Az államtitkár úgy érvelt, hogy a romló gazdaságban majd kevesebb tanár akar felmondani

A Kúria jogszerűnek ítélte a tanárok januári rövid figyelmeztető sztrájkját, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ezt erkölcsi győzelemként értékelte. Mostanra mondjuk érdemben már nem sztrájkolhatnak, és a bértárgyalásaikon sem sikerült haladást elérniük. Maruzsa államtitkár azzal is érvelt, hogy a romló gazdasági helyzetben kevesebb tanár akarhat majd felmondani.

A Kúria jogszerűnek mondta ki a tanárok januári 31-i rövid figyelmeztető sztrájkját. Az ügy azért jutott a harmadik körig, mert bár első fokon a pedagóusok nyertek, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla bírái jogszerűtlennek ítélték a sztrájkot.

Ehhez kapcsolódóan: Tanárok tízezrei vehettek részt a hétfői figyelmeztető sztrájkban

Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke az RTL kérdésére elmondta, hogy erkölcsi győzelemként értékelik a Kúria döntését.

Elárulta azt is, hogy semmilyen előrelépést nem tapasztaltak az állammal folytatott újabb bértárgyalásaik során, sőt – elmondása szerint – Maruzsa államtitkár azzal kezdett érvelni, hogy a várhatóan

romló magyar gazdasági környezetben egyre kevesebb lehetőségük lesz a tanároknak máshol elhelyezkedni.

Egy félállásnyi ingyenmunka

„Pontosan tudjuk, hogy csak a köznevelésből 15.500 dolgozó hiányzik, de ez mit jelent a gyakorlatban? Mit jelent az, amikor 26 tanórát kell megtartania valakinek egy héten? Pedagógusoknál csak a neveléssel-oktatással lekötött időkeret ennyi, magyarán az, ami a diák órarendjében van. De ott van a felkészülés, a felzárkóztatás, a versenyekre felkészítés, a szakkörök, a dolgozatjavítás, a kapcsolattartás a szülőkkel. Megvan a negyven óra bőven, de felméréseink szerint akár a hatvan munkaóra is kijöhet egy pedagógusnak egy hétre. Ugyanakkor a többletmunkát nem fizetik ki” – érvelt nemrég Komjáthy a Szabad Európának bérproblémáik e részéről.

A Belügyminisztérium megerősítette az RTL-nek, hogy tényleg azzal érveltek, hogy „a várhatóan romló gazdasági környezetben a munkaerőpiac elszívó hatása csökkenni fog”. Szerintük azért érveltek ezzel, mert a szakszervezet vetette fel a pályaelhagyó pedagógusok problémáját.

A szakszervezetek szerint ez az érvelés cinikus.

Ehhez kapcsolódóan: PDSZ: uniós pénzekből rendezné a kormány a tanárok béremelését, ezért késik vele

Megoldották a sztrájkveszélyt

Időközben a kormány lényegében elvette az érdemi sztrájk lehetőségét a tanároktól. Egy veszélyhelyzeti rendeletben írták elő, hogy köznevelési intézményben sztrájk esetén a gyerekfelügyelet mellett a tanórák ötven százalékát, bizonyos esetekben az összeset meg kell tartani.

Teljesen megszüntetni a tanárok sztrájkjogát az EU-ban biztosan nem lehet. Nagyon erős alapjog, hogy a munkavállalók felléphessenek az érdekeikért a munkáltatójukkal szemben.

Egy 17 éves szakmunkás keres annyit, mint egy rutinos tanár

A bérek kapcsán az egyik fő problémájuk, hogy a bértáblájukat a kormány nyolc éve elválasztotta a minimálbértől, a 2014-es minimálbér a vetítési alap 2022-ben is. Ezt a tanárok tavaly úgy fogalmazták meg, hogy 2022-ben egy szakmunkásvizsgás, 17 éves fiatal ugyanannyit fog keresni, mint egy 14 éve pályán lévő tanítónő, óvónő.

Viszont ha annyira megszigorítják a sztrájk feltételeit, hogy az inkább a diákoknak és a tanároknak okozna gondokat, nincs értelme sztrájkolni.

Az oktatás az új kormányban a belügyhöz, Pintér Sándor irányítása alá került, aki parlamenti bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a polgári engedetlenséget nem fogadja el, fegyelmi kérdésnek tekinti. Úgy érvelt, hogy oktatni csak abban az országban lehet, ahol rend van.

Ehhez kapcsolódóan: Akár sztrájkkal is indulhat ősszel az új tanév, alkotmányjogi panaszt nyújt be a PDSZ