Összesen száz pont adható, az elért pontszámok alapján kiemelkedő, átlagos és fejlesztendő teljesítményszintű minősítést kapnak a pedagógusok. Őket és a nekik segítő munkakörökben lévőket az intézmények igazgatói értékelik, míg az igazgatókat a fenntartó által kijelölt képviselő.
Több szempont alapján lehet pontszámokat adni, a tanároknak egyéni teljesítménycélokat is teljesíteniük kell. A rendelet megfogalmazása szerint a vezetői megbízással nem rendelkező személy, pedagógus esetében pontozzák például
- a pedagógiai munka minőségét, eredményességét (erre adható a legtöbb, 28 pont),
- a feladatvállalás mennyiségi mutatóit,
- a munkavégzés megbízhatóságát, a határidők betartását,
- a kommunikációt, együttműködést,
- a tehetséggondozást, felzárkóztatást,
- a motivációt, elkötelezettséget, etikus magatartást.
De része az elérhető száz pontnak az egyedi intézményi értékelési szempont és három, személyre szabott teljesítménycél értékelése, pontozása. Ez utóbbiért maximálisan 24 pont adható.
Az ér el kiemelkedő minősítést, akinek pontszáma az elérhető pontszám nyolcvan százaléka vagy afeletti. Átlagos teljesítményszintű besorolást kap az a pedagógus, akinek pontszáma az elérhető pontszám ötven százaléka vagy afeletti, de nyolcvan százalék alatti, míg fejlesztendő teljesítményszintűnek minősül az, akinek pontszáma az elérhető pontszám ötven százaléka alatt van.
Ehhez kapcsolódóan: Miért akarhatják mérni a magyar tanárokat? Érdemes-e?