Európa két, Oroszországból érkező gázvezeték szivárgását vizsgálja, amit kedden vettek észre, miután buborékok jelentek meg a Balti-tenger felszínén. Koppenhágától Moszkváig szabotázsról beszélnek.
Az azonban korántsem egyértelmű, hogy ki állhat a szabotázs mögött az Északi Áramlat vezetékekkel kapcsolatban, amelyek megépítésére Oroszország az európai partnerekkel együtt dollármilliárdokat költött.
A lengyel miniszterelnök szerint szabotázs történt, bár bizonyítékot nem mutatott be, a dán miniszterelnök pedig azt mondta, hogy ez nem zárható ki.
Oroszország, amely a nyugati szankciókat követően csökkentette az Európába irányuló gázszállításokat, azt mondta, lehet, hogy szabotázs történt, és az incidens aláássa a kontinens energiabiztonságát. Egy magas rangú ukrán tisztviselő bizonyítékok nélkül azt állította, hogy orosz támadás történt, amely Európa destabilizálására irányul.
Ehhez kapcsolódóan: Putyin: Gyakorlatilag lezárták az Északi Áramlat 1 gázvezetéketAz Északi Áramlat gázvezetékek egyik fontos részévé váltak az európai fővárosok és Moszkva között éleződő energiaháborúnak, amely sújtja a nagy nyugati gazdaságokat, a gázárakat az egekbe emelte, és alternatív energiaforrások keresését indította el.
A svéd tengerészeti hatóság az Északi Áramlat 1 vezeték két szivárgása miatt adott ki figyelmeztetést egy nappal azután, hogy a közeli Északi Áramlat 2 vezeték szivárogni kezdett. Dánia korlátozta a hajózást, és egy kisebb repülési tilalmi zónát vezetett be.
A dán fegyveres erők közzétettek egy videót, amelyben a tenger felszínére feljövő buborékok láthatók. A legnagyobb gázszivárgás jóval több mint egy kilométer hosszan felszíni zavart okozott – közölték a fegyveres erők.
Ehhez kapcsolódóan: Gazprom: A Siemensre kell várni az Északi Áramlat 1 vezeték újraindításához„Ma egy szabotázst tapasztaltunk, nem ismerjük a történtek minden részletét, de világosan látjuk, hogy szabotázscselekményről van szó, amely az ukrajnai helyzet eszkalálódásának újabb fokozatához kapcsolódik” – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a Norvégia és Lengyelország közötti új gázvezeték megnyitóján.
Robbanásveszély
A baleset jelentős, talán egy hétig is eltarthat, amíg a gáz szivárgása megszűnik az Északi Áramlat 2 vezetékből – mondta Kristoffer Bottzauw, a dán energiaügynökség vezetője.
A hajók elveszíthetik a felhajtóerejüket, ha behajóznak a területre.
„A tenger felszíne tele van metánnal, ami azt jelenti, hogy a térségben fokozott a robbanásveszély” – mondta Bottzauw.
Ehhez kapcsolódóan: Nem jön gáz az unióba az Északi Áramlat 1 vezetéken, Moszkva szerint szükséges a felújításMette Frederiksen dán miniszterelnök szerint nem zárható ki a szabotázs. „Három szivárgásról beszélünk, amelyek között van valamekkora távolság, ezért nehéz elképzelni, hogy véletlen egybeesésről van szó” – mondta.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „nagyon aggasztó hírnek” nevezte a történteket. Dánia gazdasági övezetében lévő csővezetéket ért, tisztázatlan jellegű károkról van szó, ami szerinte hatással lesz a kontinens energiabiztonságára.
Az ukrajnai háború miatt kialakult helyzetben egyik vezetéken sem jött gázt Európába a szivárgások felfedezésekor, de az incidensek elvették az esélyét annak, hogy Európa még a tél beállta előtt kaphat gázt az Északi Áramlat 1-en keresztül.
Ehhez kapcsolódóan: Zelenszkij Moszkvát vádolja a téli szezonra készülő Európában jelentkező gázhiány miattA Nord Stream üzemeltetője szerint a kár példátlan. Hiába nem voltak üzemben, mindkét vezetékben volt gáz.
Az orosz gázexport monopóliumával rendelkező állami Gazprom nem kívánt nyilatkozni.
„Vannak arra utaló jelek, hogy szándékos károkozásról van szó – mondta egy európai biztonsági forrás, hozzátéve, hogy még túl korai lenne következtetéseket levonni. – Fel kell tenni a kérdést: ki profitálhat ebből?” – tette hozzá.
A szállítások visszaesése
Oroszország először csökkentette az Európába irányuló gázszállításokat az Északi Áramlat 1-en keresztül, majd augusztusban teljesen leállította technikai hibákra hivatkozva, amelyekért a nyugati szankciókat okolta. Európai politikusok szerint ez csak ürügy volt a gázszállítások leállítására.
Az új, Északi Áramlat 2 gázvezeték még nem kezdte meg kereskedelmi üzemét. Németország visszalépett a működtetésétől, miután Oroszország februárban háborút indított Ukrajna ellen.
„A több helyen előforduló, tenger alatti szivárgás azt jelenti, hogy most télen valószínűleg egyik vezeték sem fog gázt szállítani az EU-ba, függetlenül az ukrajnai háború politikai fejleményeitől” – írta az Eurasia Group.
Ehhez kapcsolódóan: Német kancellár: Kész a gázturbina karbantartása, a labda az orosz térfélen pattogA hírre az európai gázárak emelkedni kezdtek. Az októberi holland referenciaár kedden csaknem tíz százalékkal drágult. Az árak még mindig az idei rekordmagas csúcsok alatt vannak, de továbbra is több mint kétszeresük a tavaly szeptemberi áraknak.
A szivárgások a Norvégiából Lengyelországba gázt szállító Baltic Pipe keddi ünnepélyes átadása előtt történtek. Ez az Északi Áramlat infrastruktúráját keresztező vezeték az egyik legfontosabb része Varsó törekvésének, hogy kiváltsa az orosz gázt.
A norvég Kőolajbiztonsági Hatóság (PSA) hétfőn felszólította az olajipari vállalatokat, hogy legyenek éberek, ha a tengeri olaj- és gázfúró platformok közelében azonosítatlan drónokat látnak, mert előfordulhat támadás.
Ehhez kapcsolódóan: Meglehet Európa orosz földgáz nélkül?A Svéd Tengerészeti Hivatal (SMA) közölte, hogy az Északi Áramlat 1 két szivárgása – egy a svéd gazdasági övezetben, a másik pedig a dán zónában – a dán Bornholm szigetétől északkeletre történt.
„Fokozottan figyelünk, hogy egyetlen hajó se jöjjön túl közel a helyszínhez” – mondta az SMA szóvivője.
A dán hatóságok azt kérték a szivárgásokat követően, hogy emeljék a dán villamosenergia- és gázágazat készültségi szintjét, ami fokozott biztonsági eljárásokat követel meg az energetikai létesítményektől.
Ehhez kapcsolódóan: Hogyan került Németország az orosz gáz csapdájába?