Komoly megterhelést jelent a tanároknak a sztrájk miatti bérkiesés, de kitartanak, később egyfajta gördülő sztrájkká alakítanák az akciót. Sok helyen fenyegetik őket vagy próbálják nehezíteni a sztrájkot, a kormány pedig épp tárgyalni se akar a pedagógusok problémáiról.
„Elég sokan felhergelődtek a minisztérium látványosan lesajnáló válasza után arra, hogy a sztrájkot folytatni kell. Az ilyesmik felélénkítik a sztrájkhajlandóságot. Vannak olyan kollégák is, akik továbbra is beleállnak a polgári engedetlenségbe, és később jöhetnek még súlyosabb lépések” – mondta el a pedagógussztrájk helyzetéről Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) képviselője.
Nemrég Kisfaludy helyettes államtitkár küldött olyan levelet a sztrájkolók tárgyalást sürgető kérésére, hogy a minisztérium nyitott a tárgyalásokra. Csak nem most vagy a következő két hétben, szerinte jobb lenne a választások utánra halasztani az egész ügyet. A szakszervezetek arra kérték, hogy próbáljon meg időt szakítani rájuk, és megállapodni velük ezen a héten, semmi nem indokol hirtelen ekkora szünetet.
Magyar pedagógusok tízezrei folytatják március 16. óta a sztrájkjukat a tartós béremelésért és munkaterheik csökkentéséért. Bővebben a háttérről lásd később.
„Volt olyan tankerület, amelyik úgy gondolta, hogy betiltja a sztrájkot, mondván, hogy az adott helyen nem adták le reggel 8 órára a sztrájkban részt vevők létszámát és hogy mettől meddig sztrájkolnak” – magyarázta a nehézségeket Nagy Erzsébet. A félreértések elkerülése végett: nincs ilyen szabály, hogy bármi hasonló listát le kéne nekik adni minden reggel 8-ig. Máshol rendkívüli szünetet rendeltek el, a szünnapon pedig nem látszódott volna maga a sztrájk.
A sztrájkoló tanárok és családjuk számára azonban jelentős anyagi megterhelést jelent a sztrájk alatt kieső fizetés. Ezen egyrészt sztrájkalappal próbálnak segíteni a szakszervezetek, aminél egyénileg kérhetnek anyagi támogatást a sztrájkolók. Ez a nem szakszervezeti tagok számára is nyitott.
Emellett egyfajta gördülő sztrájkká alakítanák át a megmozdulást, hogy ne egyszerre sztrájkoljon mindenhol minden résztvevő, de a figyelemfelhívás megmaradjon. Egy egyszerű becsléssel húszezer sztrájkoló tanár egyhavi bérkiesése négy-ötmilliárd forint közötti összeg lenne.
Nagy elmondása alapján azonban volt több olyan önkormányzati óvoda, ahol úgy is teljes bért fizetnek, hogy a dolgozók sztrájkoltak. Az általános iskolákat jellemzően az állam tartja fenn egyébként, ezeknél ilyesmi nem fordult elő.
Nagy a minisztériumi tárgyalókról végig azt érezte, hogy nem többek, mint postások, csak elszaladtak a szóban újra meghallgatott érveket elmondani valaki másnak. A PDSZ képviselője szerint mindez nekik is megalázó helyzetet teremtett, abban bízott, hogy a kormány képes a megbeszélések előtt eldönteni, hogy milyen kérdésekben milyen felhatalmazással küldi oda a tárgyalóját.
„Ez annak a személynek is megalázó lehet, akit a kormány részéről így küldtek oda tárgyalni. Persze nem kényszerítették, mondhatott volna nemet” – vélte Nagy.
„Ugyan mivel lehet már bennünket megbüntetni? Ennél rosszabb munkakörülményeket és alacsonyabb bért már nem nagyon tudnának adni, garantáltbérminimum-közeli bérekről van szó. Ráadásul nem is tudna az állam új embereket felvenni” – válaszolta Nagy arra, hogy a polgári engedetlenségben részt vevők nem tartanak-e valamiféle extra kormányzati büntetéstől. Elmondta azt is, hogy ettől még különféle fenyegetések vannak, volt, aki írásbeli figyelmeztetést kapott, másnak visszavonták a munkaközösség-vezetői megbízását, ami némi bérpótlékkieséssel is jár.
Nagy szerint ilyenkor nehéz rávenni az érintetteket, hogy merjék beperelni a munkaadót, a szakszervezet ugyanis magától nem perelhet, hiába egyértelmű a jogsértés, hiszen nem ők a sértettek.
A háttér bővebben
Még 2020 elején összeállt a két nagy magyar pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), hogy közösen harcoljanak ki jobb munkafeltételeket a közoktatásban dolgozóknak, de a járvány kezdetén felfüggesztették a közös munkát.
Ezt tavaly október elején indították újra, követeléseik között például azzal, hogy a pedagógusok bére újra a mindenkori minimálbérhez igazodjon, ahogy ezt szerintük a kormány korábban meg is ígérte nekik.
Az Emmi vezetői akkor nem gondolták jogosnak a pedagógusok bérigényét, és Dobrev Klára politikai ambícióit vélték a lépés mögött. A szakszervezetek ezt elutasították.
Ehhez kapcsolódóan: Elvileg még tárgyalnak a tanárokkal, de csendben már döntöttek a bérmódosításrólTélen azzal lepte meg a kormány a tanárok képviselőit, hogy miközben elvileg épp tárgyalt velük a minisztérium az alapbérük emeléséről, a Magyar Közlönyben már megjelent, hogy inkább ismét bérpótlékot fognak kapni.
A december közepi tárgyalások után a szakszervezetek már azt jelentették be, hogy január 31-én rövid figyelmeztető sztrájkot tartanak.
Ekkor a minisztérium újra megismételte, hogy a háttérben Gyurcsány Ferencék machinációi miatt kérnek jobb feltételeket a tanárok.
A szakszervezetek elutasították a „primitív gyurcsányozást”, és hogy a kormány „útszéli stílusban” szidja a szakszervezeteket a lényegi kérdésekkel való törődés helyett.
Ehhez kapcsolódóan: Tanárok tízezrei vehettek részt a hétfői figyelmeztető sztrájkbanA minisztérium január végén emellett újra „Gyurcsánynét” látta a háttérben, és erről szinte szó szerint ugyanolyan cikkek futottak végig a kormány befolyása alatt lévő sajtótermékeken. Ezek azt állították, hogy a szakszervezetek követeléseikkel a magyar oktatás ellen dolgoznak az ellenzéki pártokkal szövetségben.
Emellett Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár egy olyan levelet küldött körbe az iskolaigazgatóknak, intézményvezetőknek, amely szerint nem sztrájkolhatnak a tanárok, mert az ilyesmi szerinte nem törvényes. A szakszervezetek ezt is elutasították.
Ehhez kapcsolódóan: Már csak az államon múlik, hogy sztrájkolhatnak-e a tanárok hétfőnFebruár 11-én egy huszárvágással aztán a kormány inkább hozott egy új rendeletet a veszélyhelyzetre hivatkozva, ami lényegesen meggyöngítette a sztrájkra készülődő tanárok lehetőségeit.
Az óráik felét a tanároknak így a a sztrájk alatt is meg kell tartaniuk, minden gyereknek felügyeletet kell biztosítaniuk a saját osztályában, hogy a sztrájk így ne jelentsen kényelmetlenséget a szülőknek. A sajátos nevelési igényű gyerekeknél például meg kell tartaniuk minden órát.
A tanárok egy része ezért sztrájk helyett a polgári engedetlenséget választotta, másik részük március 16-tól határozatlan idejű sztrájkba lépett. A sztrájk első napján több mint húszezer pedagógus sztrájkolt Zalakarostól Debrecenig, a két szervező szakszervezet pedig jelenleg is összesíti a többi napról beérkezett sztrájkadatokat a PDSZ közlése szerint.