A német gazdaság 2022 első felében egyre inkább függővé vált Kínától, a közvetlen befektetések és a kereskedelmi deficit új csúcsokat dönt, annak ellenére hogy a Reuters birtokába került kutatás szerint politikai nyomás nehezedik Berlinre, hogy forduljon el Pekingtől.
A Kínába irányuló német export növekedése ugyanakkor jelentősen gyengült – írta tanulmányában a Német Gazdasági Intézet (IW) közgazdászokra hivatkozva, akik szerint a kínai piacon a helyi termelés egyre nagyobb teret nyer.
„A német gazdaság sokkal inkább függ Kínától, mint fordítva” – mondta Jürgen Matthes, a tanulmány szerzője.
Figyelmeztetett arra, hogy ez a függőség politikai problémát jelent, mivel Peking álláspontja az ukrajnai háborúval kapcsolatban és Tajvannal szembeni katonai magatartása miatt a világ második legnagyobb gazdaságával fenntartott német üzleti kapcsolatok alapos vizsgálat alá esnek.
Ehhez kapcsolódóan: Lettország és Észtország kilépett a Kína által támogatott kelet-európai fórumból„A veszélyek és problémák ellenére azonban a Kínától való gazdasági függőség 2022 első felében óriási ütemben mozdult rossz irányba” – mondta a közgazdász.
A tanulmány szerint a Kínába irányuló német befektetések január és június között mintegy tízmilliárd eurót (négyezer milliárd forint) tettek ki, ami messze meghaladja az ezredforduló óta regisztrált korábbi féléves csúcsértéket, 6,2 milliárd eurót.
„A kínai értékesítési piac és a rövid távon csábító nyereség egyszerűen túl vonzónak tűnik” – mondta Matthes.
Kína részesedése a német importból 2022 első félévében 12,4 százalékra emelkedett szemben a 2000. évi 3,4 százalékkal, miközben az importált kínai áruk értéke 45,7 százalékkal ugrott meg éves szinten – állapította meg az IW.
Németország kereskedelmi deficitje Kínával szemben 2022 közepére csaknem 41 milliárd euróra ugrott – közölte az intézet, hozzátéve, hogy a különbség várhatóan tovább nő.
Ehhez kapcsolódóan: A kínai Egy övezet, egy út új eurázsiai útvonalakra összpontosít az ukrajnai háború miattAz IW politikai fordulatot sürgetett, és a Kínával való üzletkötés csökkentését, valamint a más feltörekvő piacokkal, különösen Ázsiával folytatott kereskedelem növelését sürgette.
Matthes arra is felszólította a német vállalkozásokat, hogy csökkentsék Kínától való függőségüket, és arra figyelmeztetett, hogy a Pekinggel szembeni nyugati szankciók – például egy Tajvan elleni invázió esetén – csőddel fenyegetnék a különösen érintett vállalatokat.
„Ellenkező esetben azt kockáztatjuk, hogy a »túl nagy hozzá, hogy elbukjon« esete történik meg újra, hasonlóan, mint amit a bankok esetében láttunk” – mondta.