Augusztusban 16,4 százalékos volt az infláció, vagyis ennyivel emelkedtek az árak átlagosan. Több mint egy éve lódultak meg az árak, sokan úgy védekeznek, hogy kevesebbet vásárolnak és autóznak; inkább a mennyiségből engednek, mint a minőségből. Elemzők szerint még sokáig velünk maradnak a magas árak.
„Alaposan szemügyre veszem az árakat a boltokban. Azt is megnézem, hogy az adott kiszerelés mennyibe kerül” – mondta Ágnes, a harmincas évei végét taposó családanya.
A jogászként dolgozó Ágnes korábban nem nézte az árakat, megvoltak a kedvenc márkái, szinte vakon tette a kosarába a termékeket a boltban. Ma már az akciós újságokat böngészi este, amikor a kisfia lefeküdt aludni.
„Elsősorban az olcsóbb, de jobb minőségű árukat keresem. Kevesebbet, de jobban átgondolva vásárolok” – mondta.
„Többet főzök otthon, kevesebb ételt rendelek, ritkábban megyünk étterembe. Az élelmiszerek esetében azonban nem engedek a minőségből” – tette hozzá.
Más fogyasztási cikkek esetében már nem ennyire határozott: már nem adna ki háromezer forintot a kedvenc tusfürdőjéért.
„Egyszerűbb és olcsóbb ruhákat veszek, ugyanez igaz a kozmetikai cikkekre, és az autót is ritkábban használjuk” – mondta.
Kevesebbet vásárolnak
A negyvenéves András elvált, egyedül él. Elmondása szerint az elmúlt egy évben leszokott arról, hogy a munkahelye környékén lévő kifőzdékben ebédeljen, inkább főz, és beviszi a munkahelyére.
„Kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztok, de ezen kívül nem mondtam le a minőségről, ugyanazokat az élelmiszereket veszem, csak éppen akkor, amikor akciós” – tette hozzá.
András nem szereti a helyettesítő termékeket, mert nem bízik a minőségükben. Úgy spórol még, hogy nagyobb kiszerelésben vásárol. Míg korábban a poharas joghurtot választotta, ma már a vödröset teszi be a kosarába.
„Elhalasztottam a nem fontos háztartási és műszaki eszközök vásárlását. A telefonomat sem cseréltem le, kevesebb és olcsóbb ruhát veszek” – mondta.
Anikó Heves megyében él. Elmondása szerint jobban megnézi az árakat, az olcsóbb, de még minőségibb árukat keresi.
„Kevesebbet vásárolok, gazdaságosabban élünk. Gyümölcsből és felvágottból is kisebb mennyiséget vásárolok, utóbbit már csak a férjem fogyasztja. A kávéhoz viszont ragaszkodom, bármennyibe is kerül, megveszem a kedvenc márkámat” – tette hozzá.
Anikó figyeli az akciókat, több üzletbe jár, és amikor leáraznak egy terméket, abból többet vesz. „A közeli lejáratú terméket is megveszem, amit leáraznak. Az élelmiszeren kívül csak akkor veszek mást, ha tönkremegy valami a háztartásban” – tette hozzá.
Erzsébet is nyugdíjas, Tolna megyében él. Ő is kevesebbet vesz, sőt ritkábban is jár vásárolni. „Korábban kolbász, sonka és egyéb felvágott is volt az asztalon, ma már nem veszünk egyszerre annyi mindent” – mondta.
„Rafináltabban főzünk, egyféle alapanyagból többféle ételt készítek, így olyan, mintha változatosabban étkeznénk” – tette hozzá. A konyhakertet is jobban kihasználják: több mindent megtermelnek, amiből sokat el is raknak. Az autót ők is ritkábban használják.
Összeomlott a kereslet
Bár tovább fékeződött augusztusban az éves bázisú inflációs mutató, még így is 16,4 százalékos inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Havi alapon 0,7 százalékkal nőttek az árak. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint ez az élelmiszerár-stop kivezetésének a következménye.
„Egyértelműen kiemelkedik a cukor drágulása a maga közel 55 százalékos áremelkedésével júliushoz képest” – mondta. Az elemző szerint az üzemanyagok nyolcszázalékos emelkedése is hozzájárult a havi inflációs mutató jelentősebb megugrásához.
Meglepetést okozott a szolgáltatások havi drágulása, ami összesen 0,1 százalék volt. „Augusztusban jellemzően erőteljes szolgáltatásinflációt szoktunk tapasztalni. Úgy tűnik, hogy az összeomló kereslet hatására immár a szolgáltatók átárazási ereje is drasztikusan csökkent” – tette hozzá.
Az elemző szerint rövid távon érdekes lesz látni, vajon a szolgáltatások esetében folytatódik-e az augusztusban látott gyenge átárazás, és képes lesz-e a tartós fogyasztási cikkek inflációja is tovább mérséklődni.
„Amennyiben igen, úgy vélhetően még az üzemanyagok további drágulása sem veszélyezteti azon előrejelzésünket, hogy idén novemberre a fő inflációs mutató 10 százalék alá csökkenjen” – mondta.
Idén az éves átlagos infláció 18 százalék körül lehet, jövőre enyhén öt százalékot meghaladó átlagos inflációt prognosztizál a szakember.
Ehhez kapcsolódóan: Megtorpant a lendület: 16 százalék felett ragadt az infláció
Suppan Gergely, az MBH vezető elemzője szerint az árstopok kivezetése során 54,6 százalékkal megugró cukorár és a 7,3 százalékkal dráguló sertéshús okozott negatív meglepetést az augusztusi inflációs mutatóban, amit csak részben tudott ellensúlyozni számos más termék árcsökkenése.
„A vártnál magasabb inflációhoz az üzemanyagárak meredek megugrása is hozzájárult” – tette hozzá. Suppan szerint a forint erősödése és az iparcikkek árának mérséklődése miatt csökkent a tartós fogyasztási cikkek, valamint a ruházati termékek ára.
„Az enyhülő inflációs nyomásra utal ugyanakkor, hogy a maginfláció 15,2 százalékra mérséklődött az előző havi 17,5 százalékról, azaz az infláció a vártnál kisebb mértékű mérséklődését a maginfláción kívüli tételek okozták” – tette hozzá.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben.
Míg a KSH az augusztusi árakat közli, saját listánkkal már a szeptemberi árváltozásokat figyelhetjük meg. Amikor augusztusban eltörölték a kristálycukor hatósági árát, 449 forintra emelkedett, ami szeptemberre 398 forintra csökkent.
A burgonya kilogrammonkénti ára 499 forintról 349-re mérséklődött, aminek inkább szezonális oka van. A két termék árán kívül a listánkon szereplő áruk ára stagnált vagy emelkedett.
Az általunk figyelt csokoládé ára 479-ről 539 forintra nőtt. A tej ára 389 forintról 449-re emelkedett, a tízdarabos tojás szeptemberben 720 forintra drágult az augusztusi 635-ről. Egy kilogramm csirkemellért 1449 forintot kértek, míg egy hónapja csak 1399-et. A benzin ára 628-ról 643 forintra emelkedett.
Ehhez kapcsolódóan: Az állami kommunikációban a járvány miatti infláció alakult át háborús inflációvá, majd szankcióssá