Természetesen nem arról van szó, hogy Csehország valami fekete lyuk lenne a kengurutérképen, azaz a helyiek ismerik az erszényes állatot, csak éppen a cseh azon két nyelv egyike, mely nem kengurunak nevezi azt. A Prágai levél végén az is kiderül, melyik a másik.
Ahoj!
Az ahoj köszönést talán még azok is ismerik, akik összesen ennyit tudnak csehül (no és a zmrzlinát még...), ám a szó eredetével kapcsolatban azért akadnak bőven kérdőjelek.
A nyelvészek hajlamosak az angol „hoy” szóból származtatni, ami azért furcsa, mert ezt alapvetően a tengerészek használtak, Csehországnak pedig pont annyi tengere van, mint Magyarországnak.
Persze akadnak viccesebb megfejtések is. Akadnak, akik meg vannak győződve arról, hogy tényleg hajósok hozták magukkal, méghozzá folyamiak Hamburgból.
Mások úgy tartják, az ahoj a latin „Ad honorem Jesu” (Jézus tiszteletére) rövidüléséből alakult ki, míg mások meg vannak győződve arról, hogy „Adolfa Hitlera oběsíme jistě”' („úgyis felakasztjuk Hitlert”) adja ki, de hát utóbbi nyilván erős fantáziát igényel.
Ehhez kapcsolódóan: Ha csehek, akkor sör – vagy mégsem?A cseh nyelv kis híján eltűnt a 17. században
Az 1600-as években a Habsburgok uralta Bohémiában nyilvános helyen kötelező volt németül beszélni. Ezt ugyanúgy kőkeményen megkövetelték az értelmiségtől, mint a parasztságtól.
Nem kell hozzá nyelvésznek lenni, hogy belássuk, ilyen körülmények között egy nyelvnek annyi esélye van a túlélésre, mint zmrzlinának egy forró júliusi napon. Csakhogy a cseheknél már akkor is szép hagyománya volt a fafaragásnak, a mesterek előszeretettel gyártottak marionettbábukat, akik viszont már „beszélhettek” csehül.
Nyilván a helyzet azért ennél bonyolultabb volt, de ez egy nagyon szép legenda, amit érdemes megőrizni.
Ehhez kapcsolódóan: James Bond csettint – ügynökök és a meztelen PutyinA robot és a ptydepe
Egy akkora nyelvnek, mint a cseh (vagy mint a magyar) elég kis esélye van arra, hogy általánosan, mindenhol elterjedt szót adjon a világnak. Ami nekünk, magyaroknak például a kocsi, az a cseheknek a robot.
A robotot Karel Čapek használta először 1920-as, R.U.R. című darabjában – és az általánosan elterjedt vélekedés szerint az ő szüleménye volt. Az író maga ugyanakkor az Oxford English Dictionary etimológiai szótárnak azt írta, a szót testvére, a festő-író Josef Čapek találta ki.
Hogy mi az a ptydepe? Nos, a csehben ez egy olyan bürokratikus zsargont jelent „újbeszélül”, amelynek célja a valódi jelentés elrejtése. (Magyarul: blabla.) A szót egy másik legendás cseh szerző, a későbbi államfó Václav Havel találta ki. Nem szeretném elkeseríteni cseh barátainkat, de ilyen nyelvtörő szó soha az életben nem terjed el világszerte...
(Majdnem) az egyetlen nyelv, mely használja a ř-t
A ř betű a cseh nyelv különlegessége (erre most hadd ne írjak semmit), igaz, az talán túlzás, hogy az egyetlen nyelv, mert akad például pár eldugott norvég dialektus, melyben szintén jelen van.
Ezzel együtt külföldiként Csehországban élve okoz némi kihívást, bár az is igaz, hogy akadnak ennél jóval nagyobb nyelvtörők is (zmrzlina, ugyebár).
Ehhez kapcsolódóan: Húszezer fehér kereszt – amikor mellbevág a halálMi van már ezzel a kenguruval?
Nem húzom tovább: két nyelv van mindössze a világon, melyben a kenguru nem kenguru, hanem valami egészen más. Ugyebár a kenguru (illetve hát kangaroo) szó Ausztráliából terjedt el az egész világon.
Mi, magyarok kengurunak hívjuk, a franciáknál kangourou, a németeknél känguru, Koreában 캥거루 (kaeng-geolu) és még sorolhatnánk a végtelenségig. A cseheknél viszont a kenguru az klokan.
Ennek így persze semmi értelme, de hát a nyaktekerészeti mellfekvenc sem sokkal jobb. A párhuzam a kettő között az, hogy a klokan a cseh nyelvújítás idején keletkezett (valamiért nem volt elég jó nekik a kenguru), és meg is ragadt.
Olyannyira, hogy valamilyen furcsa oknál fogva a horvátoknak is megtetszett, így aztán a cseh mellett ma a horvátban is így hívják erszényes kedvencünket.