Legfrissebb híreink ma reggel: Megkezdődött a teljes körű invázió. Putyin azt ajánlotta az ukrán katonáknak, hogy tegyék le a fegyvert és ne álljanak ellen. Az ENSZ főtitkára az Ukrajna elleni támadás leállítására szólította fel Vlagyimir Putyint. Menekül a lakosság Kijevből. A magyar miniszterelnök szerint Magyarországnak ki kell maradnia a konfliktusból.
Orosz rakétaeső
Katonai műveletet indított Oroszország csütörtök hajnalban Ukrajna ellen. Amit eddig tudunk: televíziós beszédben jelentette be az orosz elnök a támadást, és ezzel egy időben robbanások és lövések hangja hallatszott több ukrán városban, köztük Kijevben. Vlagyimir Putyin azt ajánlotta az ukrán katonáknak, hogy ne álljanak ellen, tegyék le a fegyvert és maradjanak otthon. Állítása szerint csak katonai célpontokat támadnak. Sérültekről vagy halálesetről nem érkezett azonnali jelentés, az ukrán belügyminisztérium szóvivője szerint megkezdődött a teljes körű invázió.
Televíziós beszédben jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök a hadművelet megindítását, amit azzal próbált igazolni, hogy meg kell akadályozni Ukrajnát abban, hogy nukleáris fegyvereket szerezzen. Csütörtök reggeli beszédében az orosz elnök azt mondta, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és „nácimentesítésére”. Hozzátette, Ukrajna lakosai maguk dönthetnek majd arról, ki vezesse az országukat.
Putyin felszólította az ukrán hadsereget, hogy tegye le a fegyvert, miközben António Guterres, az ENSZ főtitkára az Ukrajna elleni támadás leállítására szólította fel Vlagyimir Putyint.
„Putyin éppen most indított teljes körű inváziót Ukrajna ellen. Ez agressziós háború. Ukrajna megvédi magát és győzni fog. A világ meg tudja állítani Putyint, és meg is kell állítania. Most van itt az ideje, hogy cselekedjünk.”
– mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyiminiszter.
Ehhez kapcsolódóan: Orosz invázió Ukrajnában - a megszállás első hetének eseményei percről percreFolyamatosan frissülő cikkünkben számolunk be az ukrajnai fejleményekről.
Az ukrán hatóságok otthon maradásra szólították fel a helyi lakosságot, illetve rendkívüli állapotot vezettek be az országban. Ennek ellenére tömegek hagyják el Kijevet – hosszú kocsisor az ukrán fővárosból kivezető úton, ATM előtt várakozó emberek és megpakolt bőröndökkel a reptér felé tartó helyiek. Fényképeken Ukrajna azután, hogy Putyin orosz elnök bejelentette a támadást.
Tömegek hagyják el Kijevet – Fotók az orosz–ukrán konfliktusról
Magyarország kimarad a konfliktusból
A magyar miniszterelnök Facebookon jelentette be, hogy a kormány nem fog sem katonákat, sem fegyvert küldeni Ukrajnának. Ezzel meg nem nevezett baloldali javaslatokat kívánt megcáfolni.
Egyúttal bejelentette, hogy „Magyarországnak ebből a konfliktusból, ebből a katonai konfliktusból ki kell maradnia”, és hogy szó sem lehet arról, hogy az ország fegyvereket vagy katonákat küldjön Ukrajnába. Orbán Viktor ugyanis ilyen baloldali javaslatokról tud, ezeknek akart ellentmondani. Emellett szerinte az esetleges menekülthullám érkezésére felkészült a rendőrség és a hadsereg.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán: Magyarországnak ebből a katonai konfliktusból ki kell maradniaKeleti nyitás
Az ukrán helyzet fokozódása a középpontba tolhatja azt a kérdést, hogy Magyarország Keletre vagy Nyugatra tart. Márki-Zay Péter sajátos stílusa még hozhat is az ellenzéknek, hiszen olyan választókhoz érhet el, akikhez az ellenzék eddig nem tudott – mondja interjúnkban Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója. Hiába szoktuk meg, hogy a Fidesz kampánygépezete professzionális, most egy sor olyan tényezővel kell szembenéznie a kormánypártnak, amelyet nem tud befolyásolni. Ilyen a megélhetési válság, az Ukrajna elleni orosz agresszió, de még a különböző, elégedetlenségüket egyre hangosabban kifejező rétegek is egymásra találhatnak.
„Elsősorban az ukrán helyzet fokozódása a középpontba tolhatja azt a kérdést, hogy Magyarország Keletre vagy Nyugatra tart. Hogy mi az oroszbarátság valódi ára, hogy mennyire vagyunk megbízható tagjai ez Európai Uniónak és a NATO-nak”
– mondta Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója, akit az ellenzéki kampányról, NAV-házkutatásról és az orosz–ukrán konfliktus magyarországi hatásairól is kérdeztünk.
Ehhez kapcsolódóan: Az ukrán helyzet fokozódása a középpontba tolhatja azt a kérdést, hogy Magyarország Keletre vagy Nyugatra tartHázkutatás Zuglóban
A gyanúsítás előtt házkutatást tartott az ügyészség a zuglói polgármesteri hivatalban, Horváth Csaba polgármester otthonában, valamint a Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft.-nél. Nem sokkal később a Központi Nyomozó Főügyészség közölte, befolyással üzérkedés és más bűncselekmény miatt nyomoz, a zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaéléseket vizsgálja, és az ügyben gyanúsítottként hallgatta ki Horváth Csaba polgármestert, valamint egy volt zuglói politikust.
A nyomozó főügyészség közleményében azt írta: a megalapozott gyanú szerint 2016-ban a jelenlegi polgármester – aki akkor a fővárosi közgyűlés tagja volt – a társával, egy volt helyi politikussal Zuglóban a tervezett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére keresett egy gazdasági társaságot, amelytől a nyereségük felére tartottak igényt. 2017 szeptemberében egy helyi politikus azzal kereste meg ugyanezt a céget, hogy havi hárommillió forintért cserébe nem fogja a cég ellenében érvényesíteni az ügyben a befolyását. A gyanúsított ennek kapcsán legalább három alkalommal vett át alkalmanként hárommillió forint készpénzt.
Ehhez kapcsolódóan: Korrupciós ügy Zuglóban; Horváth Csaba polgármester is gyanúsítottNyugodt napot!
Báthory Róbert