Vlagyimir Putyin elnök és több katonatiszt után a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Szergej Sojgu és Valerij Geraszimov ellen is körözést adott ki háborús és emberiség elleni bűncselekmények miatt.
A hágai székhelyű törvényszék azt írta közleményében, hogy a májusban menesztett volt orosz védelmi miniszter és a továbbra is hivatalban lévő vezérkari főnök is felelős lehet emberiség elleni és háborús bűncselekményekért a polgári létesítmények elleni támadásokkal, a civileknek okozott túlzott károkkal összefüggésben.
A három tagból álló bírói testület megállapította, hogy Sojgu és Geraszimov felelős az ukrán energetikai létesítményeket 2022 októbere és legalább 2023 márciusa között érő orosz rakétatámadásokért.
Kitértek arra is, hogy ezzel nyilvánvalóan túlzott károkat okoztak a civileknek a várt katonai előnyökhöz képest.
Ukrajna gyorsan üdvözölte az ICC bejelentését.
„Sojgut és Geraszimovot egyéni büntetőjogi felelősség terheli. Ez fontos döntés. Mindenkit felelősségre fognak vonni a gonosztetteiért” – írta az X-en Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője.
Ehhez kapcsolódóan: Elfogatóparancsot adtak ki Putyin ellen háborús bűnök miatt
A Nemzetközi Büntetőbíróság tavaly márciusban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin és Marija Alekszejevna Lvova-Belova, az elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen a megszállt ukrajnai területeken élő gyerekek jogellenes deportálása miatt.
Aláhúzták: „megalapozottan feltételezhető”, hogy az érintetteket egyéni büntetőjogi felelősség terheli a gyermekrablásokért. A Kreml tagadja a vádakat.
Ehhez kapcsolódóan: Az orosz gyermekjogi biztos szerint hamisak a hágai vádak
Az elfogatóparancs végrehajtása a nemzetközi közösségen múlik. Az ICC-nek nincs saját rendőri ereje, hogy végrehajtsa a végzést.
Egy esetleges, orosz állampolgárok elleni eljárás a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt még messze van, mivel Moszkva nem ismeri el a törvényszék joghatóságát és nem adja ki az állampolgárait.
Ehhez kapcsolódóan: Népirtáskutató: „Úgy gondolom, népirtással ér fel az ukrajnai orosz erőszak”
Ezzel párhuzamosan az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Oroszországot a még 2014-ben illegálisan elcsatolt Krím félszigeten elkövetett sorozatos emberijog-sértések miatt.
Az Európa Tanács égisze alá tartozó törvényszék ítélete szerint a helyi hatóságok számos pontját megsértették Az emberi jogok európai egyezményének, például az élethez való jogról, az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmáról, a vallás és a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkelyeket.
A strasbourgi bírák az Ukrajna által beterjesztett beadvány ügyében megállapították, hogy Oroszország többek között újságírókat és papokat zaklatott és félemlített meg. Moszkva tagadja a vádakat.