Az Identitás és Demokrácia (ID) nem jelentette le határidőre a leendő frakció létszámát, ezért a dolgok jelenlegi állása szerint neki vagy a jogutódjának kiszemelt Patrióták Európáért frakciónak a tényleges taglétszáma által indokoltnál kevesebb vezetői tisztség juthat az új Európai Parlamentben.
Ha az Európai Parlament többi pártcsoportja ragaszkodik a szabályokhoz, a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID), illetve az akár már hétfőn a helyére lépő, Orbán-féle pártcsoport kevesebb vezetői posztot kaphat papíron a következő Európai Parlamentben, mint amit a taglétszáma indokolna. Ennek az az oka, hogy a francia Nemzeti Tömörülés (RN) által dominált szélsőjobboldali frakció nem jelentette be hivatalosan végleges taglétszámát a július 4-i határidőre, így a posztok erősorrendet tükröző elosztásánál a frakció július 4-én 20 órakor érvényes létszámát, azaz 57 főt vettek figyelembe a parlamenti illetékesek.
Ehhez kapcsolódóan: A hetedik – úgy tűnik, megalakíthatják EP-frakciójukat Orbánék
A létszáma alapján indokoltnál kevesebb vezetői poszt juthat a szélsőjobbnak
Az ID már korábban jelezte, hogy július 4. helyett csak július 8-án, az előrehozott francia parlamenti választások másnapján lesz képes megmondani a végleges taglétszámot.
A július 4-i határidő lejártával az EP-ben értesülésünk szerint elkészültek az úgynevezett D’Hondt-táblázatok, amelyek a jövő heti alakuló plenáris ülés elé, illetve plenáris szavazásra kerülnek. Ez alapján az ID-nek, illetve – ha van ilyen – a jogutódjának a tizennégyből egy EP-alelnöke, az ötből egy kvesztora, két szakbizottsági elnöki és kilenc szakbizottsági alelnöki posztja lehet. Ha tehát a szélsőjobboldali képviselőcsoport, illetve az akár már hétfőn a helyére lépő, Orbán-féle Patrióták 57 főnél nagyobb létszámú frakciót állítanak ki (ez a legutóbbi, illetve a hétfőn várható bejelentések alapján elérheti a közel nyolcvan főt is), elvileg akkor is be kellene érniük annyi vezetői tisztséggel, mint amennyit az ID eddigi, 57-es létszáma indokol.
De még ez sem biztos, ha – akár az előző ciklusban – a parlamenti többség úgy dönt, hogy karanténba zárja a szélsőjobboldali frakciót. Erről a képviselőcsoportok vezetőiből álló elnökök értekezletének kellene döntenie. Ebben az esetben az ID, illetve a patrióták elesnének a vezető parlamenti és szakbizottsági tisztségektől.
A július 4-i zárás szerint az Európai Néppárt (EPP) 188, a szocialisták és demokraták 136, a konzervatívok (ECR) 84, a liberális-centrista Renew 76, a Zöldek 53, a Baloldal pedig az olasz 5 Csillag csatlakozása után 46 képviselővel rendelkezik, míg az Identitás és Demokráciát hivatalos bejelentés híján 57 fővel könyvelték el.
Időközben ugyanakkor hat fővel csökkent, 78 főre olvadt az ECR taglétszáma a spanyol Vox kiválása és a patriótákhoz csatlakozása miatt. E pillanatban nem tudni, hogy újraszámolják-e a parlamenti posztok D’Hondt-becslésen alapuló elosztását az utolsó pillanatban végbemenő változások hatására. Orbán patriótái ugyanis a hétfőre várnak, abban a reményben, hogy a Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés (amelynek ugyanakkor a vasárnapi francia választások második fordulójában az első becslések szerint mégsem sikerült áttörnie) és Salviniék Ligája is bejelenti a belépését az új, önmagát szuverenitáspártiként meghatározó formációba. A patrióták hétvégén már elérték a frakcióalapításhoz minimálisan szükséges küszöböt (hét tagállamból 23 képviselő).
Ehhez kapcsolódóan: Egy spanyol párt is csatlakozik Orbán Viktor alakuló EP-frakciójához
Ki mennyi szakbizottságot vezethet majd?
Az aktuális és a július 4-i helyzetet tükröző helyelosztás értelmében az Európai Néppárt nyolc szakbizottsági elnököt és 28 alelnököt (alaphelyzetben minden szakbizottságnak négy alelnöke van) adhat. A második helyen záró szocialisták öt bizottsági elnököt és húsz alelnököt, a liberálisok hármat, illetve tizenkettőt, a konzervatív ECR hármat, illetve tizenegyet, a zöldek kettőt, illetve nyolcat, a Baloldal egyet, illetve hetet, míg az ID (vagy jogutódja) két bizottsági elnököt és kilenc alelnököt adhat.
Az EP elnöki székét a ciklus feléig (újabb két és fél évre) a néppárti Roberta Metsola foglalja majd el, az EPP-nek ezért a tizennégyből csak három, a szocialistáknak négy, a Renew-nak kettő, az ECR-nek kettő, míg a zöldeknek, a szélsőbaloldalnak és az ID-nek egy-egy alelnöke lesz. A D’Hondt-szabályok értelmében állítják össze az elnökből, az alelnökökből és a kvesztorokból álló bürót, azaz a vezető testületet, de a parlamenti delegációk vezetését is.
Ehhez kapcsolódóan: Erős, harcias, nem kalandvágyó – ismerje meg az EU és a NATO új vezetését
Július 18-án szavazhatnak Ursula von der Leyenről
Az EP július 16-án kezdődő strasbourgi alakuló ülésén az előzetes, de a héten véglegesülő napirend szerint az EP megválasztja vezető tisztviselőit és a szakbizottságok létszámát, illetve munkaköri leírását, majd a rákövetkező héten állnak fel a D’Hondt-számítás alapján meghatározandó összetétellel a különböző szakbizottságok.
Az EP az előzetes napirend értelmében július 18-án, csütörtök délelőtt tart plenáris vitát a bizottságielnök-jelölttel, Ursula von der Leyennel, majd délután 2-kor a képviselők titkos szavazással megválasztják a következő bizottsági elnököt. Ursula von der Leyennek legalább 361 szavazatot kell összegyűjtenie a 720 fős képviselő-testületben ahhoz, hogy újrázhasson. A valóságban azonban, mivel egy katalán képviselő nem tudja átvenni a mandátumát, és egy másik szülés miatt maradhat távol, lehet, hogy a 720-nál kevesebb képviselő voksolhat, és ennek megfelelően módosulhat a minimálisan szükséges szavazatszám.
Ehhez kapcsolódóan: Paradox helyzetet teremtett Orbán tervezett EP-frakciója