Balkáni szintre süllyedt a magyar sajtószabadság

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az Országgyűlésben, 2019. december 10-én. Magyarországon mindketten komoly befolyással vannak az állampolgárok tájékoztatási színvonalára

A Riporterek Határok Nélkül idei sajtószabadság-ranglistáján már csak 92. Magyarország. A tavalyi évből kiemelték az Index.hu kormányközeli elfoglalását, a Klubrádió adminisztratív kiszorítását a hagyományos rádiós piacról, de pozitív hírként említették a Szabad Európa visszatérését is.

Magyarország újabb három helyet visszacsúszva már csak a 92. helyet foglalja el a Riporterek Határok Nélkül (RSF) sajtószabadság-rangsorában.

Az ország tavalyi 89. helye akkor azt jelentette, hogy a sorrendben Lesotho, Gambia és Izrael mögé szorultunk. De a sajtószabadságot nem mérik annyira pontosan, hogy a nagyon eltérő történelmű és kultúrájú országok közötti kis különbségeket is érdemes legyen nézni, inkább a trendek árulkodók.

Magyarország tizenöt éve még a 10. volt ezen a listán, innen sikerült rövid idő alatt 82 helyet lecsúszni. Tavalyhoz képest egyébként a környékünkről Moldova és Észak-Macedónia is megelőzte Magyarországot, közvetlenül utánunk pedig Szerbia következik.

Hogy lehet mérni a sajtószabadságot?
Az RSF sajtószabadság-indexe a leghíresebb ebben a témában, 2002 óta állítják össze. A módszertant itt találja, de nagy vonalakban egy 87 kérdéses kérdőívet töltetnek ki egy adott ország számos médiaszakemberével, helyi jogászokkal és szociológusokkal. Ahol ez szükséges, ott ehhez még megnézik az olyan kemény adatok változását is, mint a bebörtönzött, bántalmazott vagy épp meggyilkolt újságírók számát. A gyengébb típusú akciókat, például a különböző hatósági zaklatásokat, az újságírók családtagjaival kapcsolatos zsarolásokat, vagy mondjuk az újságírók elleni, államilag finanszírozott gyűlöletkampányokat pontos adatokkal nem mérik.

A hiteles tájékoztatás fontosságát emellett még régiókon belül is eltérően ítélheti meg a lakosság. Szlovákiában például az egész kormányt elsöpörte a felháborodás, amikor 2018 elején bérgyilkosok megölték a helyi kormány maffiaügyeit kutató Ján Kuciák újságírót és menyasszonyát.

Orbán Viktor felhasználta a járványt is

Magyarország országjelentésében leírják, hogy Orbán Viktor a járványhelyzetet is felhasználta a magyar médiapiacon létrehozott hegemón szerepének további erősítésére.

Ehhez kapcsolódóan: A kormány szisztematikusan ellehetetleníti a független médiát

A kormány például az álhírek elleni fellépésre hivatkozva újabb jogi eljárásokkal kezdte fenyegetni az újságírókat, a hivatalos adatokhoz való hozzáférést pedig még tovább korlátozták.

Külön megemlítik, hogy Magyarországon egy év börtön járhat azért, ha valaki olyan drónfelvételt készít, ahol nem kapta meg a földtulajdonos engedélyét erre.

Ehhez kapcsolódóan: „… a maffiában lehet hasonló, gondolom” – ilyen a köztévé belülről

Megjegyezték, hogy „Európa szívében” sok magyar újságíró és a forrásaik is öncenzúrával élnek. De nem száz százalékos, észak-koreai típusú a média kormányzati irányítása, mert azt is megjegyzik, hogy „gyakran megjelennek még” olyan cikkek is, amik kritikusan viszonyulnak a kormányzati intézkedésekhez.

A média sokszínűségét illetően az év legjelentősebb eseményének állítják, hogy a kormány átvette az Index.hu-t is. Emellett szabályozási eszközökkel, szerintük politikai alapon hallgattatták el a Klubrádiót, illetve szüntették meg a földfelszíni digitális rádiókat.

Pozitív fejleményként jegyezték meg viszont az egykori Index újságírói által létrehozott Telex elindulását, és a Szabad Európa visszatérését az országba.

Ehhez kapcsolódóan: Önkényes döntések a Médiatanácsban