Bár jelöltségét széles körben üdvözölték az ellenzéki oldalon, az utóbbi időben sok bírálatot is kapott bizonyos, szerencsétlennek tartott kijelentései miatt.
Márki-Zay Péter Hódmezővásárhelyen született 1972-ben, keresztény-konzervatív értelmiségi családban. A református gimnázium elvégzését követően tanulmányait 1990 és 1993 között a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola marketing szakán folytatta, majd a Corvinus egyetemen közgazdasági mesterszakot végzett.
Ezután a hazai gazdasági életben helyezkedett el: 1996 és 2004 között közgazdászként, valamint marketingmenedzserként dolgozott. Ezzel párhuzamosan villamosmérnöki képzettséget szerzett a Budapesti Műszaki Főiskolán, illetve történelemtanári diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Emellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen gazdaságtörténetet hallgatott, itt 2006-ban PhD-fokozatot kapott. Disszertációjának témája Magyarország XX. századi fejlődésének összehasonlító elemzése volt.
Feleségével és öt gyermekével 2004-ben Kanadába költözött, ahol néhány hónapig értékesítőként dolgozott egy telefonszolgáltatónál, később marketingesként helyezkedett el az autóalkatrészek kereskedelemével foglalkozó Carquest Productsnál. Később az Egyesült Államokba költöztek.
Márki-Zay Péter és fizikusból később szülésznővé lett felesége – immár hét gyermekükkel – 2009-ben visszatért Hódmezővásárhelyre. A férfi a szegedi áramszolgáltatónál helyezkedett el, és tanítani kezdett a Szegedi Tudományegyetemen, majd a Legrand Hungary Zrt. marketing- és belföldi logisztikai vezetőjeként tevékenykedett.
A sokak által egyszerűen MZP-ként emlegetett politikus önéletrajza szerint angolul, franciául és németül felsőfokon, míg spanyolul társalgási szinten, oroszul pedig alapfokon beszél.
Ehhez kapcsolódóan: Az ukrán helyzet fokozódása a középpontba tolhatja azt a kérdést, hogy Magyarország Keletre vagy Nyugatra tartAztán jött a politika
Szülővárosában a korábbi fideszes polgármester, Almási István halála miatt 2018-ban időközi választást írtak ki, amelyen Márki-Zay Péter civilek kezdeményezésére és – ahogy ő maga is elismerte – a Jobbik helyi elnökének kérésére jelöltette magát független indulóként. Beszámolója szerint bejelentését követően hamar elbocsátották állásából, illetve kamerákat szereltek fel az utcájában, és a helyi plébános is elkezdett ellene kampányolni. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor felsorakozott mellette az összes jelentősebb ellenzéki párt, annak ellenére hogy leszögezte: nem azonosul sem a baloldallal, sem a Jobbikkal.
A helyi sajtó nemigen biztosított számára felületet, valamint problémát jelentett a helyszínkeresés a kampányrendezvényeihez, így főleg interneten és szórólapokon tájékoztatta a lakosságot a terveiről.
Az országgyűlési választások előtt két hónappal az egész ország Hódmezővásárhelyre figyelt. Török Gábor politikai elemző akkor azt írta: „a Fidesz a fölénye, legyőzhetetlensége visszaigazolását szerette volna kiolvasni az eredményekből, az ellenzék pedig arra volt kíváncsi, hogy teljes együttműködéssel képes lehet-e megszorítani a Fideszt egy jobboldalinak nevezhető városban”.
A sokak által esélytelennek tartott jelölt végül a szavazatok 57,5 százalékának besöprésével megnyerte a polgármester-választást. Fő riválisa, a helyi potentát, Lázár János emberének számító Hegedűs Zoltán 41,6 százalékot szerzett, így MZP vehette át a fideszes többségű képviselő-testület irányítását.
2018 őszén megalapította a Mindenki Magyarországa Mozgalmat, amelynek később elnökévé választották. Egy évvel később, a 2019-es helyhatósági választáson összellenzéki támogatással szinte ugyanolyan eredménnyel, 57,3 százalékkal újrázni tudott.
Ehhez kapcsolódóan: „Vannak eszközök ahhoz, ha valaki meg akarja buktatni belülről az ellenzéket” – Márki-Zay PéterKözös ellenzéki miniszterelnök-jelölt
A tavaly őszi ellenzéki előválasztáson miniszterelnök-jelöltként és hódmezővásárhelyi egyéni jelöltként is indult. Az ehhez minimálisan szükséges húszezer támogató ajánláshoz képest több mint 33 ezret gyűjtött. Az első fordulóban 20,4 százalékkal miniszterelnök-jelöltként a harmadik helyen végzett Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője és Karácsony Gergely, az MSZP–Párbeszéd jelöltje után.
Az előválasztáson szintén induló Pálinkás József, majd a Momentum elnöke, Fekete-Győr András is támogatásáról biztosította. Karácsony Gergely végül hosszas huzavona és üzengetés után visszalépett, és ő is beállt mellé. A második fordulót így nagy meglepetésre 56,7 százalékkal megnyerte Dobrev Klárával szemben, és ő lett az ellenzék hivatalos miniszterelnök-jelöltje.
Amennyiben áprilisban megválasztják, ígérete szerint prioritás lesz számára egyebek mellett a demokrácia, a sajtószabadság és a jogállamiság helyreállítása, egy új alkotmány elfogadása és a csatlakozás az Európai Ügyészséghez.
Bár jelöltségét széles körben üdvözölték, mivel sokan egyfajta pártokon kívüli megváltót láttak benne az ellenzéki oldalon, az utóbbi hetekben és hónapokban rengeteg bírálatot is kapott bizonyos, szerencsétlennek tartott kijelentései miatt.
Az egyik legutóbbi ilyen eset az volt, amikor egy utcai fórumon közölte: „Azt, amit Orbán Viktor egy személyben megtestesít, ezt a szivárványkoalíciót úgymond, a liberálisokat, a kommunistákat, a konzervatívokat és a fasisztákat, ezt mi a szövetségben külön-külön képviseljük.” Később pontosított, hogy csak a Munkáspártról és a Mi Hazánkról beszélt, az ellenzéki együttműködésben ugyanis sokféle világnézet, politikus, szimpatizáns megtalálható, de fasiszták és kommunisták csak a Fidesz környékén vannak.
A Závecz Research legfrissebb, még február elején készített felmérése szerint Márki-Zay Péter jelenleg mindössze a kilencedik legnépszerűbb politikusnak számít a teljes lakosság körében. Megelőzi őt több ellenzéki vezető, például Jakab Péter, Dobrev Klára és Karácsony Gergely is. Ezen adatok szerint az első helyen Orbán Viktor miniszterelnök áll.