sem.
Ehhez kapcsolódóan: Ellenőrzés alá vonja Magyarországot az Európa TanácsMegoldást találni a horribilis államadósságokra
Az államadósság csökkentésének a paktumreform középpontjába állítása azon a megfontoláson alapul, hogy valahogy megoldást kell találni elsősorban, de nem kizárólag a dél-európai tagállamok stagnáló, de a válságok hatására tovább gyarapodó adósságproblémájára, amely az egész euróövezet stabilitását kikezdheti. Görögország és Olaszország államadóssága jelenleg GDP-arányosan meghaladja a 150 százalékot. Mivel a déliek államadóssága előbb a pénzügyi válság, majd legutóbb a Covid után tovább erodálódott, jó okkal lehet azt hinni, hogy a jelenlegi energiaár-krízis után sem változik meg a trend.
Ezért gondolják sokan, hogy az eddigi egyenmegoldásról át kell térni az államadósságszinteket fokozottan figyelembe vevő, testre szabott költségvetési szabályokra úgy, hogy azok viszont politikai megfontolás nélkül minden tagországra egyformán érvényesek legyenek.
Az Európai Bizottság november első felére várható javaslata – miközben nem nyúl hozzá a hatvanszázalékos maximális államadóssági szinthez – a rugalmasság jeleként meghúzna egy közbülső adósságszintet is a GDP kilencven százalékánál, amely fölött szigorúbb kritériumokat rögzítenének, alatta viszont nagyobb rugalmasságot lehetne tanúsítani az adósságpálya csökkentésében. A jelenlegi rendszerben egy úgynevezett egyhuszados szabály szerint kellene közeledniük a kormányoknak a hatvanszázalékos célszámhoz, ám ez egyrészt elég bonyolult és nehézkes, másrészt a gyakorlatban sem nagyon érvényesíthető.
A testület egyelőre csak közlemény formájában ismerteti elképzeléseit, amelyeket már több körben is egyeztettek a tagállamokkal. A jogszabályi javaslatokat Brüsszel a pénzügyminiszteri tanács reakcióinak fényében a tervek szerint 2023 első hónapjaiban fogadja majd el.
Ehhez kapcsolódóan: Lehet még jobb – Civilek a kormány korrupcióellenes törvényeiről