Nem tűnik úgy, hogy a miniszterelnök belefáradt volna az egyhuzamban immár tizenkét éve tartó kormányzásba. Bírálói a hatalommániás populistát, hívei a Magyarország szuverenitását helyreállító államférfit látják benne.
Orbán Viktor Székesfehérváron született 1963-ban, gyermekként Alcsútdobozon és Felcsúton élt, majd középiskolai tanulmányai idejére visszaköltözött szülővárosába, ahol angol nyelvi tagozatos osztályba járt. A Teleki Blanka Gimnáziumban ismerte meg a későbbiekben fontos szövetségesévé és barátjává váló Simicska Lajost, akivel évtizedekkel később egy egész ország végignézhette a szakítását. Politikai pályafutását is itt kezdte KISZ-titkárként, de sorkatonai szolgálata alatt saját elmondása szerint megváltozott a közéleti hozzáállása, kiábrándult a szocializmusból, amelynek addig naivan híve volt.
Leszerelés után jogot tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ahol 1987-ben diplomázott, de már tanulmányai kezdetén csatlakozott a később Bibó István nevére keresztelt szakkollégiumhoz. Számos csoporttársával együtt alapítótagja volt az 1988. március 30-án megalakult Fidesznek, annak egyik szóvivője volt, illetve a párt országos választmányának tagja. Országosan ismertté a Nagy Imre és társai újratemetésén, 1989. június 16-án elmondott beszéde tette, amelyben szabad választások kiírását és az egyébként már távozóban lévő orosz csapatok kivonulását követelte.
1988 áprilisától a Soros Alapítvány által támogatottKözép-Európa Kutatócsoport munkatársaként dolgozott. 1989 szeptemberétől fél évig ezen alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College hallgatója volt, azonban ottani tanulmányait az 1990-es magyarországi országgyűlési választás miatt félbeszakította.
Ezen mandátumot szerzett, és azóta is folyamatosan tagja a parlamentnek. A Liberális Internacionálé pártcsalád 1993-ban alelnökévé választotta. 1993 májusáig a Fidesz frakcióvezetője, majd elnöke. Vezetése alatt a radikális ifjúsági politikai mozgalomnak induló párt határozott konzervatív fordulatot vett, és ezzel párhuzamosan fokozódott a szervezet centralizációja, ami több alapító tag kiválását eredményezte. A pártnév 1995-ben követi a változó tartalmat, így megszületik a Fidesz – Magyar Polgári Párt, amely gyakorlatilag átveszi a Magyar Demokrata Fórum (MDF) helyét jobboldalon.
Your browser doesn’t support HTML5
„Tévednek, akik szerint Orbán igazából nem is akar választást nyerni” – kampányelemzés
Első kormánya
A Fidesz megnyerte az 1998-as választást, és koalíciót kötött az MDF-fel és a Független Kisgazdapárttal (FKgP). Egy évvel később Magyarország csatlakozott a NATO-hoz az 1997-es népszavazás nyomán. A kormány javított a költségvetés és az egész gazdaság helyzetén, csökkentette a GDP-arányos adósságot és az inflációt, továbbá az ország a korábbinál nagyobb növekedést és alacsonyabb munkanélküliséget produkált. A Fideszhez és holdudvarához ugyanakkor több kétes ügy is kapcsolódik ezen időszakban, de egyik esetben sem nyertek bizonyítást kormánytagok törvénytelen cselekedetei.
Orbán Viktor 2000-ben feladta pártelnöki pozícióját, és lemondott a Liberális Internacionáléban viselt tisztségéről is, majd átléptette a Fideszt a jobbközép Európai Néppártba, amelynek nem sokkal később ugyancsak egyik alelnöke lett.
Ellenzékben
Orbán pártja 2002-ben ellenzékbe szorult az MSZP–SZDSZ-koalícióval szemben. A választási vereséget követően életre hívta a polgári körök mozgalmát, mondván, hogy „a haza soha nem lehet ellenzékben”, azonban több mint három éven át nem szólalt fel az Országgyűlésben. A Fidesz eközben más pártok, szervezetek bevonásával ismét átalakult, tovább központosítva a működését. Új neve Fidesz – Magyar Polgári Szövetség lett, amelynek Orbán Viktort választották az elnökévé, és e posztját azóta is tartja.
A kormánykoalíció 2006-ban újrázni tudott, ekkoriban párton belül is sokak hite megingott Orbánban, a sajtóban még készülő puccsról is lehetett olvasni. Ez év őszén azonban kiszivárgott Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, amelyben a volt miniszterelnök széles közfelháborodást kiváltó kijelentéseket tett. Így a kormány lemondását, illetve előrehozott választásokat követelő Orbán a tiltakozáshullámot és a 2008-as pénzügyi világválság negatív hatásait meglovagolva jelentősen megerősödött.
Ehhez kapcsolódóan: Szerte a világon illiberális támadás alatt vannak a demokráciákMásodik kormánya
A Fidesz–KDNP-pártszövetség a 2010-es választáson az előzetes elemzői várakozásoknak megfelelően kétharmados többséget szerzett, így Orbán Viktor megalakíthatta második kormányát, s egyik első intézkedéseként állampolgárságot adott a határon túli magyaroknak. Hamar egykulcsossá tették a személyi jövedelemadót, a közintézményeket pedig kötelezték a parlament által elfogadott Nemzeti együttműködés nyilatkozatának kifüggesztésére, ami egyeseket a Rákosi-korszakra emlékeztetett.
Egyebek mellett új médiatörvényt és választási törvényt is elfogadtak, előbbit a sajtószabadság csorbítása, utóbbit az ellenzék esélyeinek korlátozása miatt éles bírálatok érték bel- és külföldön egyaránt. Komoly kritikákat váltott ki az ágazati különadók bevezetése is, ahogy az azóta számos alkalommal módosított új alkotmány 2012-es életbe léptetése is. Ennek nyomán például szűkültek az Alkotmánybíróság jogkörei, míg a házasság intézményét férfi és nő életközösségeként határozták meg, ezzel jelentősen megnehezítve a melegházasság esetleges jövőbeli elfogadását. Fontos megemlíteni a rezsiköltségek csökkentését is, amely még ma is fontos sarokpontja a kormány kommunikációjának.
Sokan rendkívül problémásnak tartották, hogy a kormány még a legnagyobb horderejű intézkedéseket is szinte előkészítés, érdemi egyeztetés vagy vita nélkül, pár nap alatt átnyomta a törvényhozáson, ez a gyakorlat ráadásul azóta sem szűnt meg.
Harmadik kormánya
A kormánypártok 2014-ben másodjára is kétharmados győzelmet söpörtek be, részben a választási rendszer módosításának köszönhetően. A ciklusban a bírálók szerint folytatódott a jogállamiság, a fékek és ellensúlyok erodálása, a kormányközeli vállalkozók gazdagodása, valamint a távolodás a Nyugattól és a közeledés egyes tekintélyelvű keleti államokhoz, mindenekelőtt Oroszországhoz.
Utóbbi kapcsán emlékezetes, hogy a miniszterelnök a máig sokat idézett, 2014-es tusnádfürdői beszédében meghirdette a liberális demokráciát leváltó illiberális állammodellt: „Az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, mely nem kizárólag az egyéni érdekekre épít, hanem a közjót tartja a legfontosabbnak, és vele együtt tiszteletben tartja a szabadságot, az emberi jogokat, a kulturális értékeket.”
A következő évtől kezdve szó szerint mindent felülírt az európai migrációs válság és általában is a bevándorlás kérdése. Orbán Viktor Európa- és világszerte ismertté vált markánsan bevándorlóellenes politikájáról.
Ehhez kapcsolódóan: „Az Orbán-kormánynak továbbra is vannak olyan elköteleződései Oroszország felé, amelyeknek nem ismerjük a részleteit”Negyedik kormánya
2018 elhozta a Fidesz–KDNP-pártszövetség harmadik kétharmados győzelmét, ezzel Orbán Viktor lett az első Magyarország történelmében, aki negyedszerre is kormányt alakíthatott. Két évvel később megelőzte az addigi csúcsot beállító Tisza Kálmánt a miniszterelnöki pozícióban eltöltött idő hosszúságát illetően.
Folytatódott az egyre élesebb jogállamisági csatározás az Európai Unióval, csúcsra járt az egész ciklust meghatározó Brüsszel-ellenes retorika, ahogy a holdudvar gazdagodása is. Jogvédők szerint gőzerővel haladt tovább a maradék független sajtótermékek felszámolása, a felsőoktatási intézmények autonómiájának erőteljes korlátozása, a hatalomtól független civil szervezetek megbélyegzése és ellehetetlenítése.
A Freedom House tavalyi jelentése szerint Magyarországon példátlan módon visszaszorult a demokrácia, hazánk a korábbi szabad helyett ismét csak a részben szabad kategóriában szerepel, a százból 69 pontot kapott. Ezzel olyan országok kerültek elé, mint Szenegál, Peru vagy Tunézia. Épp a jogállamiság magyarországi helyzete miatt a Fidesz tagságát végül 2019-ben felfüggesztették az Európai Néppártban, majd két évvel később a párt ki is lépett, ami a kormány további politikai elszigetelődését eredményezte a kontinensen.
A ciklus második felében jött a koronavírus-világjárvány, amelynek kezelése miatt szintén számos bírálat érte a hatóságokat. Majd amikor a pandémiát kísérő gazdasági válság után már éppen kezdett fellélegezni az ország, 2022 elején háború tört ki a szomszédos Ukrajnában. Szakértők szerint ez egyelőre felmérhetetlen következményekkel járhat, márpedig a gazdaság a magas infláció és energiaárak, az állami túlköltekezés, a történelmi mélypontra süllyedt forintárfolyam miatt máris nehéz helyzetben van.