Az építőanyagok drágulása már azokat a kormányközeli cégeket is utolérte, amelyek futószalagon nyerik a közbeszerzéseket. Igaz, nem ők, hanem az alvállalkozóik kerültek emiatt nehéz helyzetbe, de ha a trend nem változik, az ő nyereségüket is megtizedelheti a drágulás.
„Tavaly óta nem tudom a munkásaim fizetésemelését érvényesíteni a megrendelőim felé, mert nem engedik, hogy az előmunka drágulását áthárítsam. Az építőanyagok áremelkedésére hivatkoznak, emiatt most minden máson spórolni kell” – mondta egy neve elhallgatását kérő alvállalkozó.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány rácsodálkozott, mennyire megdrágult a csúcsra járatott építőiparAhogy korábban beszámoltunk róla, Surányi György volt jegybankelnök azt mondta, hogy a kormány is tehet az építőanyagok drágulásáról. Szerinte az uniós és állami, illetve olcsó hitelforrásokra alapozott, „betont betonba öntő” beruházások, illetve a vissza nem térítendő lakásépítési és felújítási programok jelenlegi eszközeivel olyan építőipari boom alakult ki, amellyel a kínálati oldal nem tudott lépést tartani.
Magyar kiviteli stop
A kormány kiviteli stoppal igyekszik az áremelkedésen úrrá lenni. A Magyar Közlöny július 8-i számában jelent meg az a kormányrendelet, amely szerint „az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek” külföldi eladása és kiszállítása bejelentés- és engedélyköteles.
Ha a kormányzat úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó építőanyag külföldre szállítása kockáztatja a magyar építőipari ellátásbiztonságot, akkor az államot elővásárlási jog illeti meg.
A rendeletben szereplő anyagok nagy részét – például a kavicsot, sódert, tört vagy zúzott követ – általában betonozáshoz vagy útépítéseknél vagy vasútkövezéshez használják, a szintén a rendeletben felsorolt acél- és vasárut pedig a sportcsarnok- és nagyobb beruházásoknál.
Ehhez kapcsolódóan: Furcsa pályázaton adná „bérbe” a hazai autópályákat a kormányEz azért érdekes, mert szóban a kormány a családoknak szeretne segíteni, de úgy tűnik, hogy a házépítéseknél oly fontos és nagyon megdrágult faanyagok és szigetelőanyagok tekintetében nem történtek olyan lépések, amelyek az áremelkedés ellen hatnának.
A közbeszerzési – út- és vasútépítések, sportcsarnokok – pályázatokon nyertes cégek munkáihoz szükséges nyersanyagok esetében viszont segítőkészebbnek látszanak a politikai döntéshozók.
El lehet térni az eredeti ártól
A közbeszerzési pályázatokon az árazás és az ár-érték arány a legfontosabb tényező. A beruházások évekig is eltarthatnak, így nehéz a korában vállalt árat tartani, ezért lehet egyre kellemetlenebb a kormányközeli cégeknek is az építőanyagok drasztikus drágulása.
„Elméletileg szigorú szabályaik vannak a közbeszerzési eljárásoknak, a szerződések esetleges módosítását komolyan meg kell indokolni. Ezt persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne eltérni a korábban megállapodott ártól” – mondta egy közbeszerzési szakértő a Szabad Európának.
A neve elhallgatását kérő szakember szerint építési munkálatok esetében egy korábban megnyert közbeszerzés esetében legfeljebb 15 százalékos drágulást még viszonylag egyszerű lepapírozni, de azon felül már nehéz módosítani a szerződésen.
Jól megy a szekér
A hazai építőipar legnagyobb szereplőit a járvány, illetve az annak nyomán hozott intézkedések egyáltalán nem roppantották meg. Miközben az ágazat egészében látványosan visszaestek a megrendelések, és csökkent a termelés is, a nagyobb vállalatoknál nem volt nyoma krízisnek.
„A kormányközeli cégek pedig még növekedni is tudtak, sőt, soha nem látott hatékonysággal soha nem látott profitot termeltek” – írta a G7.hu. A gazdasági portál számításai szerint a kormányközeli cégeknél egy alkalmazott átlagosan majdnem 31 milliós profitot termel, míg a külföldi tulajdonban lévő (és egyébként számos okból elvileg hatékonyabb) vállalatoknál kevesebb mint 7 milliót.
Ha a koronavírus-járványt nem is sínylették meg a nagy építőipari cégek, úgy tűnik, az építőipari alapanyagok drágulása már komolyan veszélyezteti a nyereségüket.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke korábban a Szabad Európának azt mondta, hogy az árak emelkedése március végétől-április elejétől erősödött fel, amikor világszerte megnövekedett a kereslet az építőipari termékek iránt.
Ez összefügg a járvány elleni védekezéssel, hiszen ettől az időponttól kezdték el alkalmazni a koronavírus elleni oltásokat, és Kínában, az Európai Unióban, illetve az Egyesült Államokban is kezdett magára találni az építőipar.
Ehhez kapcsolódóan: Egy nem túl rutinos apuka is észrevette, hogy hirtelen mennyivel lett drágább a popsitörlőVelünk marad a drágulás
Az ÉVOSZ felmérése szerint országosan és a fővárosban is az építőanyagok közül három kategóriában tapasztalták a legnagyobb mértékű áremelkedést év első öt hónapjában 2020 év végéhez képest: a faanyagok ára 72, illetve 93 százalékkal, a hőszigetelő anyagok ára 47, illetve 55 százalékkal, az elektromos kábelek, vezetékek ára pedig 42, illetve 35 százalékkal nőtt. A hazai statisztikák nem mérik az összes építőanyag árváltozását, csak az egész szektor termelőiár-indexét, illetve egy-egy tételt az infláció számításánál. A német statisztikai hivatal (Statistische Bundesamt) merítése azonban szélesebb.
A német gazdasági lap, a Handelsblatt július elején ismertette az ottani drágulás ütemét. Eszerint az építkezéseknél használt tömör fa ára 83 százalékkal emelkedett májusban éves alapon, a tetőlécé több mint 45 százalékkal, a vasbeton pedig 44 százalékkal került többe.
A stuttgarti Horvath tanácsadó cég ezer európai céget megkérdező felmérése szerint nem fog konszolidálódni a helyzet az idei második negyedévben. A cégek arra számítanak, hogy az alapanyagok drágulása 2022-ben is folytatódni fog.