A Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) szerint 2023-ban meredeken nőtt világszerte a bebörtönzött riporterek száma. Olyan államok, mint Belarusz és Oroszország esetében a szélsőségesség vádját és más államellenes törvényeket használták leggyakoribb fegyverként a független média elhallgattatására.
A CPJ a bebörtönzött újságírókról január 18-án közzétett éves jelentésében közölte, hogy december 1-jén 321 riporter volt rács mögött – ez a második legmagasabb szám azóta, hogy 1992-ben elkezdték nyilvánosságra hozni az adatokat.
Kínában a legrosszabb a helyzet, ahol 44 újságírót börtönöztek be, majd Mianmar (43), Belarusz (28) és Oroszország következik.
Az össz-szám „a megrögzött tekintélyelvűség és a független hangok elfojtásában eltökélt kormányok rosszindulatának aggasztó barométere” – közölte a CPJ, hozzátéve, hogy a bebörtönzött újságírók több mint 65 százaléka szembesül „államellenes vádakkal, például hamis hírek terjesztésével és terrorizmussal, megtorlásként kritikus tudósításaiért”.
Belaruszban, ahol az őrizetbe vett újságírók száma meredeken nőtt az Aljakszandr Lukasenka hatodik egymást követő mandátumát biztosító, vitatott, 2022-es elnökválasztást követő zavargások óta, a CPJ szerint a börtönben lévő újságírók 71 százalékát államellenes vádakkal állították bíróság elé, és csaknem a felük ötéves vagy annál hosszabb büntetést kapott.
Oroszország is fokozta erőfeszítéseit a szabad tudósítások visszaszorítására, miközben az ország független médiáját megfélemlítették a Kreml 2022. februári teljes körű ukrajnai inváziója után.
„Moszkva megpróbálja kriminalizálni az újságírást a határain túl is azzal, hogy elfogatóparancsot ad ki száműzetésben dolgozó prominens újságírók ellen, és távollétükben börtönbüntetésre ítéli őket” – áll a jelentésben.
A globális összesítésben szereplő tizenhét, hazáján kívül őrizetbe vett újságíróból tizenkettőt Oroszország tart fogva, köztük Alsu Kurmashevát, a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) tatár–baskír szolgálatának munkatársát immár három hónapja, és a The Wall Street Journal riporterét, Evan Gershkovichot.
Másik tíz ukrajnai újságíró – akik közül öt krími tatár – szintén orosz őrizetben van. Moszkva 2014-ben illegálisan annektálta Ukrajnától a Krímet.
Ehhez kapcsolódóan: „Így telnek a napjaim” – oroszországi börtönéből jelentkezik a Szabad Európa újságírója
Az egyik ország, amelyet a CPJ az általa fogva tartott újságírók számának csökkenése miatt emelt ki, Irán volt, ahol a szám 17-re esett vissza a 2022-es 62-ről, amikor is a közel-keleti ország volt az „újságírók legrosszabb börtönőre”.
A CPJ szerint a számok ugyanakkor azt mutatják, hogy a 2022-es adatokban szereplők közül sokakat óvadék ellenében helyeztek szabadlábra, és most vádemelésre vagy ítéletre várnak, „ami azt jelenti, hogy a 2023-ban bebörtönzöttek alacsonyabb száma semmilyen módon nem jelzi, hogy Irán enyhített volna a média elnyomásán”.
„Ehelyett a hatóságok úgy reagáltak a nők jogairól szóló tudósítások megnövekedésére, hogy kiemelkedő női újságírókkal próbálnak példát statuálni” – teszi hozzá, és azt mondja, hogy a még fogva tartott tizenhét újságíróból nyolc nő.
Közép-Ázsiában Tádzsikisztánban van a legtöbb bebörtönzött újságíró, akik héttől húsz évig terjedő börtönbüntetésüket töltik – mindegyiküket 2022 vége után ítélték el.
„A kemény ítéletek súlyosbították a félelem és az öncenzúra mindent átható légkörét az újságírók körében egy olyan médiakörnyezetben, amelyet a kormány évek óta rájuk gyakorolt nyomása már megtizedelt” – állítja a CPJ, amikor leírja, hogy mit találtak kutatói tádzsikisztáni útjuk során 2023 végén.
A CPJ azt is megjegyzi, hogy a sajtószabadság helyzete „gyorsan romlik” Azerbajdzsánban is, ahol a jövő hónapban elnökválasztás lesz.
Négy újságírót vettek őrizetbe december 1-jén, és legalább hármat azóta – közölte a CPJ.
Az első négyet a tekintélyes oknyomozó portáltól, az Abzas Mediától vitték el – amely a magas rangú állami tisztviselők korrupcióját vizsgálja –, és az azerbajdzsáni–nyugati kapcsolatok hanyatlása közepette tartóztatták le őket, ami azután következett be, hogy Azerbajdzsán tavaly hadseregével visszafoglalta Hegyi-Karabahot – közölte a CPJ.
Az azerbajdzsáni hatóságok azzal vádolták meg az amerikai és az európai nagykövetségeket és adományozó szervezeteket, hogy ők finanszírozzák törvényellenesen a portált.
Sok azeri megfigyelő úgy véli: a kormány azért kezdett hadjáratba az Egyesült Államok ellen, hogy ürügyet találjon a helyi újságírók elleni fellépésre, Washington álláspontjában ugyanis nem történt jelentős változás Bakuval szemben.
Ehhez kapcsolódóan: A hegyi-karabahi győzelem után a médiát és Washingtont veszi célba az azeri kormány