A magyar kormány kilátásba helyezte, hogy nem járul hozzá az Európai Unió egyes, Oroszországgal szembeni szankcióinak meghosszabbításához, amennyiben nem törlik erről a feketelistáról három orosz oligarcha nevét – közölték diplomáciai források.
A névtelenséget kérő illetékesek arról számoltak be, hogy Aliser Uszmanovról, Pjotr Avenről és Viktor Rasnyikovról van szó, akik ellen vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat rendelt el a közösség.
A célzott büntetőintézkedések érvényességét félévente terjesztik ki, a következő határidő szeptember 15. Az EU-tagállamok képviselői szeptember 7-én vitatják meg a kérdést.
A feketelista jelenleg 1217 magánszemély és 108 szervezet nevét tartalmazza, a hosszabbításhoz teljes egyhangúságra van szükség.
Uszmanov és Aven február végén, az ukrajnai invázió megindítását követően került a jegyzékbe. Az EU közlönyében előbbit „Kreml-párti oligarchaként” jellemezték, aki „különösen közeli kapcsolatban van” Vlagyimir Putyinnal, utóbbiról pedig azt írták, hogy „egyike annak a nagyjából ötven vagyonos üzletembernek, aki rendszeresen találkozik az orosz elnökkel a Kremlben”.
Pjotr Aven, az Alfa Bank igazgatótanácsának elnöke részt vesz egy sajtótájékoztatón Moszkvában 2013. május 14-én
Putyin „egyik kedvenc oligarchájaként” emlegetik
Uszmanovtól a korlátozások nyomán már lefoglaltak egy hatszázmillió dollár értékű jachtot, amely sajtóhírek szerint a legnagyobb a világon. Az üzletembert egyébként az orosz elnök egy kedvenc oligarchájaként tartják számon.
Rasnyikov ellen márciusban rendeltek el szankciókat, ő az Oroszország egyik legnagyobb adózójának számító Magnyitogorszk Vas- és Acélművek (MMK) tulajdonosa és igazgatótanácsi elnöke.
E három személy eltávolításán felül a magyar kormány egyfajta mentességet szeretne elérni, hogy a humanitárius szervezetek együttműködhessenek egyes, korlátozás alá vont orosz bankokkal.
A brüsszeli folyosókon egyesek úgy spekulálnak, hogy Magyarország ezzel pusztán nyomást akar gyakorolni a jogállamisági aggályok miatt befagyasztott EU-s források mielőbbi folyósítása érdekében.
Ehhez kapcsolódóan: Az eltűnő vagyon nyomába eredne az EUA Szabad Európa megkeresésére a budapesti kormány eddig nem reagált.
Orbán Viktor miniszterelnök kormányának az utóbbi években rendkívül feszült a viszonya az Európai Unióval, Budapest és Brüsszel számos alkalommal összekülönbözött bizonyos korrupciós, migrációs, jogállamisági és egyéb ügyekben.
Az Európai Bizottság a korrupciós kockázatok miatt máig nem hagyta jóvá a koronavírus-járvány utáni helyreállítást célzó támogatási csomag előfeltételeként megszabott magyar terveket.
Orbán gyakran bírálja az EU politikáját az ukrajnai konfliktus kapcsán, azt állítván, hogy az elrendelt szankciók többet ártanak a közösségnek, mint Oroszországnak. Magyarország egyebek mellett nem engedélyezte a közvetlen fegyverszállítmányok áthaladását sem.
Ehhez kapcsolódóan: Mit javasolhat Brüsszel szeptember 21-én? – A magyar kormány 17 pillanata