Belarusz lezárta a szárazföldi határait minden szomszédos országgal Oroszországot kivéve, eközben Aljakszandr Lukasenka megpróbál véget vetni a hetek óta tartó tiltakozásoknak. Belaruszban folyamatosak a tüntetések az augusztus 9-i elnökválasztás óta, amit az ellenzék szerint elcsalt a 26 éve hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenka. A tüntetők a politikus lemondását és tiszta választások kiírását követelik.
A belarusz határvédelmi bizottság október 29-én jelentette be, hogy lezárják a lett, a litván, a lengyel és az ukrán határt a „epidemiológiai szituáció” miatt, utalva ezzel a koronavírus-járványra. Vannak azonban, akik szerint politikailag motivált a lépés. A belarusz kormány korábban lekicsinylően beszélt a járvány jelentette fenyegetésről, és olyan kijelentéseket is tettek, hogy a környező országok destabilizálni akarják Belaruszt.
Ehhez kapcsolódóan: Figyelmeztetés: Lukasenka hagyjon fel a sztrájkolók, tüntetők zaklatásávalAz ellenzék szerint Lukasenka pánikban van
A belarusz határvédelmi bizottság bejelentette, hogy a belarusz állampolgárok és teherautók ellenőrzőpontokon keresztül léphetnek be az országba. A litván határvédelem szerint néhány óra alatt, minden előzetes figyelmeztetés nélkül zárta le a belarusz határőrség a határt, és egyik irányban sem engednek át járműveket. Szvjatlana Cihanouszkaja, az belarusz ellenzék vezetője úgy reagált a döntésre, hogy szerinte a határzár annak a jele, hogy Lukasenka „pánikban van”.
Közben részben átalakították a belarusz kormányt, leváltották Jurij Karajev belarusz belügyminisztert, és új elnöki tanácsosokat jelöltek ki. Egyesek úgy értékelték a lépést, hogy Lukasenka szorosabbra akarja vonni a gyeplőt, és erősíteni a felügyeletet az országban, főleg a fővárosban, ahol a legdurvább rendőri akciók zajlottak.
A belarusz állami média arról számolt be, hogy a leváltott belügyminiszter utódja Ivan Kubrakov lesz, aki eddig a minszki rendőrség feje volt. Karajevet kinevezték Hrodna régió elnöki tanácsosává, Alkjakszandr Barszukov belügyminiszter-helyettest pedig a főváros elnöki tanácsosi pozíciójába helyezték át. A belarusz KGB volt vezérigazgatója lett a nyugati Breszt régió elnöki tanácsosa.
Lukasenka minden eddiginél durvább fellépést ígér
Lukasenka október 30-án fogadta az újonnan kijelölt biztonsági embereket, valamint kijelölte Kubrakov utódját a minszki rendőrség élén. A beiktatáson Lukasenka azt mondta, hogy „helyben fognak keményen fellépni” a tiltakozók letartóztatása helyett:
„Ha bárki csak egy újjal is hozzáér egy rendőrtiszthez, ahogy a tábornokoknak már elmondtam, annak az embernek a kezei nélkül kell majd onnan távoznia. Nyilvánosan mondom ezt, hogy mindenki megértse, milyen eltökéltek vagyunk. Nem maradt más választásunk. Nincs hova hátrálnunk, és nem is fogunk hátrálni.”
A nyugati hatalmak tiltakoznak az országban zajló rendőri erőszak ellen, Lukasenka választási győzelmét sem az EU, sem az Egyesült Államok nem ismerik el. Az Európai Unió büntető intézkedéseket vezetett be október közepén Lukasenka és kormánya ellen, megtiltották több, választási csalásért és a tüntetők elleni erőszakért felelős képviselő beutazását az Európai Unióba, és befagyasztották az érintettek uniós területen lévő forrásait.
Október 28-án Karajev belarusz belügyminiszter bejelentette, hogy a biztonsági erők éles lőszert is bevethetnek azok ellen, akik „szabotázsban vagy terrortámadásban” vesznek részt. Az országban az ellenzék általános sztrájkra szólított föl, mivel a választási csalással vádolt Lukasenka a kiterjedt tüntetések ellenére sem hajlandó lemondani. Lukasenka az ellenzék sztrájkfelhívásait „szervezett bűnözői csoportok akcióinak” minősítette, és azt mondta, hogy az ország „terrorfenyegetéssel” néz szembe.